A mindennapi életünkben számtalan kémiai vegyülettel találkozunk, amelyek hatása és jelentősége gyakran rejtve marad előlünk. A 2-klórfenol egy olyan aromás szerves vegyület, amely bár nem tartozik a háztartási ismeretek körébe, mégis fontos szerepet játszik az iparban és a környezetvédelemben. Ez a molekula különleges tulajdonságai miatt egyszerre lehet hasznos és veszélyes, attól függően, hogyan és milyen körülmények között találkozunk vele.
A fenolok családjába tartozó 2-klórfenol egy klórozott aromás alkohol, amely a benzolgyűrű második pozíciójában tartalmaz klóratomot. Ez a látszólag egyszerű szerkezeti módosítás jelentősen megváltoztatja a vegyület fizikai és kémiai tulajdonságait az egyszerű fenolhoz képest. A vegyület nemcsak tudományos érdekesség, hanem gyakorlati alkalmazások széles skáláját is felöleli – a fertőtlenítőszerektől kezdve a műanyaggyártásig.
Az alábbiakban részletesen megismerkedhetünk ezzel a komplex vegyülettel: felfedezheted a molekuláris szerkezetét, megértheted a fizikai és kémiai tulajdonságait, valamint átfogó képet kapsz az ipari alkalmazásokról és a kapcsolódó egészségügyi, környezeti kockázatokról. Emellett gyakorlati útmutatást is találsz a biztonságos kezeléshez és a potenciális veszélyek elkerüléséhez.
Mi is pontosan a 2-klórfenol?
A 2-klórfenol (2-chlorophenol) egy aromás szerves vegyület, amelynek molekulaképlete C₆H₅ClO. Ez a vegyület a fenol (C₆H₅OH) klórozott származéka, ahol egy klóratom a benzolgyűrű második szénatomjához kapcsolódik, közvetlenül a hidroxilcsoport mellett. A "2" számozás a hidroxilcsoporthoz viszonyított pozíciót jelöli, amelyet ortho-klórfenolnak is neveznek.
A molekula szerkezete különlegessé teszi ezt a vegyületet. A benzolgyűrű aromás jellege biztosítja a stabilitást, míg a hidroxilcsoport poláris karaktert kölcsönöz a molekulának. A klóratom jelenléte pedig jelentősen befolyásolja a vegyület reaktivitását és fizikai tulajdonságait. Ez a kombináció eredményezi azt a sokrétű viselkedést, amely miatt a 2-klórfenol számos területen alkalmazható.
A vegyület természetes körülmények között ritkán fordul elő, főként mesterséges úton állítják elő ipari célokra. Jellegzetes szaga van, amely édes, gyógyszerszerű aromát idéz fel, és már kis koncentrációban is érzékelhető. Ez a tulajdonság fontos lehet a biztonságos kezelés szempontjából, mivel korai figyelmeztetést adhat a vegyület jelenlétéről.
Fizikai és kémiai jellemzők részletesen
Alapvető fizikai tulajdonságok
A 2-klórfenol szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotú, színtelen vagy enyhén sárgás kristályos anyag. Olvadáspontja 9,3°C körül van, ami azt jelenti, hogy már enyhe melegedés hatására folyékony állapotba kerül. Forráspontja 174-176°C között található, ami viszonylag alacsony értéknek számít a hasonló molekulatömegű aromás vegyületekhez képest.
A vegyület vízben való oldhatósága mérsékelt, körülbelül 28 g/L 20°C-on. Ez az oldhatóság jelentősen nagyobb, mint a klórozatlan fenolé, ami a klóratom elektronszívó hatásának köszönhető. Szerves oldószerekben, mint például az etanol, aceton vagy benzol, jól oldódik, ami megkönnyíti ipari alkalmazását.
