A láthatatlan veszély, amely körülvesz minket – a radon gáz története a tudomány egyik legérdekesebb felfedezései közé tartozik. Ez a színtelen, szagtalan, radioaktív nemesgáz csendben szivárog a talajból otthonunkba, munkahelyeinkre, és közben egészségügyi kockázatot jelent, amiről sokan nem is tudnak. A radon felfedezése több tudós munkájának eredménye, akik a radioaktivitás rejtélyeit kutatták a 19-20. század fordulóján. Ma már tudjuk, hogy a radon a tüdőrák második leggyakoribb okozója a dohányzás után, mégis sokszor elkerüli a figyelmünket. Ismerjük meg közelebbről ezt a különleges és veszélyes elemet!
| Tulajdonság | Érték/Jellemző |
|---|---|
| Vegyjel | Rn |
| Rendszám | 86 |
| Atomtömeg | 222 g/mol (Rn-222 izotóp) |
| Halmazállapot | Gáz (szobahőmérsékleten) |
| Szín | Színtelen |
| Szag | Szagtalan |
| Sűrűség | 9,73 kg/m³ (0°C, 101,325 kPa) |
| Olvadáspont | -71°C |
| Forráspont | -61,7°C |
| Felezési idő | 3,82 nap (Rn-222) |
| Radioaktivitás | Alfa-sugárzó |
| Elektronszerkezet | [Xe] 4f¹⁴ 5d¹⁰ 6s² 6p⁶ |
| Vegyérték | 0 (nemesgáz) |
| Oldhatóság vízben | 230 cm³/kg víz (20°C) |
A radon felfedezésének története
A radon felfedezése szorosan összefonódik a radioaktivitás kutatásának korai időszakával. A történet 1899-ben kezdődött, amikor Ernest Rutherford és Robert B. Owens észrevették, hogy a tórium vegyületei egy radioaktív „emanációt” (kiáramlást) bocsátanak ki. Egy évvel később, 1900-ban Friedrich Ernst Dorn német fizikus hasonló jelenséget figyelt meg a rádium esetében – ez volt valójában a radon gáz, amit akkor még „rádium emanációnak” neveztek.
A felfedezés jelentőségét nem ismerték fel azonnal. William Ramsay és Robert Whytlaw-Gray 1908-ban végzett kísérletei bizonyították, hogy a rádiumból származó emanáció valójában egy új kémiai elem – egy nehéz, radioaktív nemesgáz. 1923-ban kapta meg hivatalosan a „radon” nevet, utalva eredetére, a rádiumra.
„A radon az egyetlen olyan természetben előforduló radioaktív gáz, amely jelentős egészségügyi kockázatot jelent, mivel belélegezve a tüdőben megtelepedő bomlástermékei növelik a tüdőrák kockázatát.”
A radon felfedezése több szempontból is forradalmi volt:
- Újabb bizonyítékot szolgáltatott a radioaktív bomlás elméletére
- Segített megérteni az urán és tórium bomlási sorát
- Új kutatási irányt nyitott a radioaktív elemek egészségügyi hatásainak vizsgálatában
- Hozzájárult a nemesgázok kémiájának fejlődéséhez
Érdekes módon a radon veszélyeit nem azonnal ismerték fel. Az 1940-es és 1950-es években kezdték megfigyelni, hogy az uránbányákban dolgozók körében magasabb a tüdőrák előfordulása, amit később a radon gáz jelenlétével hoztak összefüggésbe. Az 1980-as évekre vált világossá, hogy a radon nemcsak a bányákban, hanem a lakóépületekben is egészségügyi kockázatot jelent.
A radon előfordulása a természetben
A radon mindenhol jelen van környezetünkben, bár koncentrációja jelentősen változik földrajzi területenként. A gáz elsődleges forrása a földkéreg, ahol az urán és tórium természetes bomlása során keletkezik. Amikor a radon a talajban képződik, a gáz a talajszemcsék közötti pórusokon keresztül a felszín felé vándorol.
