Irídium

Az irídium felfedezése és eredete

A periódusos rendszer legritkább és legsűrűbb elemei között tartjuk számon az irídiumot, ezt a rendkívüli fémet, amely nevét a görög mitológia szivárványistennőjéről, Íriszről kapta. Nem véletlenül – sói változatos, élénk színekben pompáznak, a sárgától a vörösön át egészen a sötétkékig. Az irídium felfedezése a platina tisztítási folyamatához kapcsolódik, és bár a Földön rendkívül ritka, kozmikus jelentősége messze túlmutat földi előfordulásának gyakoriságán. A dinoszauruszok kihalásával kapcsolatos elméletektől kezdve a legmodernebb technológiai alkalmazásokig, ez a nemesfém számos tudományos és ipari területen bizonyította már kivételes értékét.

Tulajdonság	Érték/Jellemző
Vegyjel	Ir
Rendszám	77
Atomtömeg	192,217 g/mol
Sűrűség	22,56 g/cm³ (a legsűrűbb stabil elem)
Olvadáspont	2446 °C
Forráspont	4428 °C
Kristályszerkezet	Lapcentrált köbös
Szín	Ezüstfehér, csillogó
Keménység	6,5 Mohs-skálán
Kémiai ellenállóképesség	Rendkívül magas (még királyvízben sem oldódik)
Oxidációs állapotok	-3, -1, 0, +1, +2, +3, +4, +5, +6, +8, +9

Az irídium felfedezésének története

Az irídium felfedezése szorosan összefonódik a platina kutatásával. 1803-ban Smithson Tennant angol kémikus a platina királyvízben való oldása után visszamaradt fekete port vizsgálta, és ebből két új elemet különített el: az irídiumot és az ozmiumot. Tennant az irídium sóinak változatos színei miatt adta az elemnek az Írisz görög istennő nevéből származó elnevezést.

A felfedezés idején a kémikusok számára komoly kihívást jelentett az irídium azonosítása és elkülönítése, hiszen a platinafémek csoportjának tagjai nagyon hasonló kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek. Az irídium rendkívüli ellenállóképessége már a korai kutatások során is feltűnt – szinte egyetlen sav vagy lúg sem képes megtámadni, ami páratlan a kémiai elemek között.

„Az irídium nem csupán egy ritka fém, hanem a természet egyik legkülönlegesebb alkotóeleme, amely ellenáll szinte minden kémiai reakciónak, mintha csak a világegyetem titkait őrizné évmilliárdokon keresztül.”

A 19. század folyamán az irídium vizsgálata jelentős kihívást jelentett a tudósok számára, részben extrém olvadáspontja miatt. Az első tiszta irídium előállítása csak évtizedekkel a felfedezése után vált lehetségessé, amikor a magas hőmérsékletet előállító technológiák fejlődése lehetővé tette a fém megmunkálását.

Természetes előfordulás és eloszlás a Földön

Az irídium a Föld kérgében rendkívül ritka elem, koncentrációja mindössze 0,001 ppm (parts per million), ami azt jelenti, hogy egymilliárd tömegrész kőzetben csupán egy tömegrész irídium található. Ez a platinafémek csoportjának egyik legritkább tagja, a földkéregben ritkább, mint az arany vagy a platina.

Természetes előfordulását tekintve az irídium főként:

🌋 Magmás kőzetekben, különösen a bázisos és ultrabázisos kőzetekben
🏔️ Platina-tartalmú ércekben, gyakran ozmiummal ötvöződve (ozmirídium formájában)
🌊 Folyami hordalékokban, alluviális lerakódásokban
🌍 Meteorit-becsapódási helyeken, anomálisan magas koncentrációban
🔥 Vulkanikus tevékenységhez kapcsolódó geológiai formációkban

Az irídium földi ritkaságának magyarázata a bolygónk kialakulásának történetében rejlik. A Föld keletkezésekor a nehéz elemek, köztük az irídium is, a gravitáció hatására a bolygó magjába vándoroltak, így a földkéregben csak minimális mennyiségben maradtak. Ez a jelenség, a sziderofil jelleg magyarázza, miért találunk sokkal több irídiumot a meteoritokban, mint a földi kőzetekben.

A legjelentősebb irídium-lelőhelyek Dél-Afrikában (Bushveld Complex), Oroszországban (Norilszk), Kanadában és Zimbabwe-ban találhatók. Ezeken a helyeken az irídium általában más platinafémekkel együtt fordul elő, és bányászata is ezekkel együtt történik. A világon kitermelt irídium mennyisége évente mindössze néhány tonna, ami jól mutatja rendkívüli ritkaságát.

