A magyar kémiatudomány atyjaként is emlegetett Than Károly (1834-1908) olyan tudós volt, aki egyszerre építette fel a hazai kémiaoktatás rendszerét és teremtett nemzetközileg is elismert tudományos műhelyt. Munkásságát különböző szemszögből vizsgálhatjuk: láthatjuk benne a zseniális kutatót, a kiváló pedagógust, az intézményépítőt vagy éppen a magyar tudományos nyelv fejlesztőjét. Mindegyik nézőpont más-más oldalát világítja meg ennek a rendkívüli embernek, aki a szabadságharc bukása után szinte a semmiből indulva vált nemzetközileg elismert szaktekintéllyé.
Az elkövetkezőkben végigkövetjük Than Károly életútját a bácskai gyermekévektől kezdve a bécsi tanulmányokon át a pesti egyetemi katedráig. Megismerhetjük tudományos felfedezéseit, pedagógiai módszereit és azt a hatást, amit a magyar tudományos életre gyakorolt. Betekintést nyerünk abba is, hogyan teremtette meg a modern magyar kémiai szaknyelvet, és miként épült fel vezetésével az első korszerű magyar kémiai intézet. Személyes történetein keresztül pedig közelebb kerülhetünk ahhoz az emberhez, aki egész életét a tudomány és a haza szolgálatába állította.
Gyermekévek és a szabadságharc élménye
Az óbecsei születésű fiatalember életének kezdete nem vetítette előre azt a ragyogó pályát, amely később kibontakozott. 1834. december 20-án látta meg a napvilágot a Bács-Bodrog vármegyei Óbecsén (ma Bečej, Szerbia), egy szerény körülmények között élő család gyermekeként. Édesapja, Than József uradalmi tiszttartóként dolgozott, ami bizonyos társadalmi megbecsültséget jelentett, de nem járt kiemelkedő anyagi jóléttel. A családban öt gyermek nevelkedett, köztük Károly bátyja, Mór, aki később neves festőművészként szerzett hírnevet.
A fiatal Károly gyermekkorát alapvetően meghatározta a természet közelsége és a vidéki élet. Az óbecsei környezet, a Tisza közelsége, a természeti jelenségek megfigyelése már korán felkeltette érdeklődését a természettudományok iránt. Alapfokú tanulmányait szülővárosában kezdte, majd a kalocsai piarista gimnáziumban folytatta. Itt mutatkozott meg először kivételes tehetsége a természettudományos tárgyakban.
„A tudományos érdeklődés nem velünk születik, hanem a körülöttünk lévő világ csodáinak felfedezése során alakul ki. A gyermekkor kíváncsisága a legnemesebb táptalaja a későbbi tudományos gondolkodásnak.”
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc alapjaiban változtatta meg a fiatal Than életét. Alig 14 évesen – sok kortársához hasonlóan – csatlakozott a honvédsereghez. Tüzérként szolgált Bem József seregében, részt vett az erdélyi hadjáratban, ami életre szóló élményt jelentett számára. A szabadságharc leverése után azonban, mint annyi más honvédnek, neki is menekülnie kellett.
A világosi fegyverletétel után Than nehéz döntés előtt állt. A családi otthon elpusztult, a megtorlástól való félelem és a kilátástalanság jellemezte helyzetét. Ebben a válságos időszakban döntött úgy, hogy gyógyszerész pályára lép. Ez a választás részben a körülmények kényszeréből született, hiszen családi háttér és anyagi támogatás nélkül olyan szakmát kellett választania, ami viszonylag gyorsan önállóságot biztosíthatott számára.
A gyógyszerészettől a kémiáig
A szabadságharc bukása után Than Károly Szegeden kezdett el dolgozni gyógyszerészgyakornokként. Ez a pályakezdés egyszerre jelentett menedéket a politikai üldöztetés elől és lehetőséget arra, hogy kapcsolatba kerüljön a kémiai tudományokkal. A gyógyszertári munka során ismerkedett meg alaposabban a kémiai anyagokkal, eljárásokkal, és itt ébredt fel benne az érdeklődés a kémia tudományos művelése iránt.
