Az emberi szervezet működése mögött álló építőkövek között az aminosavak különleges helyet foglalnak el. Minden egyes sejtünkben, minden egyes életfolyamatban ott találjuk ezeket a molekulákat, amelyek nélkül az élet egyszerűen lehetetlen lenne. Amikor reggel felkelünk, izmainkat megfeszítjük, gondolkodunk vagy akár csak lélegzünk, valójában az aminosavak munkáját tapasztaljuk meg.
Az aminosavak nem csupán a fehérjék alapvető építőelemei, hanem komplex kémiai vegyületek, amelyek számos formában és funkcióban jelennek meg a természetben. Ezek a molekulák egyszerre egyszerűek és bonyolultak: alapszerkezetük hasonló, mégis mindegyik egyedi tulajdonságokkal rendelkezik. A következőkben részletesen megismerjük szerkezetüket, típusaikat, valamint azt, hogyan befolyásolják mindennapi életünket.
Ebben az áttekintésben nemcsak a tudományos alapokat tárjuk fel, hanem gyakorlati példákon keresztül mutatjuk be, hogyan alkalmazhatjuk ezt a tudást. Megtudhatod, melyek a legfontosabb aminosavak, hogyan épülnek fel, milyen szerepet játszanak a szervezetben, és hogyan kapcsolódnak a táplálkozáshoz és az egészséghez.
Az aminosavak alapvető szerkezete és tulajdonságai
Az aminosavak molekuláris felépítése egyszerű, mégis zseniális. Minden aminosav tartalmaz egy központi szénatomot, amelyhez négy különböző csoport kapcsolódik: egy amino csoport (-NH₂), egy karboxil csoport (-COOH), egy hidrogénatom és egy változó oldallánc, amelyet R csoportnak nevezünk.
A központi szénatom, amelyet alfa-szénnek hívunk, kiralitási központként működik. Ez azt jelenti, hogy az aminosavak két tükörképi formában létezhetnek: L- és D-formában. Az élő szervezetekben szinte kizárólag az L-aminosavak fordulnak elő, ami fontos következményekkel jár a fehérjék térszerkezetére nézve.
Az oldallánc jellege határozza meg az egyes aminosavak egyedi tulajdonságait. Ezek a láncok lehetnek poláris vagy apoláris, savas vagy bázikus, valamint különböző méretűek és alakúak. A tulajdonságok sokfélesége teszi lehetővé, hogy a fehérjék rendkívül változatos funkciókat töltsenek be.
Az aminosavak kémiai viselkedése
A pH-érték jelentős hatással van az aminosavak töltésére. Fiziológiás pH-n (körülbelül 7,4) az aminosavak zwitterion formában találhatók, ami azt jelenti, hogy egyidejűleg pozitív és negatív töltést is hordoznak. Az amino csoport protonálódik (NH₃⁺), míg a karboxil csoport deprotonálódik (COO⁻).
Ez a kettős töltés különleges tulajdonságokat kölcsönöz az aminosavaknak. Vízben jól oldódnak, képesek hidrogénkötések kialakítására, és elektrosztatikus kölcsönhatásokban vehetnek részt. Ezek a tulajdonságok alapvetően fontosak a fehérjék térszerkezetének kialakulásában.
A húsz proteinogén aminosav részletes bemutatása
A természetben több mint 500 különböző aminosav létezik, de a fehérjék felépítésében mindössze húsz vesz részt rendszeresen. Ezeket proteinogén aminosavaknak nevezzük, és mindegyik egyedi szerepet tölt be a biológiai folyamatokban.
Apoláris aminosavak jellemzői
Az apoláris aminosavak hidrofób tulajdonságúak, ami azt jelenti, hogy "kerülik" a vizet. Oldalláncaik szénhidrogén csoportokból állnak, amelyek nem képesek hidrogénkötések kialakítására. Ezek az aminosavak általában a fehérjék belsejében helyezkednek el, távol a vizes környezettől.
A glicin a legegyszerűbb aminosav, oldallánca csupán egy hidrogénatom. Kis mérete miatt nagy rugalmasságot biztosít a fehérjelánc számára. Az alanin metil csoportot tartalmaz oldalláncként, míg a valin, leucin és izoleucin elágazó szénhidrogén láncokkal rendelkeznek.
