A modern kémia történetében kevés felfedezés váltott ki olyan hatalmas visszhangot, mint amikor a tudósok először szembesültek a szén egy teljesen új allotróp formájával. Ez a pillanat nemcsak a tudományos közösséget rázta fel, hanem egy egészen új kutatási területet nyitott meg, amely mind a mai napig forradalmi alkalmazásokat ígér. A fullerének felfedezése mögött álló történet tele van véletlenekkel, kitartással és olyan tudományos együttműködéssel, amely megváltoztatta a molekuláris kémia arcát.
Robert Floyd Curl Jr. neve elválaszthatatlanul összefonódott ezzel a áttörő felfedezéssel, amely a hagyományos szénkémia határait feszítette szét. A fullerének – ezek a gömb alakú szénmolekulák – nem csupán elméleti érdekességek, hanem olyan vegyületek, amelyek potenciálja a nanotechnológiától kezdve a gyógyszerészeten át egészen az elektronikáig terjed. Floyd munkássága és a fullerének története egyben a modern tudományos kutatás működésének is tökéletes példája.
Ebben a részletes áttekintésben megismerkedhetünk azzal, hogyan alakult ki ez a forradalmi felfedezés, milyen szerepet játszott benne Robert Floyd, és hogyan változtatta meg ez a tudás a kémia világát. Betekintést nyerünk a fullerének szerkezetébe, tulajdonságaiba, valamint azokba a gyakorlati alkalmazásokba, amelyek ma már valósággá váltak vagy a közeljövőben válhatnak azzá.
Robert Floyd Curl Jr. tudományos pályafutása
Robert Floyd Curl Jr. 1933-ban született Alice, Texas államban, és már fiatal korától kezdve érdeklődött a természettudományok iránt. Egyetemi tanulmányait a Rice Universityn végezte, ahol 1954-ben szerzett bachelor fokozatot kémiából. Doktori tanulmányait a Berkeley-i Kaliforniai Egyetemen folytatta, ahol 1957-ben PhD fokozatot szerzett fizikai kémiából.
Curl pályafutása során elsősorban a spektroszkópia területén vált elismert szakértővé. Különösen a mikrohullámú spektroszkópia érdekelte, amely lehetővé tette számára, hogy molekulák szerkezetét és dinamikáját tanulmányozza nagy pontossággal. Ez a szakértelem később kulcsszerepet játszott a fullerének felfedezésében.
A Rice Universityn eltöltött évtizedek alatt Curl számos jelentős kutatást vezetett. Munkássága során különös figyelmet fordított a kis molekulák és molekuláris komplexek vizsgálatára. A spektroszkópiai módszerek fejlesztésében elért eredményei megalapozták azt a technikai tudást, amely később lehetővé tette számára, hogy részt vegyen a fullerének szerkezetének feltérképezésében.
A fullerének felfedezésének előzményei
Az 1980-as évek közepén a csillagászati megfigyelések egy érdekes jelenségre hívták fel a tudósok figyelmét. A csillagközi térben található szén spektrumában olyan vonalakat fedeztek fel, amelyek nem illettek a korábban ismert szénformák egyikéhez sem. Ez a rejtély arra ösztönözte a kutatókat, hogy megpróbálják laboratóriumi körülmények között előállítani ezeket az ismeretlen szénvegyületeket.
Harry Kroto, a Sussex Egyetem professzora különösen érdeklődött a csillagközi szénláncok iránt. Kroto felismerte, hogy a laboratóriumi kísérletek segíthetnek megérteni, hogyan keletkeznek ezek a vegyületek a világűrben. Ehhez azonban speciális berendezésekre volt szüksége, amelyek képesek nagy energiájú körülmények között szénatomokat vizsgálni.
Richard Smalley a Rice Universityn rendelkezett egy olyan lézerberendezéssel, amely képes volt fémeket elpárologtatni és a keletkező atomok viselkedését tanulmányozni. Kroto felkereste Smalley-t, és javasolta, hogy próbálják meg ezt a technikát szénnel is. Ez a találkozás vezetett ahhoz a kísérletsorozathoz, amely végül a fullerének felfedezéséhez vezetett.
Az 1985-ös áttörő kísérlet
1985 szeptemberében Kroto, Smalley és Curl, valamint két posztdoktori kutató, James Heath és Sean O'Brien elkezdték a kísérleteket. A módszer viszonylag egyszerű volt: lézersugárral bombáztak grafitot hélium atmoszférában, majd tömegspektrométerrel elemezték a keletkező termékeket.