A sűrűsége 1,26 g/cm³ körül van, ami azt jelenti, hogy a víznél nehezebb. Ez a tulajdonság fontos lehet környezeti szennyezések esetén, mivel a vegyület hajlamos leülepedni a víztestekben. A gőznyomása 20°C-on körülbelül 0,18 mmHg, ami viszonylag alacsony, de elegendő ahhoz, hogy gőzök formájában a levegőbe kerüljön.
Kémiai reaktivitás és stabilitás
A 2-klórfenol kémiai viselkedését nagymértékben befolyásolja a hidroxilcsoport és a klóratom közötti kölcsönhatás. A klóratom elektronszívó hatása növeli a hidroxilcsoport savasságát, így a 2-klórfenol erősebb sav, mint a klórozatlan fenol. A pKa értéke körülbelül 8,5, ami azt jelenti, hogy fiziológiás pH-n részben disszociált formában van jelen.
A vegyület oxidációra hajlamos, különösen lúgos közegben. Ez a tulajdonság fontos lehet tárolási és kezelési szempontból, mivel a levegő oxigénjével való reakció következtében a vegyület sötétedhet és bomlástermékeket képezhet. Az UV-fény hatására szintén bomlhat, ezért sötét helyen kell tárolni.
Nukleofil szubsztitúciós reakciókban a klóratom cserélődhet más csoportokra, ami lehetővé teszi különböző származékok előállítását. Ez a reaktivitás teszi lehetővé a 2-klórfenol felhasználását kiindulási anyagként más vegyületek szintézisében.
| Tulajdonság | Érték | Mértékegység |
|---|---|---|
| Molekulatömeg | 128,56 | g/mol |
| Olvadáspont | 9,3 | °C |
| Forráspont | 174-176 | °C |
| Sűrűség | 1,26 | g/cm³ |
| Vízoldhatóság (20°C) | 28 | g/L |
| pKa | 8,5 | – |
| Gőznyomás (20°C) | 0,18 | mmHg |
Előállítási módszerek és ipari gyártás
Klórozással történő előállítás
A 2-klórfenol ipari előállításának leggyakoribb módja a fenol közvetlen klórozása. Ez a folyamat általában vizes közegben történik, klórgáz jelenlétében. A reakció hőmérséklete és a pH értéke kritikus fontosságú a kívánt izomer szelektív előállításához. Alacsonyabb hőmérsékleten (20-40°C) és semleges vagy enyhén savas pH-n a 2-klórfenol képződése kedvezményezett.
A klórozási folyamat során nemcsak 2-klórfenol, hanem 4-klórfenol is keletkezik, ezért a termék tisztítása és szeparálása szükséges. A szeparálás általában desztillációval történik, kihasználva a két izomer közötti forráspontbeli különbséget. A 2-klórfenol alacsonyabb forráspontja miatt könnyebben desztillálható.
A folyamat optimalizálása során figyelembe kell venni a melléktermékok képződését is. Túl magas klórkoncentráció esetén poliklorozott fenolok keletkezhetnek, amelyek nemkívánatos szennyeződésként jelentkeznek. A reakcióidő és a klór/fenol arány gondos beállítása szükséges a maximális hozam eléréséhez.
Alternatív szintézisútvonalak
Suzuki-csatolási reakcióval is előállítható a 2-klórfenol, ahol klórozott aromás vegyületeket kapcsolnak össze fenolcsoportot tartalmazó molekulákkal. Ez a módszer ugyan költségesebb, de nagyobb szelektivitást biztosít és kevesebb melléktermék képződik.
Biotechnológiai módszerekkel is lehetséges a vegyület előállítása, ahol speciálisan módosított mikroorganizmusok segítségével végzik a klórozást. Ez a megközelítés környezetbarátabb, de jelenleg még nem gazdaságos ipari méretekben.
A katalitikus módszerek alkalmazása szintén ígéretes irány, ahol különböző fémkatalizátorok jelenlétében végzik a klórozást. Ezek a módszerek gyakran szelektívebbek és enyhébb reakciókörülményeket igényelnek.