A fenilalanin aromás gyűrűt tartalmaz, amely nem csak hidrofób tulajdonságokat, hanem UV-elnyelő képességet is biztosít. A triptofán szintén aromás, de indol gyűrűrendszert tartalmaz, amely különleges fluoreszcens tulajdonságokat kölcsönöz neki.
Poláris aminosavak sokfélesége
A poláris aminosavak képesek hidrogénkötések kialakítására, így kedvelik a vizes környezetet. Általában a fehérjék felszínén találhatók, ahol kapcsolatba léphetnek a környező vízzel és más poláris molekulákkal.
A szerin és treonin hidroxil csoportokat tartalmaznak, amelyek kiváló hidrogénkötés donorok és akceptorok. A cisztein tiol csoportot (-SH) tartalmaz, amely különlegesen fontos a fehérjék szerkezetében, mivel diszulfid hidakat képezhet más cisztein maradékokkal.
Az aszparagin és glutamin amid csoportokat tartalmaznak, amelyek erős hidrogénkötés képző képességgel rendelkeznek. Ezek az aminosavak gyakran részt vesznek a fehérje-fehérje kölcsönhatásokban és az enzimek aktív helyeinek kialakításában.
Esszenciális és nem esszenciális aminosavak megkülönböztetése
A táplálkozás szempontjából az aminosavakat két fő csoportra osztjuk: esszenciális és nem esszenciális aminosavakra. Ez a felosztás azon alapul, hogy az emberi szervezet képes-e előállítani az adott aminosavat elegendő mennyiségben.
Az esszenciális aminosavak fontossága
Az esszenciális aminosavak olyan vegyületek, amelyeket a szervezet nem tud előállítani, vagy nem elegendő mennyiségben állítja elő. Ezért ezeket feltétlenül a táplálékkal kell bevinnünk. Kilenc aminosav tartozik ebbe a kategóriába:
🔸 Hisztidin – különösen fontos a gyermekkorban a növekedéshez
🔸 Izoleucin – elágazó láncú aminosav, izomépítéshez szükséges
🔸 Leucin – stimulálja a fehérjeszintézist
🔸 Lizin – kollagén képződéshez nélkülözhetetlen
🔸 Metionin – kén forrása a szervezet számára
A fennmaradó négy esszenciális aminosav a fenilalanin, treonin, triptofán és valin. Mindegyik egyedi szerepet tölt be a szervezet működésében, és hiányuk komoly egészségügyi problémákhoz vezethet.
"Az esszenciális aminosavak kiegyensúlyozott bevitele alapvető feltétele az optimális fehérjeszintézisnek és az egészséges anyagcserének."
Nem esszenciális aminosavak szerepe
A nem esszenciális aminosavak elnevezése megtévesztő lehet, mivel ezek is létfontosságúak a szervezet számára. A különbség csak abban rejlik, hogy ezeket a szervezet képes előállítani más aminosavakból vagy metabolikus prekurzorokból.
Ide tartozik például az alanin, amely fontos szerepet játszik a glukoneogenezisben, vagy a glicin, amely a kollagén fő alkotóeleme. A prolin különleges szerkezete miatt fontos a fehérjék térszerkezetének stabilizálásában.
Bizonyos körülmények között azonban a nem esszenciális aminosavak is "feltételesen esszenciálissá" válhatnak. Betegség, stressz vagy intenzív fizikai terhelés során a szervezet megnövekedett igénye miatt szükségessé válhat a külső bevitelük.
Aminosav metabolizmus és bioszintézis
Az aminosavak metabolizmusa rendkívül összetett folyamat, amely szorosan kapcsolódik a szervezet teljes anyagcseréjéhez. A fehérjék folyamatos lebontása és újraépítése, valamint az aminosavak különböző metabolikus útvonalakon történő felhasználása biztosítja a sejtek megfelelő működését.
A fehérje forgalom dinamikája
A szervezetben a fehérjék nem statikus szerkezetek. Folyamatos protein turnover zajlik, ami azt jelenti, hogy a fehérjék állandóan lebontásra és újraszintézisre kerülnek. Ez a folyamat lehetővé teszi a sérült fehérjék cseréjét, valamint a megváltozott fiziológiai igényekhez való alkalmazkodást.
Az aminosavak lebontása során keletkező nitrogén ammónia formájában jelenik meg, amely mérgező a szervezetre. A máj urea ciklusának köszönhetően ez az ammónia ureává alakul, amely aztán a vesék által kiválasztódik. Ez a folyamat kulcsfontosságú a nitrogén-egyensúly fenntartásában.
