A kémia világában kevés olyan vegyület található, amely annyira lenyűgöző színével és gyakorlati jelentőségével bírna, mint a bázisos réz-karbonát. Ez a különleges anyag nemcsak a múzeumok ásványgyűjteményeinek ékessége, hanem az ipar számos területén is meghatározó szerepet játszik. A zöldeskék árnyalatai és egyedi kristályszerkezete már évezredek óta vonzza az emberiség figyelmét, legyen szó művészeti alkotásokról vagy technológiai alkalmazásokról.
A bázisos réz-karbonát egy összetett szervetlen vegyület, amely a réz különböző oxidációs állapotainak és karbonát-ionoknak a kombinációjából jön létre. Ez az anyag természetes körülmények között is előfordul, de mesterségesen is előállítható laboratóriumi vagy ipari környezetben. A vegyület megértése több tudományterület – a geológia, kémia és anyagtudomány – határmezsgyéjén helyezkedik el, így vizsgálata különösen izgalmas perspektívát nyújt.
Ebben a részletes áttekintésben minden fontos aspektust megismerhetsz erről a figyelemreméltó vegyületről. Megtudhatod a pontos kémiai képletét, megérted a szerkezeti felépítését, valamint betekintést nyersz a természetbeni előfordulásának körülményeibe. Emellett gyakorlati példákon keresztül láthatod, hogyan alkalmazzák különböző iparágakban, és milyen szerepet játszik a mindennapi életünkben.
A bázisos réz-karbonát kémiai képlete és szerkezete
A bázisos réz-karbonát legismertebb formája a malachit, amelynek kémiai képlete Cu₂CO₃(OH)₂. Ez a képlet egy meglehetősen összetett szerkezetet takar, ahol két réz(II) ion kapcsolódik egy karbonát-csoporthoz és két hidroxid-ionhoz. A vegyület nevében szereplő "bázisos" jelző arra utal, hogy a molekulában hidroxid-csoportok is jelen vannak, amelyek lúgos karaktert kölcsönöznek az anyagnak.
A kristályszerkezet szempontjából a malachit monoklinikus rendszerű, ami azt jelenti, hogy a kristályrácsban három különböző hosszúságú tengely található, amelyek közül kettő derékszöget zár be egymással. A réz-ionok oktaéderes koordinációs környezetben helyezkednek el, vagyis hat oxigénatom veszi körül őket. Ez a geometria különösen stabil konfigurációt eredményez, ami magyarázza a vegyület viszonylagos ellenállóképességét.
Az atomok közötti kötések természete vegyes karakterű. A réz és az oxigén atomok között ionos kötések dominálnak, míg a karbonát-csoport belső szerkezetében kovalens kötések találhatók. A hidroxid-csoportok hidrogénatomjai képesek hidrogénkötések kialakítására, ami további stabilitást biztosít a kristályszerkezetnek.
"A bázisos réz-karbonát szerkezeti komplexitása tökéletes példája annak, hogyan alakulhatnak ki természetes körülmények között is rendkívül összetett molekuláris architektúrák."
Fizikai és kémiai tulajdonságok részletesen
Fizikai jellemzők
A bázisos réz-karbonát legszembetűnőbb tulajdonsága a jellegzetes zöld színe, amely a réz d-elektronjainak energiaátmeneteiből származik. A szín intenzitása és árnyalata függ a kristály méretétől, tisztaságától és a fény beesési szögétől. Finom porként világoszöld, míg nagyobb kristályok esetében sötétebb, smaragdzöld árnyalatot mutat.
A sűrűség körülbelül 4,0 g/cm³, ami viszonylag magas érték, és a réz nehéz atomtömegének köszönhető. A keménysége a Mohs-skálán 3,5-4 közötti, ami azt jelenti, hogy könnyen karcolható rézzel vagy késsel, de nehezebben munkálható, mint a kalcit.
A vegyület olvadáspontja nem egyértelműen meghatározható, mivel hevítés hatására bomlásnak indul. Körülbelül 200°C-on kezd el vízgőzt leadni, majd magasabb hőmérsékleten szén-dioxid távozik, és végül réz-oxid marad vissza. Ez a termikus viselkedés fontos szerepet játszik ipari alkalmazásokban.