Ipari alkalmazások és felhasználási területek
Fertőtlenítőszerek és biocidok
A 2-klórfenol antimikrobiális tulajdonságai miatt széles körben használják fertőtlenítőszerekben. A vegyület hatékonyan elpusztítja a baktériumokat, gombákat és egyes vírusokat, ezért ideális alapanyag különböző tisztítószerekben. A klóratom jelenléte fokozza a biocid hatást, miközben a fenolcsoport biztosítja a sejtmembránokhoz való kötődést.
🧪 Kórházi fertőtlenítők: A 2-klórfenol származékai gyakran megtalálhatók orvosi eszközök sterilizálására szolgáló oldatokban
🏭 Ipari tisztítószerek: Gyárak és üzemek felületeinek fertőtlenítésére használt termékekben
🚿 Háztartási termékek: Fürdőszobai tisztítók és penészölő szerek összetevőjeként
⚗️ Laboratóriumi reagensek: Mikrobiológiai laboratóriumokban használt sterilizáló oldatokban
🌊 Vízkezelés: Úszómedencék és ivóvíz fertőtlenítésében alkalmazott vegyszerekben
A fertőtlenítő hatékonyság pH-függő, mivel a molekula disszociációs állapota befolyásolja a mikrobákkal való kölcsönhatást. Enyhén savas közegben a vegyület hatékonyabb, mivel a nem disszociált forma könnyebben áthatol a sejtmembránokon.
Műanyag- és polimeripar
A polimer szintézisben a 2-klórfenol fontos kiindulási anyag különböző műanyagok előállításához. Különösen a polifenilén-oxid (PPO) gyártásában játszik kulcsszerepet, amely egy nagy teljesítményű műanyag, amit elektronikai és autóipari alkalmazásokban használnak.
A vegyület reaktív klóratomja lehetővé teszi további funkcionális csoportok beépítését, ami különleges tulajdonságú polimerek kifejlesztését teszi lehetővé. Ezek a polimerek gyakran kiváló hő- és vegyszerállósággal rendelkeznek.
Epoxigyanták gyártásában is alkalmazzák, ahol a 2-klórfenol származékok keresztkötő ágensként működnek. Ezek a gyanták építőiparban, hajógyártásban és kompozit anyagok előállításában találnak alkalmazást.
Gyógyszeripar és agrár-vegyszerek
A gyógyszergyártásban a 2-klórfenol gyakran szolgál köztes termékként különböző hatóanyagok szintézisében. A klórozott fenol váz megtalálható számos antibiotikumban, gyulladáscsökkentőben és antiszeptikus szerben.
Növényvédő szerek előállításában is jelentős szerepet játszik. Különböző fungicidek és herbicidek tartalmaznak 2-klórfenol származékokat, amelyek szelektív hatást biztosítanak a káros szervezetekkel szemben, miközben kevésbé károsítják a hasznos növényeket.
A vegyület módosításával olyan származékok állíthatók elő, amelyek specifikus biológiai célpontokat érnek el, így csökkentve a környezeti terhelést és növelve a hatékonyságot.
Egészségügyi hatások és toxikológiai szempontok
Akut egészségügyi kockázatok
A 2-klórfenollal való érintkezés számos egészségügyi problémát okozhat, attól függően, hogy milyen úton és milyen mennyiségben kerül a szervezetbe. A bőrrel való közvetlen érintkezés irritációt, égési sérüléseket és allergiás reakciókat válthat ki. A vegyület lipofil természete miatt könnyen áthatol a bőrön és felszívódhat a szervezetbe.
Belélegzés esetén a 2-klórfenol gőzei irritálják a légutakat, köhögést, torokfájást és nehézlégzést okozhatnak. Nagyobb koncentrációban a tüdőben gyulladást és ödémát válthat ki. A jellegzetes szag általában korán figyelmeztet a veszélyre, de hosszabb expozíció esetén a szaglószerv érzékenysége csökkenhet.
Lenyelés esetén a vegyület gyomor-bélrendszeri irritációt okoz, hányást, hasmenést és haspanaszokat. Súlyos esetekben a központi idegrendszert is érintheti, fejfájást, szédülést és koordinációs zavarokat okozva.