A K-T határréteg és az irídium-anomália rejtélye

Az irídium talán legismertebb geológiai jelentősége a kréta-tercier (K-T) határréteghez kapcsolódik. Ez a vékony agyagréteg a földtörténeti kréta és tercier (ma már paleogén) időszakok határán helyezkedik el, körülbelül 66 millió évvel ezelőttről. 1980-ban Luis Alvarez Nobel-díjas fizikus és fia, Walter Alvarez geológus egy megdöbbentő felfedezést tett: a K-T határrétegben az irídium koncentrációja akár 30-szorosa is lehet a földkéregben található átlagos mennyiségnek.

Ez az irídium-anomália vezetett a híres Alvarez-hipotézis megfogalmazásához, amely szerint egy nagyméretű (körülbelül 10-15 km átmérőjű) aszteroida becsapódása okozhatta a dinoszauruszok és a Föld akkori élővilágának mintegy 75%-ának kihalását. Az elmélet szerint a meteorit hordozta a magas irídium-koncentrációt, amely szétszóródott a légkörben, majd lerakódott a Föld felszínén.

„A K-T határrétegben található irídium-anomália olyan, mint egy kozmikus ujjlenyomat, amely egy bolygóméretű katasztrófa történetét meséli el, és összeköti a Föld történetét a világűr távoli régióival.”

A Mexikói-öbölben található Chicxulub-kráter felfedezése tovább erősítette ezt az elméletet, mivel kora és mérete összhangban van a feltételezett becsapódással. Az irídium-anomália nem csak a mexikói területen, hanem világszerte megfigyelhető a K-T határrétegben, ami globális hatású eseményre utal.

Ez a felfedezés forradalmasította a tömeges kihalási események kutatását, és rávilágított arra, hogy a Föld története során előfordultak olyan katasztrofális események, amelyek alapvetően megváltoztatták a bolygó élővilágát. Az irídium így vált a kozmikus katasztrófák nyomjelzőjévé a geológiai rekordban.

Az irídium kivételes fizikai tulajdonságai

Az irídium a platinafémek csoportjába tartozó átmenetifém, amely számos rendkívüli fizikai tulajdonsággal rendelkezik. A legsűrűbb stabil elem a periódusos rendszerben, sűrűsége 22,56 g/cm³, ami kétszer akkora, mint az ólomé. Csak az ozmium közelíti meg ezt az értéket, de az irídium minimálisan sűrűbb.

Olvadáspontja rendkívül magas, 2446 °C, forrásponta pedig 4428 °C, ami a legmagasabb értékek közé tartozik a stabil elemek között. Ez a tulajdonsága különösen értékessé teszi olyan alkalmazásokban, ahol extrém hőmérsékleti körülmények uralkodnak.

Az irídium mechanikai tulajdonságai is figyelemre méltóak:

• Keménysége a Mohs-skálán 6,5, ami jelentősen meghaladja a legtöbb fémét
• Szakítószilárdsága rendkívül magas, különösen ötvözeteiben
• Rugalmassági modulusa nagyobb, mint a legtöbb fémé
• Kopásállósága kiemelkedő, ami hosszú élettartamot biztosít az irídium alkatrészeknek
• Hőtágulási együtthatója alacsony, ami stabilitást biztosít változó hőmérsékleti körülmények között

Az irídium elektromos vezetőképessége jó, bár nem éri el az ezüst vagy a réz szintjét. Hővezetése szintén megfelelő, de nem kiemelkedő a fémek között. Mágneses tulajdonságait tekintve paramágneses viselkedést mutat.

„Az irídium olyan, mint egy földönkívüli fém közöttünk: sűrűbb, keményebb és ellenállóbb, mint amit a földi elemektől elvárnánk, mintha csak egy másik világ szabályai szerint viselkedne.”

Különleges tulajdonsága még az irídiumnak, hogy rendkívül törékeny szobahőmérsékleten, ami megnehezíti megmunkálását. Magasabb hőmérsékleten azonban kovácsolható és hengerelhető. Ez a kettősség sajátos kihívásokat jelent az ipari felhasználás során.