Az első kísérletek során a kutatók észrevették, hogy a tömegspektrumon egy különösen intenzív csúcs jelenik meg a 720-as tömegnél. Ez pontosan 60 szénatomnak felelt meg. Még érdekesebb volt, hogy ez a C₆₀ molekula rendkívül stabil volt, sokkal stabilabb, mint amire a kutatók számítottak.
A következő napokban a csapat megpróbálta megfejteni, milyen szerkezete lehet ennek a különös molekulának. Curl spektroszkópiai tapasztalata kulcsfontosságú volt ebben a folyamatban. A molekula stabilitása arra utalت, hogy valamilyen zárt, szimmetrikus szerkezete van.
A futballlabda-szerkezet felfedezése
A C₆₀ molekula szerkezetének megfejtése során a kutatók különböző lehetőségeket mérlegeltek. Smalley papírból kezdett modelleket készíteni, próbálva megérteni, hogyan kapcsolódhatnak össze 60 szénatom úgy, hogy stabil szerkezetet alkossanak.
Az áttörés akkor következett be, amikor Kroto emlékezett Buckminster Fuller amerikai építész geodéziai kupoláira. Ezek a szerkezetek ötszögek és hatszögek kombinációjából álltak, és rendkívül stabilak voltak. A kutatók rájöttek, hogy a C₆₀ molekula hasonló szerkezetű lehet: egy futballlabdára emlékeztető forma, ahol 12 ötszög és 20 hatszög kapcsolódik össze.
Ez a felismerés forradalmi volt. A buckminsterfullerén (vagy röviden buckyball) az első olyan szénallotróp volt, amely sem a gyémánt, sem a grafit szerkezetéhez nem hasonlított. A molekula teljesen zárt volt, belsejében üres teret hagyva, ami teljesen új lehetőségeket nyitott meg az alkalmazások terén.
Floyd szerepe a felfedezésben
Robert Floyd Curl szerepe a fullerének felfedezésében sokrétű volt. Spektroszkópiai szakértelme nélkülözhetetlen volt a kísérleti eredmények értelmezéséhez. Curl volt az, aki segített azonosítani és jellemezni a különböző fullerén molekulákat a tömegspektrumon.
Curl különösen fontos szerepet játszott a C₇₀ molekula azonosításában is, amely a C₆₀ mellett a második leggyakoribb fullerén. A C₇₀ molekula rugby labdára emlékeztető alakja további bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy ezek a molekulák valóban zárt, ketrec-szerű szerkezettel rendelkeznek.
A felfedezés során Curl volt az, aki a leginkább szkeptikus maradt a szerkezeti modellekkel kapcsolatban. Spektroszkópiai tapasztalata alapján tudta, hogy további bizonyítékokra van szükség ahhoz, hogy egyértelműen bebizonyítsák a javasolt szerkezetet. Ez a óvatos hozzáállás segített abban, hogy a csapat alaposan megvizsgálja az összes lehetőséget.
A fullerének típusai és tulajdonságai
A fullerének családja sokkal szélesebb, mint amit eredetileg gondoltak. Az alapvető típusok a következők:
🏀 C₆₀ (Buckminsterfullerén): A legismertebb és legstabilabb fullerén, futballlabda alakú
⚽ C₇₀: Rugby labda alakú, a második leggyakoribb fullerén
🎯 C₈₄: Nagyobb méretű fullerén, kevésbé stabil
🔮 Nagyobb fullerének: C₉₀, C₁₂₀ és még nagyobb méretű molekulák
🧬 Endohedrális fullerének: Más atomokat vagy molekulákat tartalmaznak belsejükben
A fullerének szerkezeti jellemzői
A fullerének szerkezete egyedülálló a szénvegyületek között. Minden szénatom sp² hibridizációjú, ami azt jelenti, hogy három másik szénatommal alkot kovalens kötést. A negyedik elektron delokalizált, ami magyarázza a fullerének félvezető tulajdonságait.
A fullerének geometriája szigorú matematikai szabályokat követ. Euler tétele szerint minden zárt poliéder esetében a csúcsok, élek és lapok száma között V – E + F = 2 összefüggés áll fenn. A fullerének esetében ez azt jelenti, hogy mindig pontosan 12 ötszög van jelen, függetlenül a hatszögek számától.