Kémiai reaktivitás
A bázisos réz-karbonát savakkal való reakciója különösen érdekes jelenség. Sósavval történő kezelés során pezsgés figyelhető meg, ami a szén-dioxid fejlődésének köszönhető:
Cu₂CO₃(OH)₂ + 4HCl → 2CuCl₂ + CO₂ + 3H₂O
Ez a reakció gyakran használatos a vegyület azonosítására, mivel a képződő réz-klorid jellegzetes kékeszöld színű oldatot ad.
Lúgos közegben a vegyület viszonylag stabil, ami nem meglepő a hidroxid-csoportok jelenléte miatt. Azonban erős bázisokkal való hosszú ideig tartó érintkezés során átrendeződések történhetnek a kristályszerkezetben.
A redukciós tulajdonságok szintén fontosak: magas hőmérsékleten vagy redukáló ágensek jelenlétében a réz(II) könnyen réz(I)-re vagy fémrézre redukálódhat. Ez a tulajdonság különösen jelentős a metallurgiai alkalmazásokban.
Természetes előfordulás és képződési folyamatok
Geológiai környezetek
A bázisos réz-karbonát természetes előfordulása szorosan kapcsolódik a réztartalmú érctelepek oxidációs zónáihoz. Ezekben a területeken a primer rézásványok – mint például a kalkopirit vagy a bornit – a felszínközeli oxigéndús környezetben átalakul másodlagos ásványokká.
A malachit kialakulásának folyamata különösen érdekes. Amikor a rézszulfidok oxidálódnak, réz-szulfát keletkezik, amely vízben oldódik. Ez az oldat aztán karbonát-tartalmú kőzetekkel érintkezve alakul át bázisos réz-karbonáttá. A folyamat pH-függő, és általában enyhén lúgos közegben megy végbe a leghatékonyabban.
A földrajzi eloszlás szempontjából a legjelentősebb lelőhelyek közé tartoznak:
🌍 Az afrikai Kongói Demokratikus Köztársaság rézöve
🏔️ Az amerikai délnyugati államok sivatagi területei
🇦🇺 Ausztrália nyugati részének érctelepei
🇷🇺 Az uráli hegység rézbányái
🏛️ A mediterrán térség antik bányavidékei
Képződési mechanizmusok
A kristályosodási folyamat több lépésben zajlik. Először a réz-ionok hidratált formában oldatba kerülnek, majd a megfelelő kémiai környezet hatására kezdenek komplexeket képezni a karbonát- és hidroxid-ionokkal. A kristálymagok kialakulása után a növekedés koncentrikus rétegekben történik, ami magyarázza a malachit jellegzetes gyűrűs szerkezetét.
A környezeti tényezők közül a hőmérséklet, a pH és a koncentráció játssza a legfontosabb szerepet. Az optimális képződési hőmérséklet 15-25°C között van, a pH pedig 7,5-8,5 közötti tartományban. Ezek a körülmények gyakran alakulnak ki természetes vizes környezetekben.
Ipari és gyakorlati alkalmazások
Pigmentként való felhasználás
A bázisos réz-karbonát festékipari alkalmazása évezredes múltra tekint vissza. Az ókori egyiptomiak és görögök már ismerték és használták a malachit porát zöld pigmentként. A modern festékgyártásban azonban már ritkábban alkalmazzák, mivel léteznek stabilabb és költséghatékonyabb alternatívák.
A művészeti alkalmazások terén azonban továbbra is jelentős a szerepe. Különösen a restaurálási munkák során fontos, amikor történelmi hűségű anyagokat kell használni. A tempera és olajfestés technikákban ma is előfordul, bár speciális előkészítést igényel a megfelelő állag elérése érdekében.
Katalitikus folyamatok
A heterogén katalízis területén a bázisos réz-karbonát érdekes tulajdonságokkal rendelkezik. Termikus kezelés után keletkező réz-oxid aktív katalizátorként működhet különböző szerves kémiai reakciókban. Különösen hatékony lehet az alkoholok oxidációjában és bizonyos kondenzációs reakciókban.
A környezetvédelmi technológiákban is megjelenik, például szennyvíztisztítási folyamatokban, ahol a nehézfém-ionok megkötésére használják. A réz antimikrobiális tulajdonságai miatt fertőtlenítő hatással is bír.