1853-ban sikerült beiratkoznia a bécsi egyetemre, ahol gyógyszerészeti tanulmányokat folytatott. Hamar kitűnt tehetségével és szorgalmával, így felfigyelt rá Josef Redtenbacher professzor, a kor neves kémikusa, aki asszisztensévé fogadta. Ez a kapcsolat sorsdöntőnek bizonyult Than számára, hiszen Redtenbacher nemcsak szakmai mentora lett, hanem atyai támogatója is.
A bécsi évek alatt Than rendkívül alapos kémiai képzésben részesült. Megismerkedett a kor legmodernebb elméleteivel és laboratóriumi technikáival. Tanulmányait 1858-ban fejezte be, amikor megszerezte a kémiai doktorátust. Ezt követően – Redtenbacher ajánlásával – lehetősége nyílt arra, hogy tanulmányútra induljon Heidelbergbe, ahol Robert Bunsen laboratóriumában dolgozhatott. Ez az időszak szakmai fejlődésének egyik legfontosabb állomása volt.
Bunsen mellett Than elsajátította a spektroszkópia akkor forradalmian újnak számító módszerét, és megismerkedett a kémiai analízis legkorszerűbb eljárásaival. A heidelbergi tartózkodás során olyan nemzetközi kapcsolatrendszerre tett szert, amely egész pályafutása során elkísérte. Itt ismerkedett meg többek között Dmitrij Mengyelejevvel is, akivel később szakmai levelezést folytatott.
A külföldi tanulmányok és tapasztalatok birtokában Than 1860-ban tért vissza Magyarországra, ahol szinte azonnal jelentős szakmai feladattal bízták meg: a pesti egyetemen a kémia helyettes tanárává nevezték ki. Mindössze 26 évesen kezdte meg egyetemi oktatói pályafutását, ami kivételes elismerést jelentett a fiatal tudós számára.
Egyetemi évek és intézményépítés
1862-ben, 28 éves korában nevezték ki a pesti egyetem kémiaprofesszorává, ami rendkívüli elismerést jelentett ilyen fiatal korban. Ez a kinevezés nemcsak személyes sikert jelentett, hanem óriási felelősséget is, hiszen gyakorlatilag rá hárult a magyar kémiaoktatás és -kutatás alapjainak megteremtése.
Az egyetemi munka kezdetén Than szembesült azzal a siralmas helyzettel, amely a magyar kémiaoktatást jellemezte. Az oktatás elavult tankönyvekből folyt, megfelelő laboratóriumok és eszközök nélkül. Első feladatai közé tartozott ezért a kémiai intézet fejlesztése, modern oktatási segédanyagok kidolgozása és a gyakorlati képzés feltételeinek megteremtése.
Oktatói munkájára a rendkívüli alaposság és a gyakorlati szemlélet volt jellemző. Than felismerte, hogy a kémia oktatása nem korlátozódhat elméleti előadásokra, hanem elengedhetetlen a laboratóriumi gyakorlat is. Ennek érdekében kidolgozta a kémiai gyakorlatok rendszerét, amely a mai napig az egyetemi kémiaoktatás alapját képezi.
„A tudományos ismeretek átadása nem merülhet ki tények közlésében. Az igazi tudás akkor születik, amikor a tanuló saját kezével tapasztalja meg a természet törvényeit, és a kísérletezés során maga fedezi fel az összefüggéseket.”
Than legnagyobb intézményépítő teljesítménye kétségkívül az új kémiai intézet létrehozása volt. Éveken át lobbizott, terveket készített és forrásokat kutatott fel, hogy megvalósítsa álmát: egy modern, a kor követelményeinek mindenben megfelelő kémiai intézet felépítését. Erőfeszítései 1872-ben értek célt, amikor megkezdődött az építkezés, és 1877-ben átadták az új épületet a Trefort-kertben.
Az új kémiai intézet a maga korában Európa egyik legkorszerűbb ilyen létesítménye volt. Than a tervezés során felhasználta mindazokat a tapasztalatokat, amelyeket külföldi tanulmányútjain szerzett. Az épületben tágas előadótermek, jól felszerelt laboratóriumok, könyvtár és egyéb kiszolgáló helyiségek kaptak helyet. Különös gondot fordított a szellőzésre, világításra és a biztonságra, ami akkoriban korántsem volt magától értetődő.