Ez a szerkezeti szabály magyarázza meg, miért léteznek különböző méretű fullerének, és miért olyan stabilak. A görbület, amit az ötszögek okoznak, zárja be a szerkezetet, míg a hatszögek biztosítják a szükséges felületet.
Gyakorlati alkalmazások és kutatások
A fullerének felfedezése óta a kutatók számos gyakorlati alkalmazást dolgoztak ki. Az egyik legígéretesebb terület a gyógyászat, ahol a fullerének egyedülálló tulajdonságai új terápiás lehetőségeket kínálnak.
Gyógyászati alkalmazások
Az endohedrális fullerének, amelyek belsejükben más atomokat tartalmaznak, különösen érdekesek a képalkotó diagnosztikában. Gadolíniumot tartalmazó fullerének kontrasztanyagként használhatók MRI vizsgálatokban, jelentősen javítva a képminőséget.
A fullerének antioxidáns tulajdonságai is figyelemre méltóak. Egyes tanulmányok szerint bizonyos fullerén származékok képesek semlegesíteni a szabad gyököket, ami potenciális alkalmazást jelent az öregedésgátlás és különböző betegségek kezelésében.
Nanotechnológiai fejlesztések
A nanotechnológiában a fullerének molekuláris méretük miatt ideális építőelemek. Szén nanocsövek előállításában katalizátorként használhatók, és molekuláris elektronikai eszközök alapanyagai lehetnek.
A következő táblázat összefoglalja a fullerének főbb alkalmazási területeit:
| Alkalmazási terület | Fullerén típus | Konkrét felhasználás | Fejlesztési fázis |
|---|---|---|---|
| Gyógyászat | Gd@C₆₀ | MRI kontrasztanyag | Preklinikai |
| Kozmetika | C₆₀ derivátumok | Antioxidáns krémek | Kereskedelmi |
| Elektronika | C₆₀, C₇₀ | Organikus napelemek | Fejlesztés alatt |
| Anyagtudomány | Fullerén polimerek | Erősített kompozitok | Kutatási fázis |
| Katalizátor | Fém@fullerén | Hidrogénezési reakciók | Laboratóriumi |
A Nobel-díj és a tudományos elismerés
1996-ban Robert Floyd Curl Jr., Harry Kroto és Richard Smalley megosztották a kémiai Nobel-díjat a fullerének felfedezéséért. Ez az elismerés nemcsak a felfedezés tudományos jelentőségét hangsúlyozta, hanem a modern kémiai kutatás interdiszciplináris természetét is.
A Nobel Bizottság indoklása szerint a fullerének felfedezése "új perspektívákat nyitott meg a szénkémiában". A díj odaítélése azt is elismerte, hogy ez a felfedezés fundamentálisan megváltoztatta a molekuláris szerkezetekről alkotott elképzeléseinket.
Curl számára a Nobel-díj a több évtizedes kutatómunka koronája volt. Spektroszkópiai szakértelme és aprólékos tudományos megközelítése nélkül a fullerének szerkezetének megfejtése sokkal nehezebb lett volna.
A fullerének szintézise és tisztítása
A fullerének laboratóriumi előállítása kezdetben rendkívül nehéz volt. Az eredeti lézer-elpárologtatási módszer csak kis mennyiségeket termelt, és a termék tisztítása is problémás volt. Wolfgang Krätschmer és Donald Huffman 1990-ben fejlesztettek ki egy egyszerűbb módszert.
A Krätschmer-Huffman módszer
Ez a módszer grafitelektródák közötti ívkisülést használ hélium atmoszférában. A keletkező korom fullerénekben gazdag, és viszonylag egyszerű oldószeres extrakcióval tisztítható. Ez a módszer tette lehetővé a fullerének nagyobb mennyiségű előállítását, ami megnyitotta az utat a részletesebb kutatások előtt.
A tisztítási folyamat általában a következő lépéseket tartalmazza:
- Korom oldószeres (toluol vagy benzol) extrakciója
- Kromatográfiás szétválasztás
- Kristályosítás és újrakristályosítás
- Spektroszkópiai tisztaság-ellenőrzés
Gyakori hibák a szintézis során
A fullerének előállítása során számos hiba fordulhat elő, amelyek jelentősen befolyásolják a termék minőségét és hozamát:
Nem megfelelő atmoszféra: Oxigén jelenléte esetén a fullerének oxidálódhatnak, ami csökkenti a hozamot és szennyeződéseket okoz.