A radon előfordulását befolyásoló főbb tényezők:
🌍 Geológiai adottságok – Az urán- és tóriumtartalmú kőzetek (gránit, vulkanikus kőzetek) területén magasabb a radon koncentrációja
🏠 Talaj szerkezete és porozitása – A laza, porózus talaj könnyebben engedi át a radont
🌡️ Időjárási viszonyok – A légnyomás, hőmérséklet és csapadék befolyásolja a radon felszínre jutását
🌪️ Szélviszonyok és légmozgások – Hatással vannak a radon hígulására a légkörben
🏢 Épületek jellemzői – Az építési mód, szigetelés és szellőzés befolyásolja a radon felhalmozódását
A radon természetes koncentrációja a szabad levegőben általában alacsony, mindössze 10-20 Bq/m³. Ezzel szemben zárt terekben, különösen a talajjal érintkező helyiségekben (pincékben, alagsorokban) akár több ezer Bq/m³ értéket is elérhet. A magas radonszint különösen jellemző lehet gránit alapkőzeten épült házakban, valamint olyan területeken, ahol a talaj uránban gazdag.
„A radon nem egyenletesen oszlik el a Föld felszínén – bizonyos geológiai formációk felett a koncentrációja akár százszorosa lehet az átlagosnak, létrehozva az úgynevezett ‘radon hotspot’ területeket.”
Magyarországon a radon koncentráció általában közepes, de vannak kiemelten érintett területek is. A Mátra, a Mecsek és a Bakony egyes részein, valamint Budapest egyes kerületeiben mértek magasabb értékeket. Az országos átlag lakóépületekben körülbelül 82 Bq/m³, ami az európai átlaghoz (59 Bq/m³) képest valamivel magasabb.
A radon nemcsak a talajból, hanem a vizekből is felszabadulhat. Különösen a mélységi vizek, termálvizek és egyes kutak vize tartalmazhat jelentősebb mennyiségű oldott radont. Amikor ez a víz a felszínre kerül és melegítik vagy porlasztják (például zuhanyzás, mosogatás során), a radon felszabadul és a levegőbe kerül.
A radon fizikai és kémiai tulajdonságai
A radon (Rn) a periódusos rendszer 86-os rendszámú eleme, a nemesgázok családjának legnehezebbike. Mint minden nemesgáz, a radon is rendkívül stabil elektronszerkezettel rendelkezik, ami magyarázza alacsony kémiai reaktivitását. A radon atomjának külső elektronhéján 8 elektron található, ami teljes oktett konfigurációt biztosít.
Fizikai tulajdonságok
A radon színtelen, szagtalan gáz, ami jelentősen megnehezíti érzékelését. Sűrűsége körülbelül 9,73 kg/m³ standard körülmények között, ami nyolcszor nagyobb a levegő sűrűségénél. Ez a magas sűrűség magyarázza, miért halmozódik fel a radon az épületek alacsonyabb szintjein, különösen a pincékben és alagsorokban.
A radon olvadáspontja -71°C, forráspontja pedig -61,7°C, ami azt jelenti, hogy normál környezeti hőmérsékleten gáz halmazállapotú. Extrém alacsony hőmérsékleten a radon szilárd formában halványsárga színű, alacsonyabb hőmérsékleten narancssárgás-vörös színűvé válik.
„A radon különleges helyet foglal el a kémiai elemek között: ez az egyetlen radioaktív nemesgáz, amely a természetben előfordul, és az egyetlen gáz halmazállapotú elem, amely minden izotópjában radioaktív.”
A radon oldhatósága vízben viszonylag magas a nemesgázok között, körülbelül 230 cm³ radon oldódik 1 kg vízben 20°C-on. Ez az oldhatóság lehetővé teszi, hogy a talajvízben és más vizekben is jelen legyen. Szerves oldószerekben még jobban oldódik, például xilolban vagy toluolban.
Kémiai tulajdonságok
Mint nemesgáz, a radon kémiailag meglehetősen inert, de nem teljesen reakcióképtelen. Extrém körülmények között képes vegyületeket alkotni, elsősorban a fluorgázokkal. A radon-difluorid (RnF₂) az egyetlen biztosan ismert radon vegyület, bár elméleti számítások szerint más halogénekkel és oxigénnel is létrehozhat vegyületeket.
A radon kémiai tulajdonságai kevésbé jelentősek környezeti és egészségügyi szempontból, mivel a gáz fő veszélye radioaktivitásából ered, nem pedig kémiai reakcióiból.