Az irídium lenyűgöző kémiai ellenállóképessége

Az irídium talán legismertebb tulajdonsága a kivételes kémiai ellenállóképessége. Ez a nemesfém ellenáll szinte minden savnak, még a királyvíznek is, amely az aranyat és a platinát is oldja. Csak néhány rendkívül erős oxidálószer, mint például a nátrium-klorát és a kálium-klorát tömény kénsavas oldata képes megtámadni, és az is csak magas hőmérsékleten.

Ez a rendkívüli korrózióállóság az irídium elektronszerkezetének és magas ionizációs energiájának köszönhető. Az irídium atomjai erősen kötődnek egymáshoz a fém kristályrácsában, és a külső elektronhéjak szerkezete ellenáll az oxidációnak normál körülmények között.

Oxidációs állapotai rendkívül változatosak, a -3-tól egészen a +9-ig terjedhetnek, bár a legstabilabbak a +3 és +4 oxidációs állapotok. Az irídium vegyületei gyakran intenzív színűek, ami az átmenetifémekre jellemző d-d elektronátmenetek következménye.

„Az irídium kémiai közömbössége olyan, mint egy időkapszula képessége: évezredeken át változatlanul őrzi formáját és tulajdonságait, miközben körülötte minden más átalakul és elmúlik.”

Az irídium felületén normál körülmények között egy rendkívül vékony, stabil oxidréteg alakul ki, amely további védelmet nyújt a kémiai hatásokkal szemben. Ez a passzivációs réteg hasonló ahhoz, ami az alumínium esetében is megfigyelhető, de az irídium esetében még stabilabb és ellenállóbb.

Az irídium vegyületei közül különösen érdekesek a különböző irídium-komplexek, amelyek a szerves kémiában és a katalízisben játszanak fontos szerepet. Ezek a komplexek gyakran tartalmaznak irídium-szén kötéseket, és hatékony katalizátorai lehetnek különböző kémiai reakcióknak.

Irídium a világűrben: kozmikus összefüggések

Az irídium nem csak a Földön, hanem a világűrben is jelen van, sőt, a kozmoszban sokkal gyakoribb, mint bolygónkon. A csillagokban az irídium a nukleoszintézis során keletkezik, főként a szupernóva-robbanások és neutroncsillagonk összeolvadása során.

A meteoritokban az irídium koncentrációja akár százszor magasabb lehet, mint a földkéregben. Ez a jelentős különbség szolgáltatott alapot az Alvarez-hipotézishez, és segít a tudósoknak megkülönböztetni a földi eredetű kőzeteket a kozmikus eredetűektől.

Az irídium kozmikus eloszlása az alábbi jellegzetességeket mutatja:

• A vasmeteorikokban különösen magas koncentrációban fordul elő
• A kőmeteoritokban alacsonyabb, de még mindig jelentős mennyiségben található
• A Hold felszínén magasabb a koncentrációja, mint a Földön, mivel a Hold nem ment keresztül olyan mértékű differenciálódáson
• Az aszteroidaövben található égitestek feltételezhetően gazdagok irídiumban
• A bolygóközi por is tartalmaz irídiumot, amely folyamatosan hullik a Földre

„Az irídium kozmikus útja a csillagok belsejétől a Föld felszínéig olyan történet, amely összeköti bolygónkat a világegyetem távoli részeivel, és emlékeztet bennünket arra, hogy valójában mindannyian csillagpor vagyunk.”

A Naprendszer más égitestjein, például a Marson vagy egyes holdakon az irídium koncentrációja valószínűleg magasabb, mint a Földön, mivel ezek az égitestek nem rendelkeznek olyan aktív geológiai folyamatokkal, amelyek az irídiumot a mélybe süllyesztenék.

Az aszteroida bányászat jövőbeli lehetőségei között az irídium kinyerése is szerepel, mivel egyes aszteroidák jelentős mennyiségű platinafémeket, köztük irídiumot tartalmazhatnak. Egy közepes méretű, fémben gazdag aszteroida irídiumtartalma meghaladhatja a Föld teljes éves termelését.

Az irídium ipari előállítása és feldolgozása

Az irídium ipari előállítása bonyolult és költséges folyamat, ami részben magyarázza a fém magas árát. Az irídiumot általában más platinafémek, főként platina és palládium kinyerésének melléktermékeként állítják elő.