Helytelen hőmérséklet: Túl magas hőmérséklet esetén a fullerének fragmentálódhatnak, míg túl alacsony hőmérséklet mellett nem alakulnak ki.
Tisztítatlan kiindulóanyagok: A grafit szennyeződései beépülhetnek a fullerén szerkezetbe, vagy katalizálhatják a nemkívánatos mellékreakciókat.
Fullerének a természetben
Bár a fullerének felfedezése laboratóriumi körülmények között történt, később kiderült, hogy ezek a molekulák természetes körülmények között is előfordulnak. Fulleréneket találtak meteoritokban, fulguritokban (villámcsapás által üvegesedett homok), és bizonyos típusú kőzetekben is.
A természetes fullerének jelenléte arra utal, hogy ezek a szerkezetek nemcsak laboratóriumi kuriózumok, hanem a szén természetes viselkedésének része. Ez a felismerés további támogatást adott annak az elméletnek, hogy a fullerének szerepet játszhatnak a csillagközi kémiában is.
Asztrobiológiai jelentőség
Egyes kutatók szerint a fullerének szerepet játszhattak az élet kialakulásában. Képességük arra, hogy más molekulákat zárjanak magukba, lehetővé tehette volna számukra, hogy védő "konténerként" működjenek a korai Földön. Ez azonban még mindig spekulatív terület, amely további kutatásokat igényel.
Fullerén derivátumok és funkcionalizáció
A tiszta fullerének mellett a kutatók nagy figyelmet fordítottak a fullerén derivátumok előállítására. Ezek a vegyületek a fullerén vázhoz kapcsolt különböző funkciós csoportokat tartalmaznak, ami jelentősen módosítja tulajdonságaikat.
A fullerének funkcionalizálása többféle módon történhet:
Kémiai módszerek
🔬 Addíciós reakciók: Cikloaddíció, például Diels-Alder reakció
⚗️ Gyökös reakciók: Szabad gyökök addíciója a fullerén felszínre
🧪 Elektrofil támadás: Elektrofil reagensek reakciója a fullerén kettős kötéseivel
🔋 Reduktív alkilezés: Fémorganikus reagensekkel végzett reakciók
🌡️ Termikus reakciók: Magas hőmérsékleten végzett átalakítások
A funkcionalizálás célja általában a fullerének oldhatóságának javítása, vagy specifikus tulajdonságok kialakítása. Például hidroxil csoportok bevezetésével vízoldható fullerén derivátumok állíthatók elő, amelyek biológiai alkalmazásokhoz alkalmasak.
A fullerének fizikai tulajdonságai
A fullerének egyedülálló fizikai tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek megkülönböztetik őket más szénallotrópoktól. Ezek a tulajdonságok teszik őket alkalmassá különböző technológiai alkalmazásokra.
Elektronikus tulajdonságok
A fullerének félvezető tulajdonságúak, sávszélességük körülbelül 1,5-2,0 eV. Ez a tulajdonság teszi őket érdekessé az organikus elektronika számára, különösen napelemek és OLED eszközök területén. A C₆₀ molekula különösen jó elektron-akceptor, ami hasznossá teszi fotovoltaikus alkalmazásokban.
Mechanikai tulajdonságok
A fullerének rendkívül kemények, de ugyanakkor rugalmasak is. Nyomás hatására deformálódhatnak, de az eredeti alakjukat visszanyerik. Ez a tulajdonság különösen érdekes a nanotechnológiai alkalmazások szempontjából.
A következő táblázat összehasonlítja a különböző szénallotróp formák tulajdonságait:
| Tulajdonság | Gyémánt | Grafit | C₆₀ Fullerén | Grafén |
|---|---|---|---|---|
| Keménység (GPa) | 70-100 | 1-2 | 6-8 | 130-150 |
| Elektromos vezetés | Szigetelő | Vezető | Félvezető | Vezető |
| Sávszélesség (eV) | 5,5 | 0 | 1,7 | 0 |
| Sűrűség (g/cm³) | 3,52 | 2,26 | 1,65 | 2,27 |
| Oldhatóság | Oldhatatlan | Oldhatatlan | Korlátozott | Oldhatatlan |
Fullerének az anyagtudományban
A fullerének beépítése különböző anyagokba jelentősen javíthatja azok tulajdonságait. Polimerekbe kevert fullerének növelik a mechanikai szilárdsot és javítják az elektromos tulajdonságokat.
