A nihónium (Nh) a periódusos rendszer 113-as rendszámú eleme, melyet először 2004-ben állítottak elő mesterségesen Japánban, a RIKEN Kutatóintézetben. Az elem neve is Japánra utal, hiszen a „nihon” szó japánul Japánt jelenti. A nihónium a 13. csoport tagja, így a periódusos rendszerben az alumínium, gallium, indium és tallium alatt helyezkedik el.
Felfedezése és előállítása
A nihónium előállítása egy hosszú és bonyolult folyamat eredménye volt. A kutatók bizmut-209 atommagokat bombáztak cink-70 atommagokkal, és a keletkező atommagokat vizsgálták. A kísérlet során sikerült három nihónium atommagot detektálni, melyek azonban rendkívül rövid életűek voltak. A felfedezést 2004-ben jelentették be, de az elem hivatalos elismerésére csak 2016-ban került sor az IUPAC (Nemzetközi Elméleti és Alkalmazott Kémiai Szövetség) által.
Tulajdonságai
Fizikai tulajdonságok
A nihónium fizikai tulajdonságairól keveset tudunk, mivel eddig csak néhány atomját sikerült előállítani, melyek ráadásul rendkívül rövid életűek voltak. Az elméleti számítások alapján a nihónium szilárd halmazállapotú lehet szobahőmérsékleten, és fémekre jellemző tulajdonságokkal rendelkezhet, mint például jó elektromos és hővezető képesség.
Kémiai tulajdonságok
A nihónium kémiai tulajdonságai szintén nagyrészt ismeretlenek. A periódusos rendszerben elfoglalt helye alapján a nihónium a 13. csoport tagja, így várhatóan hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkezik, mint a csoport többi eleme. Valószínűsíthető, hogy a nihónium képes lesz különböző oxidációs állapotokat felvenni, és hajlamos lesz komplexek képzésére.
Izotópok és stabilitás
A nihónium minden eddig előállított izotópja rendkívül instabil, a legstabilabb ismert izotópja a ^286Nh, melynek felezési ideje mindössze 10 másodperc körüli. Ez az instabilitás jelentősen megnehezíti az elem tulajdonságainak tanulmányozását.
Jelentősége és alkalmazási lehetőségei
A nihónium felfedezése mérföldkő volt a kémia történetében, hiszen ez volt az első ázsiai országban felfedezett kémiai elem. Bár a nihónium rendkívül ritka és instabil, tanulmányozása fontos információkkal szolgálhat a szupernehéz elemek szerkezetéről és tulajdonságairól.
Gyakorlati alkalmazása a nihóniumnak egyelőre nincs, és valószínűleg a közeljövőben sem lesz, rendkívül kis mennyisége és instabilitása miatt. Azonban a nihóniummal és más szupernehéz elemekkel kapcsolatos kutatások hozzájárulhatnak a periódusos rendszer stabilitási határainak megismeréséhez, valamint az atommagok szerkezetének és viselkedésének jobb megértéséhez.
A nihónium egy mesterségesen előállított kémiai elem, melynek felfedezése jelentős tudományos eredmény volt. Bár tulajdonságai nagyrészt ismeretlenek, és gyakorlati alkalmazása egyelőre nincs, tanulmányozása fontos a szupernehéz elemek megismerése szempontjából. A nihónium felfedezése is mutatja, hogy a periódusos rendszer még korántsem tekinthető lezártnak, és a kémiai elemek világában még számos izgalmas felfedezés várható a jövőben.