"A 2-klórfenol már kis mennyiségben is irritáló hatású lehet, ezért minden kezelés során fokozott óvatosság szükséges."
Krónikus expozíció hatásai
Hosszú távú kitettség esetén a 2-klórfenol súlyosabb egészségügyi problémákat okozhat. A máj és a vesék különösen érzékenyek a vegyületre, mivel ezek a szervek felelősek a méregtelenítésért. Krónikus expozíció májkárosodást és vesefunkció-romlást eredményezhet.
Bőrrel való ismételt érintkezés krónikus dermatitiszhez vezethet, amely nehezen gyógyuló sebekkel és pigmentációs zavarokkal járhat. Az immunrendszer is károsodhat, növelve az egyéb betegségekre való fogékonyságot.
Egyes tanulmányok szerint a 2-klórfenol potenciálisan karcinogén lehet, bár az emberre vonatkozó adatok még korlátozottak. Állatmodellekben végzett kísérletek mutattak ki tumor-előidéző hatást, különösen a máj és a vesék területén.
| Expozíciós út | Akut hatások | Krónikus hatások |
|---|---|---|
| Bőr érintkezés | Irritáció, égés | Dermatitis, pigmentáció |
| Belélegzés | Légúti irritáció | Tüdőkárosodás |
| Lenyelés | GI irritáció | Máj/vese károsodás |
| Szembe kerülés | Súlyos irritáció | Látáskárosodás |
Első segély és kezelési irányelvek
Bőrrel való érintkezés esetén azonnal el kell távolítani a szennyezett ruházatot és a bőrt bő vízzel kell öblíteni legalább 15 percig. Szappan használata nem ajánlott, mivel az fokozhatja a felszívódást. Súlyos égés esetén steril kötéssel kell befedni a sérült területet.
Belélegzés esetén a sérültet friss levegőre kell vinni és nyugalomban tartani. Ha légzési nehézségek jelentkeznek, oxigénterápia lehet szükséges. Mesterséges lélegeztetés csak megfelelő védőeszközökkel végezhető.
Szembe kerülés esetén azonnal bő vízzel kell öblíteni legalább 15 percig, miközben a szemhéjakat szét kell tartani. Kontaktlencséket el kell távolítani, ha ez könnyen megtehető. Minden esetben azonnali orvosi ellátás szükséges.
"Bármilyen 2-klórfenol expozíció esetén azonnali orvosi konzultáció javasolt, még akkor is, ha a tünetek enyhének tűnnek."
Környezeti hatások és ökotoxikológia
Vizi ökoszisztémákra gyakorolt hatás
A 2-klórfenol vizi környezetbe kerülése súlyos ökológiai problémákat okozhat. A vegyület toxikus a halakra, rákokra és más vízi szervezetekre már viszonylag alacsony koncentrációban is. A bioakkumuláció miatt a tápláléklánc magasabb szintjein még nagyobb koncentrációban jelenhet meg.
Algákra és fitoplanktonra gyakorolt hatása különösen aggasztó, mivel ezek alkotják a vízi ökoszisztémák alapját. A fotoszintézis gátlása következtében az oxigéntermelés csökkenhet, ami további károsodásokat okozhat az egész ökoszisztémában.
A mikrobiális közösségekre gyakorolt hatás szintén jelentős. A 2-klórfenol antimikrobiális tulajdonságai miatt megváltoztathatja a természetes mikroflóra összetételét, ami hosszú távon kihatással lehet a természetes önmegtisztulási folyamatokra.
"A vízi ökoszisztémákban a 2-klórfenol már ppb szintű koncentrációban is mérhető hatást gyakorolhat az élő szervezetekre."
Talajszennyezés és biodegradáció
Talajba kerülve a 2-klórfenol különböző módon viselkedhet az adott talaj tulajdonságaitól függően. Savas talajokban stabilabb marad, míg lúgos körülmények között gyorsabban bomlik. A szerves anyag tartalma is befolyásolja a mobilitást és a biodegradációt.