Radioaktív tulajdonságok
A radon legfontosabb tulajdonsága a radioaktivitása. A természetben előforduló radon legstabilabb izotópja a radon-222, amelynek felezési ideje 3,82 nap. Ez azt jelenti, hogy egy adott radon-222 mennyiség fele bomlik el ennyi idő alatt.
A radon-222 alfa-részecskéket bocsát ki bomlása során, és polónium-218-má alakul. Ez a bomlási folyamat további leányelemeken keresztül folytatódik, amíg végül stabil ólom-206 izotóp keletkezik. A teljes bomlási sor a következő:
| Izotóp | Felezési idő | Sugárzás típusa | Bomlástermék |
|---|---|---|---|
| Radon-222 | 3,82 nap | Alfa | Polónium-218 |
| Polónium-218 | 3,05 perc | Alfa | Ólom-214 |
| Ólom-214 | 26,8 perc | Béta | Bizmut-214 |
| Bizmut-214 | 19,7 perc | Béta | Polónium-214 |
| Polónium-214 | 164 mikroszekundum | Alfa | Ólom-210 |
| Ólom-210 | 22,3 év | Béta | Bizmut-210 |
| Bizmut-210 | 5,01 nap | Béta | Polónium-210 |
| Polónium-210 | 138,4 nap | Alfa | Ólom-206 (stabil) |
A radon-222 mellett két másik természetben előforduló radon izotóp is létezik: a radon-220 (más néven toron, felezési ideje 55,6 másodperc) és a radon-219 (más néven aktinon, felezési ideje 3,96 másodperc). Ezek a tórium, illetve az aktínium bomlási sorából származnak.
A radon és bomlástermékei által kibocsátott alfa-részecskék nagy energiájúak, de rövid hatótávolságúak. Levegőben mindössze néhány centimétert képesek megtenni, és már egy papírlap is megállítja őket. A veszély akkor keletkezik, amikor ezek a részecskék közvetlenül a tüdőszövet közelében bocsátódnak ki, miután a radon gázt belélegeztük.
A radon egészségügyi hatásai
A radon egészségügyi kockázata elsősorban radioaktivitásából ered. Amikor belélegezzük a radont, a gáz egy része a tüdőben marad, és ott bomlik tovább. A bomlás során keletkező szilárd leányelemek (elsősorban a polónium-218 és polónium-214) megtapadnak a tüdő hámszövetén, és ott alfa-részecskéket bocsátanak ki.
„A radon okozta egészségügyi kockázat nem a gáz kémiai tulajdonságaiból, hanem radioaktív bomlásából származik – a tüdőben lerakódó bomlástermékek alfa-sugárzása képes közvetlenül károsítani a DNS-t, ami daganatos elváltozásokhoz vezethet.”
Az alfa-részecskék nagy energiájúak, és képesek közvetlenül károsítani a tüdőszövet sejtjeinek DNS-ét. Ez a DNS-károsodás idővel tüdőrákhoz vezethet. A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség (IARC) a radont az 1-es csoportba sorolta, ami azt jelenti, hogy bizonyítottan rákkeltő az emberre nézve.
A radon és a tüdőrák kapcsolata jól dokumentált:
- Epidemiológiai tanulmányok igazolják, hogy a magasabb radon-expozíció növeli a tüdőrák kockázatát
- A dohányzás és a radon hatása szinergikus – a dohányzók esetében a radon okozta tüdőrák kockázata jelentősen magasabb
- Dózisfüggő kapcsolat figyelhető meg – minél magasabb a radon koncentrációja és minél hosszabb az expozíció ideje, annál nagyobb a kockázat
- A tüdőrák latenciaideje (a radon expozíció és a betegség megjelenése között) általában 5-25 év
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) becslése szerint a radon felelős a tüdőrákos megbetegedések 3-14%-áért világszerte, ami évente körülbelül 20 000-30 000 halálesetet jelent csak az Egyesült Államokban. Magyarországon évente körülbelül 300-400 tüdőrákos haláleset hozható összefüggésbe a radon expozícióval.
A radon koncentrációját becquerel per köbméterben (Bq/m³) mérik, ami a másodpercenkénti radioaktív bomlások számát jelenti egy köbméter levegőben. Az Egészségügyi Világszervezet 100 Bq/m³-ben határozta meg a javasolt felső határértéket lakóépületekben, míg az Európai Unió 300 Bq/m³-es referenciaértéket alkalmaz. Az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) 148 Bq/m³ (4 pCi/L) feletti értéknél javasolja a beavatkozást.