Analitikai kémiai alkalmazások
A laboratóriumi gyakorlatban a bázisos réz-karbonát referencia anyagként szolgálhat különböző analitikai módszerek kalibrálásához. Spektroszkópiai vizsgálatokban standard mintaként használható, mivel jól definiált összetétele és stabil tulajdonságai vannak.
Szintézis és előállítási módszerek
Laboratóriumi szintézis lépésről lépésre
A bázisos réz-karbonát laboratóriumi előállítása viszonylag egyszerű folyamat, amely alapvető kémiai ismeretekkel elvégezhető. Az alábbiakban bemutatom a leggyakoribb szintézis módszert:
1. lépés: Kiindulási anyagok előkészítése
Szükséges anyagok: réz(II)-szulfát pentahidrát (CuSO₄·5H₂O), nátrium-karbonát (Na₂CO₃), desztillált víz. Mindkét sót külön-külön oldjuk fel desztillált vízben. A réz-szulfátból 0,1 M-os oldatot készítünk, míg a nátrium-karbonátból 0,05 M-os oldatot.
2. lépés: Csapadékképződés
A nátrium-karbonát oldatot lassan, folyamatos keverés mellett hozzáadjuk a réz-szulfát oldathoz. Azonnal megfigyelhető a jellegzetes zöldeskék csapadék kiválása. A reakció egyenlete: 2CuSO₄ + 2Na₂CO₃ + H₂O → Cu₂CO₃(OH)₂ + 2Na₂SO₄ + CO₂
3. lépés: Tisztítás és szűrés
A képződött csapadékot szűrőpapíron keresztül elválasztjuk az oldattól, majd többször átmossuk desztillált vízzel a melléktermékeként keletkező nátrium-szulfát eltávolítása érdekében.
Ipari gyártási eljárások
Az ipari méretű előállítás során általában más megközelítést alkalmaznak. A leggyakoribb módszer a réztartalmú ércek feldolgozása során keletkező melléktermékek hasznosítása. Ebben az esetben a rézoxid vagy réz-hidroxid kiindulási anyagokat szén-dioxiddal telített vizes oldatban kezelik kontrollált körülmények között.
A folyamatos üzemű reaktorokban a hőmérséklet, pH és koncentráció precíz szabályozásával egyenletes minőségű terméket lehet előállítani. A modern gyártási technológiák automatizált vezérlőrendszereket használnak a paraméterek optimális értéken tartására.
"Az ipari szintézis során a legfontosabb szempont a reprodukálható minőség elérése, ami csak a reakciókörülmények pontos szabályozásával lehetséges."
Gyakori hibák és problémamegoldás
Szintézis során előforduló nehézségek
A bázisos réz-karbonát előállítása során számos tipikus hiba fordulhat elő, amelyek jelentősen befolyásolhatják a termék minőségét. Az egyik leggyakoribb probléma a nem megfelelő pH-beállítás. Ha a reakcióelegy túl savas, akkor a karbonát-ionok protonálódnak, és szén-dioxid formájában távoznak a rendszerből. Fordított esetben, túl lúgos közegben réz-hidroxid csapadék képződhet a kívánt bázisos karbonát helyett.
A hőmérséklet kontrollja szintén kritikus fontosságú. Magas hőmérsékleten a termék bomlásnak indulhat, míg túl alacsony hőmérsékleten a kristályosodás lelassul, és rosszabb minőségű terméket kapunk. Az optimális tartomány 20-25°C között van.
A keverési sebesség is befolyásolja az eredményt. Túl gyors keverés esetén apró, nehezen szűrhető részecskék keletkeznek, míg túl lassú keverésnél egyenetlen koncentráció-eloszlás alakulhat ki, ami befolyásolja a termék homogenitását.
Tárolási és kezelési problémák
| Probléma | Ok | Megoldás |
|---|---|---|
| Színváltozás | UV-fény hatása | Sötét helyen tárolás |
| Nedvességfelvétel | Magas páratartalom | Szárítószerrel együtt tárolás |
| Bomlás | Magas hőmérséklet | Szobahőmérsékleten tartás |
| Szennyeződés | Nem megfelelő csomagolás | Inert atmoszférájú tárolás |
A hosszú távú stabilitás biztosítása érdekében fontos a megfelelő tárolási körülmények betartása. A bázisos réz-karbonát érzékeny a fényre és a páratartalomra, ezért száraz, sötét helyen kell tárolni.