A gyártási folyamat főbb lépései:

1. A platinafém-tartalmú ércek bányászata (főként nikkel-réz szulfid ércek)
2. Az ércek őrlése és dúsítása
3. Olvasztás és konverterben történő feldolgozás
4. A platinafémek elkülönítése kémiai módszerekkel
5. Az irídium elválasztása a többi platinafémtől komplex kémiai eljárásokkal
6. Tisztítás és finomítás, általában elektrolízissel
7. A tiszta irídium feldolgozása a kívánt formára

Az irídium rendkívül magas olvadáspontja és szobahőmérsékleten mutatott törékenysége különleges feldolgozási technikákat igényel. A fém megmunkálása általában magas hőmérsékleten történik, amikor is kovácsolható és hengerelhető állapotba kerül.

Irídium ötvözet	Összetétel	Fő alkalmazási területek
Platina-irídium	90% Pt, 10% Ir	Ékszerek, laboratóriumi eszközök, orvosi implantátumok
Ozmium-irídium	30-80% Ir, 20-70% Os	Iránytűk csapágyai, elektromos érintkezők
Irídium-ruténium	70-90% Ir, 10-30% Ru	Elektrokémiai alkalmazások, gyújtógyertyák
Irídium-wolfram	60-80% W, 20-40% Ir	Magas hőmérsékletű alkalmazások, rakétatechnika
Irídium-rénium	70-80% Ir, 20-30% Re	Magas hőmérsékletű termoelemek, űrtechnológia

Az irídium feldolgozása során különös figyelmet kell fordítani a biztonságra, mivel az irídium vegyületei, különösen a por alakúak, toxikusak lehetnek. A feldolgozás zárt rendszerekben történik, és a munkavédelmi előírások szigorúak.

„Az irídium megmunkálása olyan, mint egy alkímiai folyamat a modern korban: rendkívüli hőmérséklet, precíz kémiai eljárások és szaktudás kombinációja szükséges ahhoz, hogy ezt a makacs fémet használható formába öntsük.”

Az irídium újrahasznosítása gazdasági és környezetvédelmi szempontból is fontos. Az elhasznált irídium-tartalmú katalizátorokat és egyéb termékeket összegyűjtik és újrafeldolgozzák, hogy visszanyerjék a bennük lévő értékes fémet.

Az irídium kulcsfontosságú alkalmazásai

Az irídium kivételes tulajdonságai számos speciális alkalmazást tesznek lehetővé, ahol más anyagok nem állnák meg a helyüket. Bár rendkívül drága, bizonyos területeken semmi sem helyettesítheti.

Az irídium egyik legfontosabb felhasználási területe a katalízis. Irídium-alapú katalizátorokat használnak számos ipari folyamatban, például:

• Szerves vegyületek hidrogénezésében
• Karbonilezési reakciókban
• Szénhidrogének izomerizációjában
• Ammónia szintézisében
• Metanol karbonilezésében ecetsav előállításához

Az irídium kivételes keménysége és kopásállósága miatt fontos szerepet játszik a precíziós műszerek gyártásában. Irídiumból készülnek:

• Iránytűk csapágyai
• Mechanikus órák alkatrészei
• Nagy pontosságú mérlegek érzékeny részei
• Sebészeti műszerek érzékeny elemei

Az irídium magas olvadáspontja és korrózióállósága miatt nélkülözhetetlen az extrém körülmények között működő berendezésekben:

• Űrjárművek hajtóműveinek fúvókái
• Magas hőmérsékletű kemencék alkatrészei
• Termoelemek a hőmérséklet mérésére szélsőséges körülmények között
• Nukleáris reaktorok sugárzásnak kitett részei

„Az irídium olyan anyag, amely ott teljesít, ahol minden más kudarcot vall: a legforróbb lángokban, a legagresszívebb vegyi környezetben, és a legpontosabb műszerek szívében.”

Az elektronikai iparban az irídium különleges szerepet tölt be:

• OLED (szerves fénykibocsátó dióda) kijelzőkben elektródaként
• Számítógép merevlemezek olvasófejében
• Elektromos érintkezőkben, ahol nagy megbízhatóság szükséges
• Speciális ellenállásokban és vezetékekben

Az irídium a gyógyászatban is alkalmazást nyert:

• Rákterápiában sugárforrásként (irídium-192 izotóp)
• Pacemakerek elektródáiban
• Fogászati ötvözetekben
• Implantátumok bevonataként

Az irídium szerepe a metrológiában és a tudományban

Az irídium talán legismertebb történelmi szerepe a metrológiában, a mérések tudományában nyilvánult meg. 1889-től 2019-ig a kilogramm nemzetközi etalonja egy platina-irídium ötvözetből (90% platina, 10% irídium) készült henger volt, amelyet Párizs közelében, Sèvres-ben őriztek szigorúan ellenőrzött körülmények között. Ezt az ötvözetet azért választották, mert rendkívül stabil, ellenáll a korróziónak és a kopásnak, így biztosítva a mérték hosszú távú megbízhatóságát.