Mikrobiális lebontás természetes körülmények között is végbemegy, de a klóratom jelenléte lassítja a folyamatot. Speciális baktériumtörzsek képesek hatékonyan lebontani a vegyületet, amit bioremedációs célokra is fel lehet használni.
A talajvízbe való beszivárgás kockázata különösen nagy könnyű talajokban. A vegyület viszonylag jó vízoldhatósága miatt gyorsan elérhet a talajvíz szintjét, ahol hosszú ideig perzisztálhat.
Légköri viselkedés és transzport
A 2-klórfenol gőzei a légkörben különböző fotokémiai reakciókban vehetnek részt. UV-sugárzás hatására bomlhat, de a bomlástermékek szintén toxikusak lehetnek. A légköri transzport révén távoli területekre is eljuthat.
Csapadékkal való kimosódás során a vegyület visszakerülhet a felszíni vizekbe és a talajba. Ez a folyamat hozzájárulhat a környezeti szennyezés területi elterjedéséhez.
Az aeroszol részecskékhez való kötődés szintén befolyásolhatja a légköri viselkedést és növelheti a belélegzési kockázatot városi környezetben.
Biztonságos kezelés és tárolás
Személyi védőeszközök és munkavédelem
A 2-klórfenollal való munka során teljes körű személyi védelem szükséges. Kémiai védőkesztyű használata kötelező, lehetőleg nitrile vagy neoprén anyagból, mivel ezek jobb védelmet nyújtanak a vegyülettel szemben. A latex kesztyűk nem megfelelőek, mivel a 2-klórfenol áthatol rajtuk.
Védőszemüveg vagy arcvédő viselése szintén elengedhetetlen a szem védelmére. Laboratóriumi munkák során oldalsó védelem is szükséges, mivel a fröccsenés bármely irányból érkezhet. A szemüveg anyagának kémiai álló kell lennie.
Légzésvédelem kritikus fontosságú, különösen zárt térben való munka esetén. Megfelelő szűrőkkel ellátott félmaszk vagy teljes arcmaszkot kell használni. A szűrők típusát a várható koncentráció alapján kell kiválasztani.
🔒 Védőruházat: Kémiai álló köpeny vagy overall viselése
⚠️ Szemöblítő állomás: Munkaterületen azonnal elérhető távolságban
🚿 Vészhelyzeti zuhanyzó: Nagyobb mennyiségű vegyülettel való munka esetén
🧤 Kesztyűcsere: Rendszeres cserével kell biztosítani a folyamatos védelmet
💨 Szellőzés: Megfelelő elszívás és frisslevegő-utánpótlás
Tárolási előírások és követelmények
A 2-klórfenol tárolása speciális körülményeket igényel a biztonság és a minőségmegőrzés érdekében. Hűvös, száraz helyen kell tárolni, távol hőforrásoktól és közvetlen napfénytől. Az ideális tárolási hőmérséklet 15-25°C között van.
Kémiai kompatibilitás szempontjából fontos, hogy a vegyületet távol tartsuk erős oxidálószerektől, lúgoktól és fémektől. Különösen az alumínium és a cink reagálhat a 2-klórfenollal, ezért ezekből az anyagokból készült tárolóedények nem használhatók.
A csomagolóanyag kiválasztása kritikus. Üveg vagy megfelelő műanyag (PTFE, HDPE) edények ajánlottak. A fémtartályok korrodálhatnak, ami szennyeződéshez és veszélyes reakciókhoz vezethet.
"A tárolótartályokat világosan fel kell címkézni a tartalom megjelölésével, koncentrációval és dátummal."
Szállítási és logisztikai szempontok
Közúti szállítás esetén a 2-klórfenol veszélyes árunak minősül, ezért speciális előírásokat kell betartani. ADR szabályozás szerint UN2020 számmal kell jelölni, és megfelelő veszélyességi táblákkal ellátni.