Analitikai azonosítás és karakterizálás
Klasszikus analitikai módszerek
A bázisos réz-karbonát minőségi azonosítása több egyszerű kémiai próbával elvégezhető. A lángpróba során jellegzetes zöld színű lángot ad, ami a réz jelenlétére utal. Sósavas kezelés hatására pezsgés figyelhető meg a szén-dioxid fejlődése miatt, ami a karbonát-csoport jelenlétét bizonyítja.
A mikroszápos vizsgálat során a minta egy részét borax gyöngyben olvasztják, amely jellegzetes kék színű üveget eredményez oxidáló lángban. Ez a próba különösen hasznos a réz kimutatására komplex mintákban.
Oldhatósági tesztek szintén informatívak lehetnek. A vegyület híg savakban könnyen oldódik, míg vízben és lúgokban gyakorlatilag oldhatatlan. Ez a viselkedés segít megkülönböztetni más rézvegyületektől.
Modern instrumentális technikák
A röntgendiffrakciós (XRD) analízis a legmegbízhatóbb módszer a kristályszerkezet azonosítására. A malachit jellegzetes diffraktogrammal rendelkezik, amely egyértelműen azonosítható az adatbázisokból.
Infravörös spektroszkópia (IR) segítségével a karbonát- és hidroxid-csoportok karakterisztikus rezgési frekvenciái detektálhatók. A karbonát-csoport aszimmetrikus nyújtó rezgése ~1400 cm⁻¹ körül, míg a hidroxid-csoport nyújtó rezgése ~3400 cm⁻¹ környékén jelenik meg.
A termogravimetriás analízis (TGA) információt nyújt a termikus stabilitásról és a bomlási folyamatokról. A malachit jellegzetes tömegveszteségi lépcsőket mutat a víz és szén-dioxid eltávozásakor.
"A modern analitikai technikák kombinált alkalmazása lehetővé teszi a bázisos réz-karbonát teljes körű karakterizálását, a szerkezettől a tisztaságig."
Környezeti és biológiai hatások
Ökotoxikológiai szempontok
A bázisos réz-karbonát környezeti hatásainak értékelése összetett feladat, mivel a réz egyszerre esszenciális mikroelem és potenciális szennyező. Kis koncentrációban számos élőlény számára nélkülözhetetlen, azonban magasabb dózisban toxikus lehet.
Vizes ökoszisztémákban a réz-ionok bioakkumulációja jelentős problémát okozhat. A halak és más vízi szervezetek különösen érzékenyek a réz túladagolására, amely légzési nehézségeket és neurológiai tüneteket okozhat. A megengedett határértékek általában 10-30 μg/L között vannak természetes vizekben.
A talajökoszisztémákban a bázisos réz-karbonát lassú oldódása miatt hosszú távú hatásokkal kell számolni. A növények rézfelvétele koncentráció-függő: kis mennyiségben serkenti a növekedést, de túladagolás esetén fitotoxikus hatást fejt ki.
Humán egészségügyi vonatkozások
Az emberi szervezetre gyakorolt hatások szempontjából a bázisos réz-karbonát viszonylag alacsony toxicitású. A bőrrel való érintkezés általában nem okoz problémát, azonban hosszú távú expozíció esetén kontakt dermatitisz alakulhat ki érzékeny egyéneknél.
Belélegzés esetén a por irritálhatja a légutakat, különösen nagy koncentrációban. Ipari környezetben ezért megfelelő légzésvédelmet kell alkalmazni a bázisos réz-karbonátot tartalmazó anyagok kezelésekor.
A per os felvétel ritkán okoz súlyos problémákat, mivel a gyomorsav hatására a vegyület réz-ionokra bomlik, amelyek a normál réz-metabolizmus útján kerülnek feldolgozásra. Azonban nagy mennyiség esetén gyomor-bélrendszeri irritáció jelentkezhet.
Kapcsolódó vegyületek és összehasonlítás
Más bázisos karbonátok
A bázisos réz-karbonát nem egyedülálló a maga nemében. Hasonló szerkezetű vegyületek más fémekkel is képződhetnek. A bázisos cink-karbonát [Zn₅(CO₃)₂(OH)₆] például fehér színű és a cinkfehér pigment egyik formája. Szerkezete hasonló a malachitéhoz, de a cink kisebb ionrádiusza miatt eltérő kristálytani tulajdonságokkal rendelkezik.