Az intézet nemcsak oktatási célokat szolgált, hanem a tudományos kutatás központjává is vált. Than itt alakította ki azt a tudományos műhelyt, amelyből a következő generáció legkiválóbb magyar kémikusai kerültek ki. Tanítványai között olyan jeles tudósokat találunk, mint Winkler Lajos, Buchböck Gusztáv vagy Ilosvay Lajos, akik később maguk is jelentős szerepet játszottak a magyar kémiatudomány fejlesztésében.
Than Károly tudományos eredményei
Than Károly tudományos munkássága rendkívül sokrétű volt, és a kémia számos területére kiterjedt. Kutatásai közül kiemelkednek az analitikai kémia területén elért eredményei, amelyek nemzetközi elismerést szereztek számára.
Legjelentősebb felfedezése a karbonilszulfid (COS) kimutatása és tulajdonságainak leírása volt 1867-ben. Ezt a gázt a harkányi gyógyvíz vizsgálata során fedezte fel, és részletesen tanulmányozta kémiai tulajdonságait. A felfedezés jelentőségét mutatja, hogy eredményeit a kor legrangosabb nemzetközi folyóirataiban publikálta, és ezzel beírta nevét a kémiatörténetbe.
Analitikai kémiai munkásságának másik fontos területe a térfogatos elemzés (titrimetria) módszertanának fejlesztése volt. Új eljárásokat dolgozott ki különböző anyagok mennyiségi meghatározására, és jelentősen hozzájárult a módszer pontosságának növeléséhez. Különösen értékesek a jodometria területén végzett kutatásai.
Than foglalkozott a ásványvizek elemzésével is, és új módszert javasolt összetételük kifejezésére. Az általa kidolgozott „Than-féle egyenérték” lehetővé tette a különböző ásványvizek összetételének objektív összehasonlítását, ami nagy jelentőséggel bírt mind tudományos, mind balneológiai szempontból.
Fizikai-kémiai kutatásai során behatóan foglalkozott a gázok tulajdonságaival, különösen a gáztörvényekkel és a gázok oldhatóságával. Vizsgálta a folyadékok fajhőjét és más termodinamikai jellemzőit is. Ezek a kutatások a kor nemzetközi színvonalán álltak, és hozzájárultak a fizikai kémia fejlődéséhez.
Than tudományos munkásságának jellemzője volt a rendkívüli precizitás és a kritikai szemlélet. Minden kísérletét a legnagyobb gondossággal tervezte meg és végezte el, eredményeit pedig szigorú önkritikával értékelte. Ez a szemlélet tükröződik tudományos publikációiban is, amelyek mintaszerű alapossággal és világossággal íródtak.
Az alábbi táblázat Than Károly legfontosabb tudományos eredményeit foglalja össze:
| Év | Tudományos eredmény | Jelentőség |
|---|---|---|
| 1867 | A karbonilszulfid (COS) felfedezése | Az első, magyar tudós által felfedezett vegyület, nemzetközi elismerést szerzett |
| 1860-as évek | Új titrálási módszerek kidolgozása | Az analitikai kémia fejlődéséhez való jelentős hozzájárulás |
| 1864 | A „Than-féle egyenérték” bevezetése | Új módszer az ásványvizek összetételének kifejezésére |
| 1870-es évek | Gázok fizikai-kémiai vizsgálata | A fizikai kémia magyarországi megalapozása |
| 1888 | „Feladatok a chemiai gyakorlatokhoz” című könyve | Az első magyar nyelvű kémiai laboratóriumi gyakorlatkönyv |
A magyar kémiai szaknyelv megteremtője
A 19. század közepén a magyar tudományos szaknyelv még gyerekcipőben járt, különösen a természettudományok területén. Than Károly felismerte, hogy a kémia hazai fejlődésének egyik alapfeltétele a pontos, szabatos és következetes magyar szaknyelv kialakítása. Ezt a feladatot rendkívüli körültekintéssel és nyelvészeti érzékkel végezte el.