Egyes aminosavak glukózzá alakíthatók (glukogén aminosavak), míg mások zsírsavakká vagy ketontestekké (ketogén aminosavak). Ez a sokrétűség lehetővé teszi az aminosavak energiaforrásként való felhasználását is.
Bioszintézis útvonalak
A nem esszenciális aminosavak bioszintézise különböző metabolikus útvonalakon történik. A szerin például a glikolízis köztes termékeként keletkező 3-foszfoglicerinátból származik, míg az alanin a piruvátból transzaminációval képződik.
A transzamináció az aminosavak bioszintézisének egyik legfontosabb mechanizmusa. Ebben a folyamatban egy amino csoport átkerül egy keto-savról egy másikra, új aminosavat létrehozva. Ezt a reakciót transzamináz enzimek katalizálják, amelyek piridoxál-foszfátot (B6-vitamin) használnak kofaktorként.
Aminosavak táplálkozási jelentősége
A táplálkozás területén az aminosavak ismerete kulcsfontosságú a kiegyensúlyozott étrend összeállításához. A különböző fehérjeforrások eltérő aminosav-profillal rendelkeznek, ami befolyásolja biológiai értéküket.
Teljes értékű fehérjék azonosítása
A teljes értékű fehérjék minden esszenciális aminosavat megfelelő arányban tartalmaznak. Az állati eredetű fehérjék, mint a tojás, tej, hús és hal, általában ebbe a kategóriába tartoznak. A tojásfehérje aminosav-profilja olyan kiegyensúlyozott, hogy gyakran referencia standardként használják.
A növényi fehérjék gyakran hiányosak egy vagy több esszenciális aminosavban. A gabonafélék általában lizinben szegények, míg a hüvelyesek metioninban. Ezért a vegetáriánus étrendben fontos a fehérje-kombinálás, amely során különböző növényi fehérjeforrásokat kombinálunk a teljes aminosav-profil eléréséhez.
| Fehérjeforrás | Limitáló aminosav | Kiegészítő fehérje |
|---|---|---|
| Búza | Lizin | Hüvelyesek |
| Rizs | Lizin | Bab, lencse |
| Kukorica | Lizin, triptofán | Hüvelyesek |
| Bab | Metionin | Gabonafélék |
| Lencse | Metionin | Rizs, búza |
Fehérje minőség értékelése
A fehérjék minőségének értékelésére több módszer létezik. A biológiai érték (BV) azt mutatja meg, hogy a bevitt fehérje hány százaléka épül be a szervezet saját fehérjéibe. A tojásfehérje biológiai értéke 100, ami a legmagasabb természetes érték.
A fehérje hatékonysági arány (PER) azt méri, hogy egységnyi fehérje bevitel milyen súlygyarapodást eredményez növekvő állatokban. Az aminosav pontszám pedig az esszenciális aminosavak arányát hasonlítja össze egy referencia mintával.
Modern megközelítésben a fehérje emészthetőségi korrigált aminosav pontszám (PDCAAS) veszi figyelembe az emészthetőséget is, pontosabb képet adva a fehérje táplálkozási értékéről.
Speciális aminosavak és származékaik
Az alapvető húsz aminosavon túl számos módosított aminosav és származék létezik, amelyek speciális funkciókat töltenek be a szervezetben. Ezek közül néhány különösen fontos a fiziológiai folyamatok szempontjából.
Módosított aminosavak a fehérjékben
A fehérjék szintézise után gyakran poszttranszlációs módosítások történnek, amelyek során az aminosavak kémiai szerkezete megváltozik. A hidroxiprolin például a kollagénben található, és a prolinból hidroxiláció útján keletkezik. Ez a módosítás stabilizálja a kollagén hármas spirál szerkezetét.
A 4-hidroxiprolin és 5-hidroxilizin a kollagén egyedi aminosavai, amelyek csak ebben a fehérjében fordulnak elő jelentős mennyiségben. Ezek az aminosavak C-vitamin jelenlétében képződnek, ami magyarázza a C-vitamin hiány és a skorbutbetegség közötti kapcsolatot.