A radon mérése és csökkentésének módszerei
A radon jelenlétének kimutatása speciális mérőeszközöket igényel, mivel érzékszerveinkkel nem észlelhető. A mérési módszerek két fő csoportba sorolhatók: rövid távú és hosszú távú mérések.
Radon mérési módszerek
Rövid távú mérések (2-7 nap):
- Aktív szén adszorpciós detektorok
- Elektret ion kamrák
- Digitális radon monitorok
Hosszú távú mérések (1-12 hónap):
- Alfa-nyom detektorok
- Elektret ion kamrák hosszabb expozícióval
A hosszú távú mérések általában pontosabb képet adnak a radon átlagos koncentrációjáról, mivel figyelembe veszik a szezonális változásokat és az időjárás hatásait. Magyarországon több cég és intézmény is végez radon méréseket, és a mérőeszközök egy része már lakossági felhasználók számára is elérhető.
„A radon koncentrációja jelentős napi és szezonális ingadozást mutathat ugyanabban az épületben, ezért a megbízható értékeléshez legalább három hónapos, de ideálisan egy éves mérési időszak szükséges.”
A radon csökkentésének módszerei
Ha a mérések magas radon koncentrációt mutatnak egy épületben, különböző módszerekkel csökkenthetjük a szintet:
- Aktív talajszellőztetés
- A talaj alá perforált csöveket helyeznek, amelyeken keresztül elszívják a radont tartalmazó levegőt
- A leghatékonyabb módszer, 80-99%-os csökkenést is eredményezhet
- Épület szigetelése
- A padló és falak repedéseinek, hézagainak tömítése
- Különösen a csőáttöréseknél, alaplemez és falak találkozásánál fontos
- Önmagában nem elég hatékony, de kiegészítő módszerként hasznos
- Szellőztetés javítása
- Mechanikus szellőztető rendszerek telepítése
- Az épület nyomásviszonyainak módosítása (pozitív nyomás létrehozása)
- Különösen hatékony lehet pincékben, alagsorokban
- Radon kutak létesítése
- Az épületen kívül elhelyezett, a talajlevegőt elszívó rendszer
- Megakadályozza, hogy a radon az épület alá jusson
- Vízkezelés
- Ha a radon forrása a háztartási víz, levegőztető rendszerek telepítésével csökkenthető a vízben oldott radon mennyisége
- Aktív szenes szűrők alkalmazása
A radon csökkentési módszerek költsége és hatékonysága változó. Egy átlagos lakóház esetében a radon-mentesítés költsége 300 000 – 1 500 000 forint között mozoghat, a probléma súlyosságától és a választott módszertől függően. A beruházás azonban hosszú távon megtérül, hiszen jelentősen csökkenti az egészségügyi kockázatokat.
„A radon csökkentési módszerek nemcsak az egészségügyi kockázatot mérséklik, hanem gyakran az épület energiahatékonyságát is javítják, valamint csökkentik a nedvesség és penész problémákat is.”
A radon ipari és tudományos alkalmazásai
Bár a radon elsősorban egészségügyi kockázatként ismert, számos hasznos alkalmazása is van a tudományban és az iparban. Radioaktív tulajdonságai és nemesgáz jellege egyedi lehetőségeket kínálnak különböző területeken.
Geológiai alkalmazások
A radon egyik legfontosabb tudományos alkalmazása a földrengések előrejelzésében rejlik. Megfigyelték, hogy földrengések előtt gyakran megnövekszik a talajból felszabaduló radon mennyisége, mivel a kőzetrétegek mozgása új repedéseket nyit, amelyeken keresztül a gáz könnyebben a felszínre juthat. Több országban működnek radon monitoring állomások, amelyek célja a földrengések előrejelzése.
A radon koncentrációjának mérése segíthet geotermikus források felkutatásában is, mivel a meleg vizek általában több radont tartalmaznak. Emellett a radon hasznos nyomjelző lehet a talajvíz mozgásának vizsgálatában és a földalatti vízkészletek feltérképezésében.