A kémiai szaknyelv magyarítása során Than több alapelvet követett. Egyrészt igyekezett megőrizni a nemzetközileg elfogadott terminológia elemeit, hogy a magyar kémikusok munkája beilleszkedhessen a nemzetközi tudományos diskurzusba. Másrészt törekedett arra, hogy az új szakkifejezések illeszkedjenek a magyar nyelv rendszerébe, hangzásvilágába és szóképzési szabályaihoz.
„A tudományos nyelv nem csupán kommunikációs eszköz, hanem a gondolkodás formálója is. Csak az anyanyelven megszólaló tudomány képes valóban beépülni egy nemzet kultúrájába és közgondolkodásába.”
Than szaknyelvújító munkájának eredményeként számos, ma is használt kémiai szakkifejezés honosodott meg nyelvünkben. Ő vezette be például a „vegyérték”, „tömecssúly” (ma: molekulatömeg), „parány” (ma: atom) kifejezéseket. Különös gondot fordított arra, hogy az elemek és vegyületek elnevezése következetes és rendszerezett legyen.
A kémiai szaknyelv fejlesztése során szoros együttműködést alakított ki nyelvészekkel, különösen Szily Kálmánnal, aki maga is természettudományos végzettséggel rendelkező nyelvújító volt. Ez az interdiszciplináris együttműködés biztosította, hogy az új szakkifejezések nyelvtanilag helyesek és a magyar nyelv szelleméhez illeszkedőek legyenek.
Than szaknyelvújító tevékenységének legfontosabb dokumentuma az 1888-ban megjelent „A qualitativ chemiai analysis elemei” című könyve, amelyben következetesen alkalmazta az általa kidolgozott magyar kémiai terminológiát. Ez a mű nemcsak tartalmában, hanem nyelvezetében is úttörő jelentőségű volt, és mintául szolgált a későbbi magyar nyelvű kémiai szakkönyvek számára.
Oktatói tevékenysége és pedagógiai módszerei
Than Károly közel fél évszázados egyetemi pályafutása során generációk sorát tanította és nevelte. Oktatói munkájában ugyanaz a precizitás, alaposság és rendszeresség jellemezte, mint tudományos kutatásaiban. Előadásait mindig gondosan előkészítette, és nagy hangsúlyt fektetett a szemléltetésre, a kísérleti bemutatókra.
Az előadások mellett Than különös figyelmet fordított a laboratóriumi gyakorlatokra. Felismerte, hogy a kémia gyakorlati tudomány, amelyet csak kísérletezés útján lehet igazán elsajátítani. Ennek érdekében kidolgozta a kémiai gyakorlatok rendszerét, és személyesen felügyelte a hallgatók laboratóriumi munkáját.
Than pedagógiai módszerének központi eleme volt a fokozatosság elve. A hallgatók először egyszerű, alapvető kísérleteket végeztek, majd fokozatosan haladtak az összetettebb feladatok felé. Ez a módszer lehetővé tette, hogy a diákok szilárd alapokra építkezve, lépésről lépésre sajátítsák el a kémiai ismereteket és laboratóriumi technikákat.
Az oktatás során Than nagy hangsúlyt fektetett a kritikai gondolkodás fejlesztésére. Arra ösztönözte hallgatóit, hogy ne fogadjanak el semmit pusztán tekintélyelv alapján, hanem mindig keressék a kísérleti bizonyítékokat és logikai összefüggéseket. Ez a szemlélet messze megelőzte korát, és a modern természettudományos oktatás egyik alapelvévé vált.
Than oktatói munkásságának fontos része volt tankönyvírói tevékenysége. Felismerve a magyar nyelvű kémiai tankönyvek hiányát, több alapvető művet írt, amelyek évtizedekig szolgálták a hazai kémiaoktatást. Legfontosabb tankönyvei:
🔬 „Feladatok a chemiai gyakorlatokhoz” (1888)
🧪 „A qualitativ chemiai analysis elemei” (1895)
⚗️ „Az elméleti chemia újabb haladásáról” (1904)
🧫 „Kísérleti chemia elemei” (1906)
Ezek a művek nemcsak tartalmukban, hanem didaktikai felépítésükben is kiemelkedőek voltak. Than nagy gondot fordított a logikus szerkezetre, a fokozatos építkezésre és a világos, érthető nyelvezetre. Tankönyvei mintaként szolgáltak a későbbi generációk számára is.