A bázisos ólom-karbonát történelmi jelentőségű, mivel a fehér festékek egyik legfontosabb összetevője volt. Azonban toxicitása miatt ma már nem használják. Kémiai képlete 2PbCO₃·Pb(OH)₂, és szerkezete szintén a bázisos karbonátok családjába tartozik.
| Vegyület | Képlet | Szín | Főbb alkalmazás |
|---|---|---|---|
| Bázisos réz-karbonát | Cu₂CO₃(OH)₂ | Zöld | Pigment, katalizátor |
| Bázisos cink-karbonát | Zn₅(CO₃)₂(OH)₆ | Fehér | Pigment, töltőanyag |
| Bázisos magnézium-karbonát | Mg₅(CO₃)₄(OH)₂·4H₂O | Fehér | Gyógyszeripari adalék |
| Bázisos nikkel-karbonát | Ni₃(CO₃)₂(OH)₄ | Zöld | Katalizátor prekurzor |
Rézvegyületek összehasonlítása
A réz-szulfát (CuSO₄·5H₂O) talán a legismertebb rézvegyület, amely kék kristályos formában fordul elő. Vízben jól oldódik, ellentétben a bázisos réz-karbonáttal, ami gyakorlatilag oldhatatlan. Ez a különbség fontos szerepet játszik alkalmazásaikban.
A réz-oxid (CuO) fekete színű vegyület, amely magas hőmérsékleten képződik a bázisos réz-karbonát bomlásából. Katalitikus tulajdonságai miatt széles körben használják a vegyiparban.
A réz-hidroxid [Cu(OH)₂] kékesszürke csapadék, amely a bázisos réz-karbonát szintézise során melléktermékként is képződhet. Lúgos közegben stabilabb, mint a bázisos karbonát.
"A különböző rézvegyületek tulajdonságainak megértése kulcsfontosságú a megfelelő anyag kiválasztásához adott alkalmazási területeken."
Múzeumi és oktatási jelentőség
Ásványgyűjtemények szerepe
A malachit mint természetes bázisos réz-karbonát a világ legszebb ásványai között tartják számon. Jellegzetes zöld színe és koncentrikus gyűrűs szerkezete miatt kedvelt darabja a múzeumi gyűjteményeknek. A legnagyobb és legszebb példányok gyakran millió dolláros értéket képviselnek.
Az oktatási célú felhasználás szempontjából a malachit ideális demonstrációs anyag. Szembetűnő megjelenése és érdekes tulajdonságai révén kiválóan alkalmas a kémiai fogalmak szemléltetésére. Különösen hasznos a kristálytan, ásványtan és szervetlen kémia oktatásában.
A gyakorlati laborgyakorlatokban a bázisos réz-karbonát szintézise gyakran szerepel, mivel viszonylag egyszerű elvégezni, de mégis számos fontos kémiai elvet demonstrál. A csapadékképződés, a színváltozások és a kémiai reakciók megfigyelése révén a diákok közvetlen tapasztalatot szerezhetnek a kémiai folyamatokról.
Történelmi perspektíva
Az ókori civilizációk már évezredekkel ezelőtt ismerték és használták a malachitot. Az egyiptomiak szemfestékként alkalmazták, míg a görögök és rómaiak festékként és ékszerként egyaránt. A középkorban a malachit por egyik legértékesebb zöld pigment volt, amelyet illuminált kéziratokban és freskókban használtak.
A modern kémia fejlődésével a bázisos réz-karbonát tudományos vizsgálata is elkezdődött. A 18-19. században a vegyület szerkezetének felderítése hozzájárult a koordinációs kémia alapjainak megteremtéséhez.
Speciális alkalmazási területek
Konzerválási technológiák
A műtárgy-restaurálás területén a bázisos réz-karbonát különleges szerepet tölt be. Történelmi bronztárgyakon gyakran alakul ki természetes patina formájában, amely egyszerre védi a fém felületét és esztétikai értéket képvisel. A konzervátorok számára fontos megérteni ennek a patinának a kémiai összetételét és viselkedését.