Orvosi alkalmazások
A radon gyógyászati alkalmazása hosszú múltra tekint vissza. Számos gyógyfürdő és barlang vizében, illetve levegőjében természetesen magas a radon koncentrációja. Ezeket a helyeket évszázadok óta használják különböző betegségek, főleg reumás és légúti panaszok kezelésére. A radonterápia hatásmechanizmusa nem teljesen tisztázott, de feltételezik, hogy kis dózisban a radon stimulálhatja az immunrendszert és gyulladáscsökkentő hatású lehet.
„A radon terápiás alkalmazása az alacsony dózisú sugárzás potenciálisan jótékony hatásán alapul – ez az úgynevezett hormézis jelenség, amikor egy egyébként káros anyag kis mennyiségben stimuláló vagy jótékony hatást fejt ki.”
Fontos megjegyezni, hogy bár egyes tanulmányok alátámasztják a radonterápia hatékonyságát bizonyos állapotokban, a tudományos konszenzus továbbra is óvatosságra int a potenciális hosszú távú kockázatok miatt.
Ipari és kutatási alkalmazások
A radon számos ipari és kutatási területen is hasznos:
- Légköri kutatások – A radon kiváló nyomjelző a légköri folyamatok vizsgálatában
- Szivárgásvizsgálat – Földalatti csővezetékek, tartályok szivárgásának felderítésére használható
- Áramlástani vizsgálatok – Folyadékok és gázok áramlásának tanulmányozásában
- Radiokémiai kutatások – Új radioaktív izotópok előállításában és vizsgálatában
- Anyagvizsgálat – Bizonyos anyagvizsgálati módszerekben nyomjelzőként
A radon-222 bomlásából származó polónium-218 és ólom-214 izotópokat statikus eliminátorokban is használják, például a papír-, textil- és műanyagiparban a statikus elektromosság csökkentésére.
A radon szabályozása és társadalmi vonatkozásai
A radon egészségügyi kockázatainak felismerésével párhuzamosan a világ számos országában bevezettek különböző szabályozásokat és ajánlásokat a radon expozíció csökkentésére. Ezek a szabályozások általában referenciaértékeket határoznak meg a beltéri radon koncentrációra, és előírhatják a mérést és a szükséges beavatkozásokat.
Nemzetközi és hazai szabályozás
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 100 Bq/m³-ben határozta meg a javasolt felső határértéket lakóépületekben. Az Európai Unió a 2013/59/EURATOM irányelvben 300 Bq/m³-es referenciaértéket alkalmaz mind a lakó-, mind a munkahelyekre.
Magyarországon a 487/2015. (XII. 30.) Kormányrendelet szabályozza a radonnal kapcsolatos kérdéseket, összhangban az EU irányelvével. A rendelet 300 Bq/m³-es referenciaértéket határoz meg lakóépületekre és nyilvános középületekre, valamint munkahelyekre. Munkahelyek esetében, ha a radon koncentráció meghaladja a 1000 Bq/m³ értéket, kötelező beavatkozás szükséges.
Radon térképezés és kockázati területek
Számos országban készültek radon térképek, amelyek bemutatják a radon koncentrációjának földrajzi eloszlását. Ezek a térképek segítenek azonosítani a magas kockázatú területeket, ahol fokozott figyelmet kell fordítani a radon mérésére és csökkentésére.
Magyarországon is készült országos radon térkép, amely szerint a legmagasabb radon koncentrációk a Dunántúli-középhegységben, a Mecsekben, a Mátrában és a Börzsönyben fordulnak elő. Ezeken a területeken különösen ajánlott a radon mérése az épületekben.
Társadalmi tudatosság és kommunikáció
A radon kockázatával kapcsolatos társadalmi tudatosság növelése kulcsfontosságú a hatékony megelőzésben. Sajnos sok országban, köztük Magyarországon is, a lakosság jelentős része nem ismeri a radon veszélyeit.
A hatékony radon kommunikációs programok általában a következő elemeket tartalmazzák:
- Közérthető tájékoztató anyagok készítése és terjesztése
- Célzott kampányok a magas kockázatú területeken
- Az építőipar szereplőinek képzése a radon-biztos építési módszerekről
- Ingyenes vagy támogatott radon mérési programok
- Pénzügyi támogatás a radon csökkentő beavatkozásokhoz
„A radon problémával kapcsolatos társadalmi tudatosság növelése az egyik legköltséghatékonyabb közegészségügyi beavatkozás lehet, hiszen minden megelőzött tüdőrákos eset nemcsak emberi életet ment, hanem jelentős egészségügyi költségeket is megtakarít.”