A szállítójárműveket megfelelő biztonsági felszereléssel kell ellátni, beleértve a tűzoltó készülékeket és az elsősegély felszereléseket. A sofőröknek speciális képzettséggel kell rendelkezniük veszélyes áruk szállítására.
Tengeri és légi szállítás esetén az IMDG és IATA kódok szerinti csomagolás és jelölés szükséges. A klímaváltozások miatt különös figyelmet kell fordítani a hőmérséklet-kontroltra.
Gyakorlati példa: Laboratóriumi analitika végrehajtása
Mintaelőkészítés lépésről lépésre
A 2-klórfenol meghatározása környezeti mintákban komplex analitikai folyamat, amely precíz mintaelőkészítést igényel. Vízminta esetén először meg kell határozni a pH értéket és szükség esetén korrigálni kell 2-3 közé, hogy a vegyület protonált formában legyen jelen.
Extrakció: 1 liter vízmintához 50 ml diklórmetánt adunk, majd 10 percig intenzíven rázzuk. A szerves fázist elválasztjuk és a vizes fázist még kétszer extraháljuk 25-25 ml diklórmetánnal. Az egyesített szerves fázist vízmentes nátrium-szulfáttal szárítjuk.
Koncentrálás: A szerves oldatot rotációs bepárló segítségével 1-2 ml-re koncentráljuk. Fontos, hogy a hőmérséklet ne haladja meg a 40°C-ot, mivel a 2-klórfenol elpárolghat.
Tisztítás: A koncentrált mintát szilikagél oszlopon tisztítjuk. Eluálószerként hexán:etil-acetát (9:1) keveréket használunk. A 2-klórfenol általában a 3-5. frakciókban eluálódik.
Gyakori hibák és elkerülésük
pH beállítási hiba: Sok elemző elfelejti ellenőrizni a minta pH értékét, ami rossz extrakciós hatékonysághoz vezet. Mindig használjunk pH mérőt és ne hagyatkozzunk indikátorpapírra.
Keresztszennyezés: A 2-klórfenol könnyen szennyezheti a laboratóriumi eszközöket. Minden üvegedényt speciális tisztítószerrel kell mosni és acetonnal öblíteni használat előtt.
Párolgási veszteségek: A vegyület viszonylag illékony, ezért a mintaelőkészítés során minimalizálni kell a nyitott edényekben való tartózkodási időt. Mindig fedett edényekben dolgozzunk.
Bomlás: UV-fény hatására a 2-klórfenol bomlik, ezért a mintákat sötét üvegben kell tárolni és elemezni.
Analitikai módszerek összehasonlítása
Gázkromatográfia-tömegspektrometria (GC-MS) a legérzékenyebb módszer a 2-klórfenol meghatározására. Kimutatási határ általában 0,1-1 μg/L között van, ami megfelelő a legtöbb környezeti alkalmazáshoz.
Folyadékkromatográfia (HPLC) UV detektorral szintén alkalmas, de kevésbé érzékeny. Előnye a könnyebb mintaelőkészítés és a nagyobb szelektivitás.
Spektrofotometriás módszerek gyorsak és olcsók, de kevésbé specifikusak. Csak akkor alkalmazhatók, ha nincs interferencia más fenol származékoktól.
"A módszer kiválasztásakor mindig figyelembe kell venni a minta mátrixát és a szükséges érzékenységet."
Szabályozási környezet és előírások
Nemzeti és nemzetközi szabályozás
A 2-klórfenol szabályozása világszerte egyre szigorúbb, mivel növekszik a tudatosság a vegyület környezeti és egészségügyi kockázataival kapcsolatban. Az Európai Unióban a REACH rendelet keretében regisztrálni kell a vegyületet, ha évi 1 tonnánál nagyobb mennyiségben forgalmazzák.
Az EPA (Amerikai Környezetvédelmi Ügynökség) a 2-klórfenolt prioritási szennyezőanyagként tartja nyilván. A Clean Water Act szerint a felszíni vizekben megengedhető maximális koncentráció 120 μg/L.