A foszforilált aminosavak, különösen a foszfoszerin, foszfotreonin és foszfotirozin, fontos szerepet játszanak a jelátviteli folyamatokban. Ezek a módosítások gyakran reverzibilisek, és az enzimek aktivitásának szabályozásában vesznek részt.
Nem proteinogén aminosavak jelentősége
Számos aminosav létezik, amely nem épül be a fehérjékbe, de fontos biológiai funkciókat tölt be. A gamma-aminovajsav (GABA) az idegrendszer fő gátló neurotranszmittere. A taurin az epesavak konjugációjában vesz részt és fontos szerepe van a szívműködésben.
Az ornithin és citrullin az urea ciklus köztestermékei, amelyek a nitrogén detoxifikációban játszanak szerepet. A béta-alanin a karnosin dipeptid alkotóeleme, amely antioxidáns tulajdonságokkal rendelkezik.
"A nem proteinogén aminosavak sokfélesége mutatja az aminosav kémia gazdagságát és a biológiai rendszerek összetettségét."
Aminosavak az iparban és kutatásban
Az aminosavak nemcsak biológiai szempontból fontosak, hanem jelentős ipari alkalmazásokkal is rendelkeznek. A biotechnológiai fejlődésnek köszönhetően ma már nagy mennyiségben állíthatók elő különböző aminosavak ipari célokra.
Biotechnológiai előállítás
A modern aminosav termelés főként mikrobiológiai fermentáción alapul. Genetikailag módosított mikroorganizmusokat használnak, amelyek képesek nagy mennyiségű aminosav termelésére. A glutaminsav például Corynebacterium glutamicum baktériummal állítható elő hatékonyan.
A fermentációs technológia előnyei közé tartozik a nagy tisztaság, a környezetbarát termelés és a költséghatékonyság. Modern bioreaktorokban szabályozott körülmények között zajlik a termelés, ami garantálja a termék minőségét és konzisztenciáját.
| Aminosav | Fő alkalmazási terület | Éves termelés (ezer tonna) |
|---|---|---|
| Glutaminsav | Ízfokozó (MSG) | 3000+ |
| Lizin | Takarmány adalék | 2500+ |
| Metionin | Takarmány adalék | 1200+ |
| Treonin | Takarmány adalék | 500+ |
| Triptofán | Takarmány adalék | 100+ |
Alkalmazási területek
Az élelmiszeriparban az aminosavak ízfokozóként, táplálékkiegészítőként és funkcionális adalékként használatosak. A mononátrium-glutamát (MSG) a legismertebb példa, amely az umami ízt fokozza.
A takarmányiparban az esszenciális aminosavak pótlása kulcsfontosságú az állatok optimális növekedéséhez és termeléséhez. A lizin és metionin kiegészítés jelentősen javíthatja a takarmányok fehérje hatékonyságát.
A kozmetikai iparban az aminosavak hidratáló és bőrregeneráló tulajdonságaik miatt értékesek. A kollagén hidrolizátumok aminosav tartalma népszerű a bőrápoló termékekben.
Gyakorlati útmutató: aminosav szükséglet kiszámítása
Az egyéni aminosav szükséglet meghatározása összetett feladat, amely függ a kor, nem, testtömeg, aktivitási szint és egészségi állapot tényezőitől. A következő lépésekkel megbecsülhető a napi aminosav igény.
Lépésről lépésre számítás
1. lépés: Alapvető fehérje szükséglet meghatározása
Az egészséges felnőttek számára a WHO ajánlása 0,8 g fehérje/kg testtömeg/nap. Sportolók esetében ez 1,2-2,0 g/kg-ra emelkedhet.
2. lépés: Esszenciális aminosav arányok alkalmazása
Az egyes esszenciális aminosavak a teljes fehérje bevitel meghatározott százalékát kell, hogy alkossák. Például a leucin 5,9%, a lizin 4,5% legyen.
3. lépés: Egyéni tényezők figyelembevétele
Betegség, stressz, intenzív edzés vagy növekedés során a szükséglet jelentősen megnövekedhet. Idősebb korban is emelkedhet az igény a csökkent fehérje szintézis miatt.
Gyakori hibák elkerülése
Az aminosav tervezésben gyakori hiba a túlzott egyszerűsítés. Sokan csak a teljes fehérje mennyiségére koncentrálnak, figyelmen kívül hagyva az aminosav-profil fontosságát. Ez különösen problémás lehet vegetáriánus étrendek esetén.