Than pedagógiai hatása nem korlátozódott az egyetemi hallgatókra. Jelentős szerepet vállalt a középiskolai kémiaoktatás fejlesztésében is. Részt vett a tantervek kidolgozásában, szakfelügyelői feladatokat látott el, és tanácsaival segítette a középiskolai tanárok munkáját. Ezzel jelentősen hozzájárult a kémia közoktatásban való megfelelő pozicionálásához.
Than Károly közéleti tevékenysége
A tudomány művelése és az oktatás mellett Than Károly aktívan részt vett a tudományos közéletben és a tudományszervezésben is. Felismerte, hogy a magyar tudomány fejlődéséhez nem elég az egyéni kutatómunka, hanem szükség van erős, jól működő tudományos intézményrendszerre is.
Than egyik legfontosabb közéleti szerepvállalása a Magyar Tudományos Akadémiához kötődött. 1860-ban választották az Akadémia levelező tagjává, 1870-ben rendes tag lett, később pedig az Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztályának elnöki tisztét is betöltötte. Akadémiai munkássága során sokat tett a természettudományok elismertetéséért és támogatásáért.
Jelentős szerepet játszott a Természettudományi Társulat életében is. A Társulat egyik vezető személyiségeként részt vett a tudományos ismeretterjesztésben, a természettudományos műveltség széles körű terjesztésében. Szerkesztette a Társulat folyóiratát, előadásokat tartott, és támogatta a népszerűsítő kiadványok megjelentetését.
Than kezdeményező szerepet játszott a Magyar Chemiai Folyóirat megalapításában (1895), amely a hazai kémikusok első szakmai fóruma lett. A folyóirat szerkesztőbizottságának elnökeként gondoskodott a magas szakmai színvonalról és arról, hogy a lap betöltse küldetését: a magyar kémikusok munkájának bemutatását és a nemzetközi eredmények közvetítését.
„A tudományos folyóiratok nemcsak a kutatási eredmények közlésének eszközei, hanem a szakmai közösség összetartói is. Egy nemzet tudományos érettsége többek között abban mutatkozik meg, hogy képes-e saját nyelvén, magas színvonalon művelni és kommunikálni a tudományt.”
Közéleti tevékenységének fontos területe volt az oktatáspolitika is. Több alkalommal töltött be vezető pozíciókat az egyetemen (dékán, rektor), és ezekben a szerepekben sokat tett a természettudományos képzés fejlesztéséért. Részt vett az oktatási reformok kidolgozásában, és mindig határozottan képviselte a természettudományok érdekeit.
Than Károly tudományszervező tevékenységének egyik fontos eredménye volt a Gyógyszerészhallgatók Segély- és Önképző Egyesületének megalapítása. Felismerte, hogy a tehetséges, de szegény sorsú hallgatók támogatása nemcsak emberbaráti cselekedet, hanem a magyar tudomány jövőjébe való befektetés is.
Az alábbi táblázat Than Károly legfontosabb közéleti tisztségeit és tevékenységeit foglalja össze:
| Időszak | Tisztség/Tevékenység | Intézmény |
|---|---|---|
| 1860-1908 | Tag (levelező, majd rendes) | Magyar Tudományos Akadémia |
| 1875-1886 | A III. Osztály elnöke | Magyar Tudományos Akadémia |
| 1872-1880 | Alelnök | Királyi Magyar Természettudományi Társulat |
| 1875-1876 | Dékán | Budapesti Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar |
| 1886-1887 | Rektor | Budapesti Tudományegyetem |
| 1895-1908 | Szerkesztőbizottsági elnök | Magyar Chemiai Folyóirat |
Nemzetközi kapcsolatok és elismerések
Than Károly tudományos munkásságának és iskolateremtő tevékenységének híre hamar átlépte az országhatárokat. Nemzetközi kapcsolatrendszere, amelynek alapjait még heidelbergi tanulmányútja során vetette meg, folyamatosan bővült pályafutása során. Rendszeres levelezésben állt a kor vezető kémikusaival, köztük Robert Bunsennel, Dmitrij Mengyelejevvel és August Kekulével.