Gazdasági vonatkozások
A radon csökkentési intézkedések gazdasági hatásai összetettek. Egyrészt költséget jelentenek az épülettulajdonosoknak és az államnak, másrészt hosszú távon megtakarítást eredményeznek az egészségügyi kiadások csökkenése révén.
Egyes országokban támogatási programokat vezettek be a radon mérések és a csökkentési beavatkozások finanszírozására. Az Egyesült Államokban például adókedvezmény vehető igénybe a radon csökkentő berendezések telepítésére. Európában is több ország kínál támogatást, különösen a magas kockázatú területeken.
Az új építésű házak esetében a radon elleni védelem beépítése az építési költségek mindössze 0,1-0,3%-át teszi ki, míg a meglévő épületek radon-mentesítése jelentősen drágább lehet. Ez is alátámasztja a megelőzés fontosságát.
A radon kutatás jelenlegi irányai
A radonnal kapcsolatos kutatások napjainkban is intenzíven folynak. A tudományos közösség több területen is igyekszik bővíteni ismereteinket és fejleszteni a radon kezelésének módszereit.
Egészségügyi hatások pontosabb megértése
Bár a radon és a tüdőrák közötti kapcsolat jól dokumentált, a kutatók továbbra is vizsgálják a pontos dózis-hatás összefüggést, különösen az alacsony koncentrációk esetében. Újabb kutatások azt sugallják, hogy a radon más betegségekkel is összefüggésbe hozható, például bizonyos leukémia típusokkal, bár ezek az összefüggések még további megerősítésre várnak.
A kutatók azt is vizsgálják, hogy a genetikai tényezők hogyan befolyásolják az egyéni érzékenységet a radon okozta károsodásokra. Egyes emberek DNS-javító mechanizmusai hatékonyabban működhetnek, ami magyarázhatja, miért nem betegszik meg mindenki, aki hosszú ideig magas radon koncentrációnak van kitéve.
Új mérési és csökkentési technológiák
Az új technológiák fejlesztése a radon mérés és csökkentés területén is folyamatban van:
- Valós idejű, hálózatba kapcsolt radon monitorok – Ezek folyamatosan mérik és továbbítják az adatokat, lehetővé téve a gyors beavatkozást
- Okostelefon-alapú radon detektorok – Olcsó, könnyen használható eszközök fejlesztése a lakossági felhasználás ösztönzésére
- Energiahatékony radon csökkentő rendszerek – Olyan megoldások, amelyek minimális energiafelhasználással működnek
- Önszabályozó rendszerek – Amelyek a radon koncentráció változásához igazítják működésüket
„A radon kutatás egyik legizgalmasabb területe az új generációs, okos radon monitorok fejlesztése, amelyek nemcsak mérik a radon szintet, hanem elemzik a mintázatokat, előrejelzik a változásokat, és automatikusan vezérelhetik a szellőztető rendszereket.”
Építészeti innovációk
Az építőiparban is folyamatosan fejlesztik a radon elleni védekezés módszereit:
- Új típusú radon-záró membránok – Tartósabb, rugalmasabb anyagok, amelyek hosszú távú védelmet biztosítanak
- Radon-elnyelő építőanyagok – Olyan anyagok fejlesztése, amelyek megkötik vagy átalakítják a radont
- Integrált szellőztető rendszerek – Az épület szerkezetébe már a tervezési fázisban beépített radon elvezető megoldások
- Passzívházak radon védelme – A rendkívül légzáró, energiatakarékos épületek speciális radon védelmi megoldásai
A radon kutatás és a kapcsolódó technológiák fejlesztése nemcsak az egészségvédelem szempontjából fontos, hanem gazdasági lehetőségeket is teremt az innovatív vállalkozások számára.
A radon kutatás jövőbeli irányai között szerepel a globális klímaváltozás és a radon expozíció közötti kapcsolat vizsgálata is. Az időjárási minták változása, a szélsőséges időjárási események gyakoribbá válása és az épületek energiahatékonyságának növelése mind befolyásolhatják a radon koncentrációját az épületekben.