Kompozit anyagok
Fullerénekkel erősített kompozitok különösen ígéretesek az űriparban és a nagy teljesítményű sporteszközök gyártásában. A fullerének gömb alakja ideális terheléselosztást biztosít, míg nagy szilárdsaguk ellenáll a repedések terjedésének.
A fullerén-polimer kompozitok előnyei:
- Növelt mechanikai szilárdság
- Javított elektromos vezetőképesség
- Jobb termikus stabilitás
- Csökkent súly
- Jobb rezgéscsillapítás
Környezeti hatások és biztonság
A fullerének növekvő alkalmazása fontos kérdéseket vet fel környezeti hatásaikkal és biológiai biztonságukkal kapcsolatban. A kutatások még korai stádiumban vannak, de már most fontos irányelvek kezdenek kirajzolódni.
Toxikológiai vizsgálatok
A fullerének toxicitása nagyban függ a részecskemérettől, felületi módosításoktól és az expozíció módjától. Egyes tanulmányok szerint a nem funkcionalizált fullerének viszonylag alacsony toxicitást mutatnak, míg mások óvatosságra intenek, különösen a légúti expozíció esetében.
Környezeti sors
A fullerének környezeti viselkedése összetett téma. Vízben való alacsony oldhatóságuk miatt hajlamosak aggregátumokat képezni, ami befolyásolja biológiai hozzáférhetőségüket és transzportjukat a környezetben.
"A fullerének környezeti hatásainak megértése kulcsfontosságú a felelős nanotechnológiai fejlesztés szempontjából."
Jövőbeli kutatási irányok
A fullerén kutatás számos izgalmas irányban fejlődik tovább. Az egyik legígéretesebb terület az endohedrális fullerének, amelyek speciális atomokat vagy molekulákat tartalmaznak belsejükben.
Kvantum alkalmazások
A fullerénekben bezárt egyes atomok vagy ionok kvantum tulajdonságai különösen érdekesek a kvantum számítástechnika számára. A nitrogén@fullerén rendszerek potenciális kvantum bitek (qubitek) lehetnek, amelyek stabil kvantum állapotokat tartanak fenn szobahőmérsékleten is.
Energiatárolás
A fullerének üreges szerkezete ideális hidrogén tárolásra, ami fontos lehet a jövő energiarendszereiben. A nagy felület/térfogat arány és a specifikus kötési helyek lehetővé tehetik a hatékony és biztonságos hidrogén tárolást.
"A fullerének energiatárolási potenciálja forradalmasíthatja a megújuló energia technológiákat."
Ipari gyártás és gazdasági szempontok
A fullerének kereskedelmi előállítása jelentős technológiai és gazdasági kihívásokat jelent. A gyártási költségek csökkentése és a minőség javítása kulcsfontosságú a széles körű alkalmazások megvalósításához.
Gyártási módszerek fejlesztése
Az ipari fullerén gyártás főként a továbbfejlesztett Krätschmer-Huffman módszerre épül, de új technikák is megjelentek:
- Plazmaalapú szintézis
- Katalitikus eljárások
- Szonokémiai módszerek
- Mikrohullámú asszisztált szintézis
Piaci kilátások
A fullerén piac még viszonylag kicsi, de gyorsan növekszik. A fő alkalmazási területek jelenleg a kozmetikai ipar, speciális kenőanyagok és kutatási célú felhasználások. A jövőbeni növekedés kulcsa a költséghatékony tömeggyártási eljárások kifejlesztése lesz.
"A fullerén ipar gazdasági sikere nagyban függ a gyártási költségek csökkentésétől és új alkalmazások kifejlesztésétől."
Oktatási és társadalmi hatások
A fullerének felfedezése nemcsak tudományos áttörést jelentett, hanem az oktatásban is új lehetőségeket teremtett. A molekuláris modellezés és a nanotechnológia oktatása új dimenziót kapott ezekkel a látványos és könnyen értelmezhető szerkezetekkel.