A nemzetközi tudományos közösségbe való beágyazottságát mutatja, hogy rendszeresen publikált külföldi szakfolyóiratokban. Tudományos eredményeit, különösen a karbonilszulfid felfedezését és a térfogatos elemzés területén végzett munkáit, elismeréssel fogadták a nemzetközi szakmai körökben. Publikációi megjelentek a kor legrangosabb kémiai folyóirataiban, mint a Liebigs Annalen der Chemie vagy a Journal für praktische Chemie.
Than részt vett nemzetközi tudományos konferenciákon is, ahol előadásaival és hozzászólásaival képviselte a magyar kémiatudományt. Különösen emlékezetes volt szereplése az 1872-es moszkvai természettudományi kongresszuson, ahol személyesen is találkozott Mengyelejevvel és más orosz tudósokkal.
Munkásságának nemzetközi elismerését jelzi, hogy több külföldi tudományos társaság is tagjává választotta. Ezek között volt a berlini Deutsche Chemische Gesellschaft, a párizsi Société Chimique de France és a londoni Chemical Society. Ezek a tagságok lehetőséget biztosítottak számára a nemzetközi tudományos életbe való bekapcsolódásra és a szakmai kapcsolatok ápolására.
„A tudomány nemzetközi természete nem áll ellentétben a nemzeti tudományos kultúra fejlesztésével. Éppen ellenkezőleg: csak az a nemzet lehet a nemzetközi tudományos közösség egyenrangú tagja, amely saját nyelvén, saját intézményeiben, magas színvonalon műveli a tudományt.”
Than nemzetközi kapcsolatai nemcsak saját kutatómunkáját gazdagították, hanem lehetőséget teremtettek tanítványai számára is a külföldi tanulmányutakra. Ajánlásaival sok fiatal magyar kémikus jutott el neves külföldi laboratóriumokba, ami jelentősen hozzájárult a következő tudósgeneráció fejlődéséhez.
A nemzetközi elismerések mellett Than Károly számos hazai kitüntetésben is részesült. 1873-ban megkapta a Vaskorona-rendet, 1890-ben a Pro Litteris et Artibus érdemrendet, 1902-ben pedig a Ferenc József-rend nagykeresztjét. Ezek a kitüntetések jelezték, hogy munkásságát nemcsak a szűkebb szakmai közösség, hanem a tágabb társadalom és az állam is nagyra értékeli.
Than Károly öröksége
Than Károly 1908. július 5-én hunyt el Budapesten, 74 éves korában. Halálával a magyar kémiatudomány egyik legnagyobb alakja távozott, ám öröksége tovább él tanítványaiban, az általa létrehozott intézményekben és a magyar kémiai kultúrában.
Than legfontosabb öröksége kétségkívül az általa létrehozott tudományos iskola. Tanítványai közül sokan váltak maguk is jelentős tudósokká és egyetemi tanárokká, akik továbbvitték mesterük szemléletét és módszereit. Winkler Lajos, Buchböck Gusztáv, Ilosvay Lajos és mások munkássága révén Than szellemi öröksége tovább élt a következő generációkban is.
Az általa alapított kémiai intézet évtizedekig a magyar kémiaoktatás és -kutatás központja maradt. Bár az épület a II. világháborúban súlyosan megsérült, majd később lebontották, az intézmény szellemi öröksége tovább élt az ELTE kémiai tanszékeiben. A Than által kialakított oktatási rendszer, laboratóriumi gyakorlatok és kutatási módszertan hosszú időn át meghatározta a magyar kémikusképzést.
„A tudományos örökség nem épületekben és tárgyakban, hanem gondolatokban és módszerekben él tovább. Egy igazi tudós legnagyobb hatása nem a saját felfedezéseiben, hanem abban mutatkozik meg, ahogyan a következő generációk gondolkodását formálja.”
Than szaknyelvi újításai maradandónak bizonyultak. Az általa kidolgozott kémiai terminológia nagy része ma is használatban van, és alapját képezi a modern magyar kémiai szaknyelvnek. Nyelvújító tevékenysége példaként szolgál arra, hogyan lehet a nemzetközi tudományos kommunikáció követelményeit összeegyeztetni a nemzeti nyelv sajátosságaival.