🎨 Festmények restaurálásában eredeti pigmentként
🏛️ Történelmi épületek felújításában
⚱️ Régészeti leletek konzerválásában
🖼️ Múzeumi tárgyak kezelésében
📜 Kéziratok és dokumentumok védelmében
A preventív konzerválás során fontos szerepet játszik a bázisos réz-karbonát stabilitásának ismerete. Különböző környezeti tényezők – páratartalom, hőmérséklet, fényhatás – eltérően befolyásolják a vegyület állapotát, ami kritikus lehet értékes műtárgyak megőrzése szempontjából.
Nanotechnológiai alkalmazások
A modern nanotechnológia területén a bázisos réz-karbonát új perspektívákkal kecsegtet. Nanoméretű részecskék előállítása speciális szintézis módszerekkel lehetséges, amelyek egyedi tulajdonságokkal rendelkeznek a hagyományos mikroméretű anyagokhoz képest.
A katalízis területén a nanostrukturált bázisos réz-karbonát fokozott aktivitást mutathat bizonyos reakciókban. A megnövekedett felület-térfogat arány és a kvantumméretek hatásai új lehetőségeket nyitnak meg a vegyiparban.
Antibakteriális alkalmazások is felmerülnek, mivel a réz természetes antimikrobiális tulajdonságokkal rendelkezik. Nanoméretű bázisos réz-karbonát részecskéket már vizsgálnak orvosi eszközök felületkezeléséhez és textíliák funkcializálásához.
"A nanotechnológia fejlődésével a hagyományos anyagok, mint a bázisos réz-karbonát is új alkalmazási területeket nyerhetnek."
Környezetvédelmi technológiák
A szennyvízkezelés területén a bázisos réz-karbonát adszorpciós tulajdonságai hasznosíthatók. Különösen hatékony lehet nehézfém-ionok megkötésére vizes oldatokból. A vegyület felülete képes komplexeket képezni különböző szennyező anyagokkal, ami lehetővé teszi azok eltávolítását.
Levegőtisztítási alkalmazásokban is megjelenhet, különösen olyan esetekben, ahol katalitikus oxidációs folyamatok szükségesek. A réz katalitikus aktivitása miatt a bázisos karbonát termikus kezelés után aktív katalizátorrá alakítható.
A talajremedikációban szintén szerepet játszhat, különösen olyan területeken, ahol a talaj pH-jának beállítása és egyben réztrágyázás is szükséges. A lassú oldódás miatt hosszú távú hatást biztosíthat.
"A környezetvédelmi alkalmazások terén a bázisos réz-karbonát természetes eredete és viszonylag alacsony toxicitása jelentős előnyöket biztosít."
Gyakran Ismételt Kérdések
Mi a bázisos réz-karbonát pontos kémiai képlete?
A leggyakoribb forma, a malachit képlete Cu₂CO₃(OH)₂, amely két réz(II) iont, egy karbonát-csoportot és két hidroxid-iont tartalmaz.
Miért zöld színű a bázisos réz-karbonát?
A zöld szín a réz d-elektronjainak energiaátmeneteiből származik, amikor fényenergia hatására elektronok gerjesztődnek magasabb energiaszintekre.
Hol fordul elő természetesen a bázisos réz-karbonát?
Főként réztartalmú érctelepek oxidációs zónáiban, különösen a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Ausztráliában és az amerikai délnyugati államokban.
Hogyan állítható elő laboratóriumban?
Réz(II)-szulfát és nátrium-karbonát vizes oldatainak összekeverésével, kontrollált pH és hőmérséklet mellett.
Milyen ipari alkalmazásai vannak?
Pigmentként, katalizátor prekurzoraként, szennyvízkezelésben és speciális esetekben antibakteriális anyagként használják.
Veszélyes-e az emberi egészségre?
Általában alacsony toxicitású, de por formában irritálhatja a légutakat, és nagy mennyiségben gyomor-bélrendszeri problémákat okozhat.
Hogyan tárolható biztonságosan?
Száraz, sötét helyen, inert atmoszférában, mivel érzékeny a fényre és páratartalomra.
Milyen analitikai módszerekkel azonosítható?
Röntgendiffrakció, infravörös spektroszkópia, termogravimetria és klasszikus kémiai próbák segítségével.
Bomlik-e hevítés hatására?
Igen, körülbelül 200°C-tól kezdődően víz és szén-dioxid távozik, végül réz-oxid marad vissza.
Oldódik-e vízben?
Gyakorlatilag oldhatatlan tiszta vízben, de savakban könnyen oldódik szén-dioxid fejlődése mellett.