Népszerűsítő tudomány
A "buckyball" elnevezés és a futballlabdához való hasonlat segített abban, hogy a nagyközönség is megértse ezt az összetett tudományos felfedezést. Ez a kommunikációs siker példaértékű a tudományos ismeretterjesztés számára.
Interdiszciplináris kutatás
A fullerén kutatás kiváló példája az interdiszciplináris tudományos együttműködésnek. Kémikusok, fizikusok, anyagtudósok, biológusok és mérnökök dolgoznak együtt ezen a területen.
"A fullerének felfedezése megmutatta, hogy a legnagyobb tudományos áttörések gyakran a diszciplínák határain születnek."
Analitikai módszerek és karakterizálás
A fullerének azonosítása és jellemzése speciális analitikai módszereket igényel. Ezek a technikák nemcsak a kutatásban, hanem a minőségbiztosításban is kulcsfontosságúak.
Spektroszkópiai módszerek
- UV-Vis spektroszkópia: A fullerének jellegzetes abszorpciós sávjai
- NMR spektroszkópia: ¹³C NMR különösen informatív
- IR spektroszkópia: Vibrációs módok azonosítása
- Raman spektroszkópia: Szerkezeti információk
Kromatográfiás technikák
A különböző fullerének szétválasztása nagy kihívást jelent. HPLC (High Performance Liquid Chromatography) a leggyakrabban használt módszer, speciális állófázisokkal.
"A precíz analitikai módszerek fejlesztése nélkül a fullerén kutatás nem érhetett volna el ilyen gyors fejlődést."
Szabadalmi és szellemi tulajdon kérdések
A fullerének kereskedelmi potenciálja jelentős szabadalmi tevékenységet generált. A felfedezés óta több ezer szabadalmat nyújtottak be fullerénekkel kapcsolatos találmányokra.
Kulcsfontosságú szabadalmak
Az eredeti felfedezés szabadalmaztatása körül viták alakultak ki, részben azért, mert a természetben előforduló vegyületek általában nem szabadalmaztathatók. Azonban a specifikus előállítási módszerek és alkalmazások védhetők.
Licencelési stratégiák
A nagy technológiai cégek különböző licencelési stratégiákat alkalmaznak a fullerén technológiák hasznosítására. A nyílt innováció és a együttműködésen alapuló kutatás-fejlesztés egyre fontosabbá válik ezen a területen.
"A fullerén szabadalmak kezelése jó példája annak, hogyan lehet egyensúlyt teremteni az innováció ösztönzése és a tudományos haladás között."
Mi a különbség a fullerén és a grafit között?
A fullerén és a grafit közötti fő különbség a szerkezeti elrendezésben rejlik. A grafit rétegezett szerkezetű, ahol a szénatomok hatszögletű hálózatot alkotnak síkokban, míg a fullerének zárt, gömb alakú molekulák ötszögek és hatszögek kombinációjából.
Hogyan állítják elő a fulleréneket ipari méretekben?
Az ipari fullerén gyártás főként a Krätschmer-Huffman módszeren alapul, amely grafitelektródok közötti ívkisülést használ inert atmoszférában. A keletkező kormot oldószeres extrakcióval és kromatográfiás tisztítással dolgozzák fel.
Milyen egészségügyi kockázatokat jelentenek a fullerének?
A jelenlegi kutatások szerint a tiszta fullerének viszonylag alacsony toxicitást mutatnak, de a hosszú távú hatások még nem teljesen ismertek. A funkcionalizált fullerének toxicitása nagyban függ a felületi módosításoktól.
Használhatók-e a fullerének gyógyszerhordozóként?
Igen, a fullerének ígéretes gyógyszerhordozók lehetnek. Képesek más molekulákat befogadni, és specifikus célpontokhoz szállítani. Azonban még további kutatások szükségesek a biológiai kompatibilitás javításához.
Milyen szerepet játszanak a fullerének a nanotechnológiában?
A fullerének alapvető építőelemei a nanotechnológiának. Használhatók nanocsövek előállításához, molekuláris elektronikai eszközökhöz, és különböző nanokompozitak készítéséhez.
Miért kaptak Nobel-díjat a fullerének felfedezői?
A Nobel-díjat azért kapták, mert felfedezésük fundamentálisan új perspektívát nyitott a szénkémiában, és megalapozta a nanotechnológia fejlődését. Ez volt az első olyan szénallotróp, amely teljesen eltért a korábban ismert formáktól.