Than Károly tudományszervezői munkájának gyümölcsei szintén túlélték őt. A Magyar Chemiai Folyóirat, amelynek alapításában kulcsszerepet játszott, a mai napig megjelenik (bár időközben nevet változtatott). A Természettudományi Társulat, amelynek aktív tagja volt, különböző formákban, de folyamatosan működött a következő évszázadban is.
Than emlékezetét az utókor számos módon őrzi. Nevét viseli több iskola, utca, és a Magyar Kémikusok Egyesülete által alapított Than Károly-emlékérem, amelyet kiemelkedő kémikusok kapnak meg. Az ELTE Kémiai Intézete előtt álló mellszobra és az Óbudai Egyetem Than Károly Ökokollégiuma szintén az ő emlékét őrzi.
Talán a legméltóbb emléket mégis a magyar kémiatudomány nemzetközi sikerei jelentik. A 20. században olyan világhírű magyar kémikusok léptek a nemzetközi tudományos porondra, mint Hevesy György, Polányi Mihály vagy Oláh György. Az ő sikereikben – közvetve – Than Károly öröksége is benne van, hiszen ő rakta le a magyar kémiai kultúra alapjait.
Than Károly, az ember
A tudományos eredmények, intézmények és szakmai sikerek mögött fontos meglátnunk Than Károlyt, az embert is. Személyiségének jobb megismerése segít megérteni pályafutásának mozgatórugóit és sikerének titkát.
Than Károly külső megjelenésében a klasszikus tudós képét mutatta: magas, szikár alkat, gondozott szakáll, átható tekintet. Kortársai visszaemlékezései szerint mindig elegánsan, a kornak és pozíciójának megfelelően öltözködött. Megjelenése tekintélyt parancsoló volt, ami hozzájárult ahhoz a tisztelethez, amellyel kollégái és tanítványai övezték.
Személyiségének legjellemzőbb vonása a rendkívüli precizitás és rendszeresség volt. Ez megmutatkozott mind tudományos munkájában, mind mindennapi életvitelében. Napjait gondosan beosztotta, és szigorúan betartotta a maga által felállított időrendet. Laboratóriumában példás rend uralkodott, és ugyanezt várta el munkatársaitól és tanítványaitól is.
Than magánélete kiegyensúlyozott volt. 1872-ben vette feleségül Kleinschmidt Erzsébetet, akivel harmonikus házasságban éltek. Hat gyermekük született, közülük ötöt neveltek fel (egy gyermekük csecsemőkorban elhunyt). Családi élete biztos hátteret adott tudományos és közéleti tevékenységéhez.
„A tudományos sikerek mögött gyakran áll egy stabil, támogató családi háttér. A kiegyensúlyozott magánélet nem luxus, hanem a tartós alkotómunka egyik alapfeltétele.”
Than Károly emberi kapcsolataira a korrektség és megbízhatóság volt jellemző. Kollégáival kollegiális, tanítványaival szigorú, de igazságos volt. Soha nem használta ki pozícióját, és mindig a szakmai szempontokat helyezte előtérbe. Ez az etikus magatartás nagyban hozzájárult ahhoz a tisztelethez, amellyel a tudományos közösség övezete.
Pedagógusként Than szigorú, de inspiráló személyiség volt. Magas követelményeket támasztott hallgatóival szemben, de mindig kész volt segíteni azoknak, akik valódi érdeklődést és elkötelezettséget mutattak. Tanítványai visszaemlékezéseiben gyakran szerepel, hogy Than nemcsak szakmai tudást adott át, hanem tudományos szemléletet és etikát is.
Than Károly világnézetére a tudományos racionalitás és a mérsékelt liberalizmus volt jellemző. Politikai kérdésekben ritkán nyilvánult meg nyilvánosan, de alapvetően támogatta a polgári átalakulást és a modernizációt. Nemzeti elkötelezettségét jól mutatja, hogy bár tökéletesen beszélt németül, és lehetősége lett volna külföldi karriert építeni, ő a magyarországi tudomány fejlesztését választotta.