Bár 2019-ben a kilogramm definícióját újradefiniálták természeti állandók alapján, az irídium szerepe a precíziós mérésekben továbbra is jelentős. Az irídium-alapú etalonok és mérőeszközök ma is használatosak különböző tudományos és ipari területeken.

A tudományos kutatásban az irídium számos területen játszik fontos szerepet:

• Anyagtudományban a szélsőséges körülmények között is stabil anyagok fejlesztésében
• Katalíziskutatásban új, hatékonyabb kémiai reakcióutak felfedezésében
• Kvantumfizikában bizonyos speciális kísérleteknél
• Asztrofizikában a meteoritok és aszteroidák összetételének vizsgálatában
• Geológiában a földtörténeti események, különösen a becsapódások azonosításában

„Az irídium a tudomány csöndes hőse: láthatatlanul, de megbízhatóan szolgálja a kutatást a laboratóriumok mélyén, miközben segít megérteni világunk legapróbb részleteit és legnagyobb katasztrófáit egyaránt.”

Az irídium különleges izotópjai is fontos szerepet játszanak a tudományban. Az irídium-192 radioaktív izotópot ipari radiográfiában használják anyaghibák felderítésére, valamint a rákterápiában. Az irídium stabil izotópjait (irídium-191 és irídium-193) nyomjelzőként alkalmazzák különböző tudományos vizsgálatokban.

Az irídium-alapú vegyületek a modern szerveskémiai kutatásokban is kulcsszerepet játszanak, különösen a C-H kötések aktiválásában és a bonyolult szerves molekulák szintézisében. Ezek a kutatások új gyógyszerek és anyagok fejlesztéséhez vezethetnek.

Az irídium gazdasági jelentősége és piaci helyzete

Az irídium a legritkább platinafémek egyike, ami tükröződik az árában is. Az irídium ára jelentős ingadozásokat mutat, és az elmúlt években többször is rekordmagasságokba emelkedett. 2021 elején például az irídium ára meghaladta a 6000 USD/uncia értéket, ami több mint hatszorosára növelte értékét mindössze egy év alatt.

Az irídium piacát alapvetően befolyásoló tényezők:

• Korlátozott kínálat: A világ éves irídium-termelése mindössze 3-4 tonna körül mozog
• Koncentrált források: A termelés több mint 80%-a Dél-Afrikából származik
• Melléktermék-jelleg: Az irídiumot főként a platina és a palládium bányászatának melléktermékeként nyerik
• Növekvő ipari kereslet: Különösen az elektronikai és vegyipari alkalmazásokban
• Helyettesíthetőség hiánya: Számos alkalmazásban nincs megfelelő alternatíva

Az irídium gazdasági jelentőségét növeli, hogy kulcsfontosságú szerepet játszik olyan fejlődő iparágakban, mint az elektromos járművek, a megújuló energia és a fejlett elektronika. Az OLED kijelzők gyártásában használt irídium iránti kereslet például jelentősen nőtt az okostelefonok és modern televíziók elterjedésével.

„Az irídium piaca olyan, mint egy érzékeny barométer, amely jelzi a csúcstechnológiai iparágak fejlődését és az ipari innováció irányát, miközben maga is állandó változásban van.”

Az irídium stratégiai fontosságát jelzi, hogy számos ország, köztük az Egyesült Államok, Kína és az Európai Unió is a kritikus nyersanyagok listáján tartja számon. Ez ösztönzi az újrahasznosítási technológiák fejlesztését és az alternatív források kutatását.

Az irídium befektetési szempontból is érdekes lehet, bár kevésbé likvid, mint az arany vagy az ezüst. Néhány specializált befektetési alap és fizikai árutőzsde kínál lehetőséget az irídiumba történő befektetésre, elsősorban intézményi befektetők számára.

Környezeti és egészségügyi szempontok

Az irídium környezeti hatásai viszonylag korlátozottak, részben rendkívüli kémiai stabilitása, részben pedig ritka előfordulása miatt. A természetben található irídium általában inert formában van jelen, és nem vesz részt biológiai folyamatokban.