Másik gyakori hiba a timing figyelmen kívül hagyása. Az aminosavak optimális felhasználásához fontos az étkezések megfelelő időzítése, különösen edzés körül. A leucin gazdag étkezés edzés utáni 2 órán belüli fogyasztása maximalizálja a fehérje szintézist.
A folyadékbevitel elhanyagolása szintén problémás lehet, mivel az aminosavak metabolizmusa jelentős mennyiségű vizet igényel. Elégtelen hidratáció esetén az aminosav hasznosulás csökkenhet.
"Az aminosav szükséglet egyéni meghatározása kulcsfontosságú az optimális egészség és teljesítmény eléréséhez."
Aminosavak és egészség kapcsolata
Az aminosavak nemcsak az alapvető életfolyamatokhoz szükségesek, hanem közvetlen hatással vannak az egészségre is. Bizonyos aminosavak specifikus egészségügyi előnyökkel járnak, míg mások hiánya komoly problémákhoz vezethet.
Terápiás alkalmazások
A taurin szív- és érrendszeri védőhatásáról ismert, és gyakran alkalmazzák szívelégtelenség kezelésében kiegészítő terápiaként. Antioxidáns tulajdonságai mellett membránstabilizáló hatással is rendelkezik.
Az arginin a nitrogén-monoxid prekurzora, amely vazodilatatórként hat. Sportolók körében népszerű a teljesítményfokozás céljából, de szív- és érrendszeri betegségekben is alkalmazható.
A glutamin az immunrendszer számára különösen fontos, mivel az immunsejtek elsődleges energiaforrása. Kritikus betegségekben vagy intenzív edzés során a glutamin szükséglet jelentősen megnövekedhet.
Hiánybetegségek és tünetek
Az esszenciális aminosavak hiánya specifikus tünetegyütteseket okozhat. A triptofán hiánya depresszióhoz, alvászavarokhoz vezethet, mivel a szerotonin szintézis prekurzora. A fenilalanin hiánya szellemi fejlődési zavarokat okozhat.
A lizin hiánya különösen gyermekkorban problémás, mivel befolyásolja a növekedést és a kollagén szintézist. A metionin hiánya májelégtelenséghez vezethet, mivel ez az aminosav fontos a máj detoxifikációs folyamataiban.
"Az aminosav hiánybetegségek megelőzése megfelelő táplálkozással és tudatos étrenddel elérhető."
Jövőbeli kutatási irányok és innovációk
Az aminosav kutatás folyamatosan fejlődő terület, ahol új felfedezések születnek a szerkezet-funkció kapcsolatokról, valamint új alkalmazási lehetőségekről. A modern analitikai technikák lehetővé teszik az aminosavak részletes vizsgálatát élő rendszerekben.
Személyre szabott táplálkozás
A nutrigenetika és nutrigenomika fejlődése lehetővé teszi az egyéni genetikai profil alapján történő aminosav szükséglet meghatározását. Bizonyos genetikai variánsok befolyásolják az aminosavak metabolizmusát, ami személyre szabott táplálkozási ajánlásokat tesz lehetővé.
A metabolomika technikák segítségével valós időben követhető az aminosavak szintje a szervezetben, ami pontosabb táplálkozási tanácsadást tesz lehetővé. Ez különösen hasznos lehet sportolók, betegek vagy speciális diétát követők számára.
Az enzim polimorfizmusok vizsgálata rávilágít arra, hogy egyes emberek hogyan metabolizálják különbözően az aminosavakat. Ez alapján személyre szabott aminosav kiegészítés fejleszthető ki.
Biotechnológiai fejlesztések
Az irányított evolúció és protein design területén az aminosavak új tulajdonságokkal ruházhatók fel. Mesterséges aminosavak fejlesztése új funkcionális fehérjék létrehozását teszi lehetővé.
A szintetikus biológia keretében teljesen új aminosavak tervezése és beépítése fehérjékbe forradalmasíthatja a biotechnológiát. Ezek az "nem természetes" aminosavak új katalitikus, szerkezeti vagy jelölő tulajdonságokat adhatnak a fehérjéknek.
"A biotechnológiai innovációk új lehetőségeket nyitnak az aminosavak alkalmazásában, az orvoslástól a környezetvédelemig."