Magyarországon a környezetvédelmi jogszabályok határozzák meg a kibocsátási határértékeket. A felszíni vizek védelmére vonatkozó rendelet szerint a 2-klórfenol koncentrációja nem haladhatja meg a 10 μg/L értéket.
Munkahelyi expozíciós határértékek
A munkahelyi levegőben megengedhető 2-klórfenol koncentráció országonként változik. Az OSHA (Amerikai Munkabiztonsági Hivatal) szerint a 8 órás súlyozott átlagos expozíciós határérték (TWA) 5 ppm (28 mg/m³).
Az Európai Unióban a munkahelyi expozíciós határérték alacsonyabb, 2 ppm (11 mg/m³) 8 órás átlagban. Rövid távú expozíciós határérték (STEL) 15 perces átlagban 4 ppm (22 mg/m³).
A biológiai monitorozás is fontos része a munkavédelemnek. Vizeletben mérhető metabolitok révén követni lehet a tényleges expozíciót és értékelni a védőintézkedések hatékonyságát.
"A munkahelyi expozíciós határértékek betartása nem garantálja az egészségügyi kockázatok teljes kiküszöbölését."
Hulladékkezelési előírások
A 2-klórfenolt tartalmazó hulladékok veszélyes hulladéknak minősülnek, ezért speciális kezelést igényelnek. Tilos a kommunális hulladékkal együtt elhelyezni vagy a csatornába önteni.
Termikus megsemmisítés a leggyakoribb kezelési módszer, de csak megfelelő hőmérsékleten (>1100°C) és utóégetési idővel végezhető. A füstgázokat gondosan tisztítani kell a klóros vegyületek eltávolítására.
Biológiai kezelés speciális mikroorganizmusokkal lehetséges, de csak kis koncentrációjú hulladékok esetén hatékony. A folyamat monitorozása kritikus a teljes lebontás biztosításához.
Milyen a 2-klórfenol molekulaképlete?
A 2-klórfenol molekulaképlete C₆H₅ClO. Ez azt jelenti, hogy a molekula egy benzolgyűrűt tartalmaz, amelyhez egy hidroxilcsoport (-OH) és egy klóratom (Cl) kapcsolódik a második pozícióban.
Milyen fizikai tulajdonságai vannak a 2-klórfenolnak?
A 2-klórfenol szobahőmérsékleten szilárd, színtelen vagy enyhén sárgás kristályos anyag. Olvadáspontja 9,3°C, forráspontja 174-176°C. Vízben mérsékelten oldódik (28 g/L 20°C-on), szerves oldószerekben jól oldódik.
Hogyan állítják elő iparilag a 2-klórfenolt?
A leggyakoribb előállítási módszer a fenol közvetlen klórozása vizes közegben, klórgáz jelenlétében. A reakció 20-40°C-on történik, semleges vagy enyhén savas pH-n. A termék desztillációval tisztítható.
Milyen egészségügyi kockázatokkal jár a 2-klórfenol?
A 2-klórfenol irritáló hatású a bőrre, szemre és légutakra. Belélegzés légúti problémákat, lenyelés gyomor-bélrendszeri tüneteket okozhat. Hosszú távú expozíció máj- és vesekárosodást eredményezhet.
Hogyan kell biztonságosan tárolni a 2-klórfenolt?
A vegyületet hűvös, száraz helyen kell tárolni, távol hőforrásoktól és napfénytől. Üveg vagy megfelelő műanyag edényekben tárolható. Távol kell tartani oxidálószerektől és fémektől. Világos címkézés szükséges.
Milyen környezeti hatásai vannak a 2-klórfenolnak?
A 2-klórfenol toxikus a vízi élőlényekre, már alacsony koncentrációban is. Bioakkumulációra hajlamos, és megváltoztathatja a természetes mikrobiális közösségeket. Talajban és vízben perzisztálhat.