Az irídium bányászata és feldolgozása azonban jelentős környezeti kihívásokat jelenthet:

• A platinafémek bányászata nagy mennyiségű meddőt és hulladékot eredményez
• A feldolgozás során erős savakat és más veszélyes vegyszereket használnak
• Az energiaigényes olvasztási és finomítási folyamatok jelentős szén-dioxid-kibocsátással járnak
• A bányászat hatással lehet a helyi ökoszisztémákra és vízrendszerekre

Egészségügyi szempontból az elemi irídium viszonylag ártalmatlan, mivel nem oldódik biológiai folyadékokban és nem lép reakcióba a szervezet molekuláival. Ugyanakkor az irídium vegyületei, különösen a vízoldható sók és komplexek, mérgezőek lehetnek. Az irídium-vegyületekkel dolgozó munkások számára megfelelő védőfelszerelés és biztonsági protokollok szükségesek.

„Az irídium kettős természete a környezetvédelem szempontjából figyelemre méltó: míg maga a fém szinte teljesen inert és ártalmatlan, kinyerése és feldolgozása jelentős környezeti lábnyomot hagy maga után.”

Az irídium pozitív környezeti szerepet is játszhat, különösen katalizátorként való alkalmazása révén. Az irídium-alapú katalizátorok hozzájárulhatnak a kémiai folyamatok hatékonyságának növeléséhez, csökkentve az energiafelhasználást és a hulladéktermelést. Emellett szerepet játszhatnak a környezetbarát technológiák, például a hidrogén-üzemanyagcellák fejlesztésében is.

Az irídium újrahasznosítása környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt fontos. Az elektronikai hulladékokból, elhasznált katalizátorokból és egyéb forrásokból visszanyert irídium csökkentheti az új bányászat szükségességét és az azzal járó környezeti hatásokat.

Jövőbeli kilátások és kutatási irányok

Az irídium jövője szorosan összefonódik a csúcstechnológiai iparágak fejlődésével és az új tudományos felfedezésekkel. Számos izgalmas kutatási irány bontakozik ki, amelyek tovább növelhetik ennek a ritka fémnek a jelentőségét.

Az egyik legígéretesebb terület az irídium-alapú katalizátorok fejlesztése. A kutatók olyan új irídium-komplexeket vizsgálnak, amelyek még hatékonyabban katalizálnak fontos kémiai reakciókat, például:

• A víz bontását oxigénre és hidrogénre, ami a hidrogén-alapú energiagazdaság kulcsa lehet
• Szén-dioxid átalakítását értékes vegyületekké, ami segíthet az éghajlatváltozás elleni küzdelemben
• Bonyolult szerves szintéziseket, amelyek új gyógyszerek előállítását tehetik lehetővé

A nanotechnológia területén az irídium nanorészecskék és nanostruktúrák különleges tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek új alkalmazásokat tesznek lehetővé:

• Rendkívül érzékeny szenzorok fejlesztése
• Hatékonyabb üzemanyagcellák előállítása
• Célzott gyógyszerszállító rendszerek kialakítása
• Új típusú elektronikai komponensek létrehozása

„Az irídium nanorészecskék olyan új lehetőségeket nyitnak meg a tudomány számára, amelyek korábban elképzelhetetlenek voltak, egyesítve a kvantumfizika furcsa világát ennek a rendkívüli fémnek a klasszikus tulajdonságaival.”

Az űrtechnológia fejlődése is új lehetőségeket teremt az irídium számára:

• Űrjárművek hőpajzsainak anyagaként
• Műholdak és űrszondák speciális alkatrészeiben
• Az űrbéli bányászat potenciális célpontjaként (aszteroidák irídium-tartalmának kiaknázása)

Az orvostudomány területén az irídium-alapú vegyületek új terápiás lehetőségeket kínálnak:

• Célzott rákterápiás szerek fejlesztése
• Antimikrobiális anyagok létrehozása
• Diagnosztikai eszközök tökéletesítése

A jövőben az irídium elérhetőségének növelése érdekében új források feltárása és kiaknázása válhat szükségessé. Ez magában foglalhatja a mélytengerek ásványkincseinek kitermelését, valamint a már említett aszteroida-bányászatot. Emellett a hatékonyabb újrahasznosítási technológiák fejlesztése is kulcsfontosságú lesz az irídium fenntartható használatának biztosításához.

Az irídium ára valószínűleg továbbra is magas marad, és ingadozásokat mutathat a technológiai fejlődés és a piaci kereslet változásainak függvényében. Ez további ösztönzést adhat az irídium hatékonyabb felhasználására és az alternatív anyagok kutatására olyan alkalmazásokban, ahol ez lehetséges.