Aminosavak környezeti hatásai és fenntarthatóság
A növekvő aminosav igény környezeti kihívásokat is jelent. A hagyományos állattenyésztés jelentős környezeti terheléssel jár, ami alternatív aminosav források fejlesztését ösztönzi.
Fenntartható termelési módszerek
A fermentációs technológia környezetbarátabb alternatívát kínál az aminosav termelésben. A mikroorganizmusok kevesebb erőforrást igényelnek és kisebb szénlábnyommal rendelkeznek, mint a hagyományos állattenyésztés.
A növényi fehérjék optimalizálása genetikai módszerekkel javíthatja az aminosav-profilt, csökkentve az állati eredetű fehérjék iránti igényt. A szelektív nemesítés és biotechnológia kombinációja új, kiegyensúlyozott aminosav-profillal rendelkező növényeket eredményezhet.
Az algák és egyéb mikroorganizmusok ígéretes alternatívát jelentenek a fenntartható aminosav termelésben. Ezek gyorsan szaporodnak, kevés helyet igényelnek és magas fehérje tartalommal rendelkeznek.
"A fenntartható aminosav termelés kulcsfontosságú a jövő táplálkozásbiztonságának megteremtésében."
A körforgásos gazdaság elvei szerint az aminosav termelés melléktermékeinek hasznosítása is fontos szempont. A fermentációs maradékok például kiváló talajavítók lehetnek, míg a biomassza energiatermelésre használható.
Milyen a különbség az esszenciális és nem esszenciális aminosavak között?
Az esszenciális aminosavak olyan vegyületek, amelyeket az emberi szervezet nem tud előállítani vagy nem elegendő mennyiségben állít elő, ezért táplálékkal kell bevinni őket. Kilenc aminosav tartozik ebbe a kategóriába. A nem esszenciális aminosavak viszont előállíthatók a szervezetben más aminosavakból vagy metabolikus prekurzorokból, de ez nem jelenti azt, hogy kevésbé fontosak lennének.
Hogyan számítható ki a napi aminosav szükséglet?
A napi aminosav szükséglet kiszámításához először meg kell határozni a teljes fehérje igényt (általában 0,8 g/kg testtömeg/nap), majd az egyes esszenciális aminosavak ajánlott arányait kell alkalmazni. Például a leucin a teljes fehérje bevitel 5,9%-át, a lizin 4,5%-át kell alkossa. Sportolók, betegek vagy növekedésben lévő egyének esetében ezek az értékek magasabbak lehetnek.
Milyen tünetek jelezhetik az aminosav hiányt?
Az aminosav hiány tünetei változatosak lehetnek: fáradtság, izomgyengeség, lassú sebgyógyulás, hajhullás, koncentrációs zavarok. A triptofán hiánya depresszióhoz és alvászavarokhoz vezethet, míg a lizin hiánya növekedési problémákat okozhat gyermekeknél. Súlyosabb esetekben immunrendszeri problémák és anyagcsere-zavarok is jelentkezhetnek.
Lehet-e túladagolni az aminosavakat?
Igen, az aminosavak túladagolása is problémás lehet. Nagy mennyiségű aminosav bevitel terhelést jelenthet a vesékre és a májra, valamint felboríthatja más aminosavak felszívódását. Egyes aminosavak, mint a triptofán vagy tirozin, nagy adagban mellékhatásokat okozhatnak. Ezért fontos a kiegyensúlyozott bevitel és a szakértői tanácsadás.
Hogyan befolyásolja a főzés az aminosav tartalmat?
A főzés általában nem befolyásolja jelentősen az aminosavak mennyiségét, de befolyásolhatja a fehérje emészthetőségét és felszívódását. A hő denaturálja a fehérjéket, ami gyakran javítja a biológiai hasznosulást. Azonban túlzott hőkezelés, különösen magas hőmérsékleten történő sütés vagy grillezés, károsíthatja egyes aminosavakat, különösen a lizint és ciszteint.
Miért fontosak az aminosavak a sportolók számára?
A sportolók számára az aminosavak különösen fontosak az izomfehérje szintézishez, a regenerációhoz és az energiatermeléshez. A leucin stimulálja a fehérje szintézist, a glutamin támogatja az immunrendszert és segíti a regenerációt, míg az elágazó láncú aminosavak (BCAA) energiaforrásként szolgálhatnak edzés során. A megfelelő aminosav bevitel javíthatja a teljesítményt és csökkentheti az izomkárosodást.