Élete utolsó éveiben egészsége megromlott, de szellemi frissességét mindvégig megőrizte. Még betegen is dolgozott utolsó nagy művén, a „Kísérleti chemia elemei” második kötetén, amelyet azonban már nem tudott befejezni. 1908. július 5-én bekövetkezett halála nagy veszteség volt a magyar tudományos élet számára.
Emlékezete és utóélete
Than Károly halála után személye és munkássága gyorsan a magyar tudománytörténet pantheonjába került. A Magyar Tudományos Akadémián Ilosvay Lajos, egyik legkiválóbb tanítványa tartott róla emlékbeszédet, amely részletesen méltatta tudományos eredményeit és iskolateremtő tevékenységét.
A két világháború közötti időszakban Than emlékezete elevenen élt a magyar kémikus közösségben. Születésének 100. évfordulóján, 1934-ben nagyszabású megemlékezéseket tartottak, és ekkor jelent meg az első részletes életrajzi monográfia is munkásságáról.
A II. világháború után, a politikai változások következtében átmenetileg háttérbe szorult Than Károly emlékezete. Az 1950-es évek ideológiai szempontú tudománytörténet-írása kevésbé foglalkozott vele, részben azért, mert nem illett bele a „haladó tudós” akkor preferált képébe.
Az 1970-es évektől kezdve azonban újra előtérbe került Than Károly alakja és munkássága. Születésének 150. évfordulóján, 1984-ben tudományos konferenciát rendeztek tiszteletére, és több publikáció is megjelent, amely újraértékelte tudománytörténeti jelentőségét.
Az 1990-es években, a rendszerváltás után Than Károly véglegesen elfoglalta méltó helyét a magyar tudománytörténetben. Több intézmény vette fel nevét, és 2008-ban, halálának 100. évfordulóján ismét megemlékezéseket tartottak tiszteletére.
Than Károly tudománytörténeti jelentőségének értékelése ma már konszenzuson alapul: ő volt a modern magyar kémiatudomány megteremtője, akinek munkássága nélkül elképzelhetetlen lett volna a 20. századi magyar kémia nemzetközi sikertörténete.
Alakja és öröksége ma is inspiráló példaként szolgál a fiatal kémikusgenerációk számára. Története azt példázza, hogyan lehet nehéz körülmények között, szinte a semmiből indulva, kitartó munkával és tehetséggel maradandót alkotni a tudományban és a tudományszervezésben egyaránt.
Gyakran Ismételt Kérdések Than Károly életéről és munkásságáról
Mikor és hol született Than Károly?
Than Károly 1834. december 20-án született a Bács-Bodrog vármegyei Óbecsén (ma Bečej, Szerbia), egy szerény körülmények között élő családban.
Milyen szerepet játszott Than Károly az 1848-49-es szabadságharcban?
Alig 14 évesen csatlakozott a honvédsereghez, tüzérként szolgált Bem József seregében, és részt vett az erdélyi hadjáratban. A szabadságharc bukása után gyógyszerészként kezdett dolgozni.
Mi volt Than Károly legjelentősebb tudományos felfedezése?
Legjelentősebb felfedezése a karbonilszulfid (COS) kimutatása és tulajdonságainak leírása volt 1867-ben, amelyet a harkányi gyógyvíz vizsgálata során fedezett fel.
Milyen szerepet játszott Than Károly a magyar kémiai szaknyelv kialakításában?
Than kulcsszerepet játszott a magyar kémiai szaknyelv megteremtésében. Számos, ma is használt kémiai szakkifejezést vezetett be, mint például a „vegyérték”, és következetes terminológiát dolgozott ki az elemek és vegyületek magyar megnevezésére.
Melyik intézmény létrehozása fűződik Than Károly nevéhez?
Than Károly legnagyobb intézményépítő teljesítménye a budapesti tudományegyetem új kémiai intézetének létrehozása volt, amely 1872-1877 között épült fel a Trefort-kertben, és a maga korában Európa egyik legkorszerűbb ilyen létesítménye volt.
Kik voltak Than Károly legjelentősebb tanítványai?
Tanítványai között olyan jeles tudósokat találunk, mint Winkler Lajos, Buchböck Gusztáv vagy Ilosvay Lajos, akik később maguk is jelentős szerepet játszottak a magyar kémiatudomány fejlesztésében.
