A modern világ egyik legkevésbé ismert, mégis rendkívül fontos vegyülete a karbonil-szulfid, amely bár láthatatlan a számunkra, jelentős szerepet játszik bolygónk légkörének működésében. Ez a különleges molekula nemcsak a természetben fordul elő, hanem az ipari tevékenységek során is keletkezik, és hatásai messze túlmutatnak azon, amit első pillantásra gondolnánk róla.
A karbonil-szulfid egy egyszerű szerves kénvegyület, amelynek kémiai képlete COS, és amely a szén-dioxid és a hidrogén-szulfid "hibridjének" tekinthető. Bár koncentrációja a légkörben viszonylag alacsony, mégis ez a leggyakoribb kéntartalmú gáz a Föld atmoszférájában. A molekula szerepe összetett: egyszerre természetes folyamatok terméke és mellékterméke, valamint környezeti hatásai mind pozitív, mind negatív irányban mutatkoznak meg.
Az alábbiakban egy átfogó képet kapsz erről a fascináló vegyületről – a kémiai szerkezetétől kezdve a környezeti folyamatokban betöltött szerepéig, valamint gyakorlati alkalmazásaiig. Megismerheted, hogyan keletkezik természetes úton és ipari folyamatokban, milyen hatásai vannak az ózonrétegre és az éghajlatra, valamint hogyan befolyásolja a növények életét és a talaj kémiai folyamatait.
Mi is pontosan a karbonil-szulfid?
A karbonil-szulfid (COS) egy színtelen, gyúlékony gáz, amely szobahőmérsékleten jellegzetes, enyhén kellemetlen szagú. Kémiai szerkezete rendkívül egyszerű: egy szénatomhoz egy oxigénatom és egy kénatom kapcsolódik kettős, illetve kettes kötéssel. Ez a lineáris molekula a tiokarbonilok családjába tartozik, és sok szempontból hasonlít a jól ismert szén-dioxidhoz.
A molekula dipólusmomentuma jelentős, ami azt jelenti, hogy a töltések nem egyenletesen oszlanak el benne. Ez a tulajdonság befolyásolja oldhatóságát és reaktivitását is. A karbonil-szulfid vízben közepesen oldódik, alkoholban és éterben azonban jól oldható.
Fizikai tulajdonságai között kiemelendő, hogy forráspontja -50°C, olvadáspontja pedig -138°C körül van. Ez azt jelenti, hogy normál körülmények között gáz halmazállapotú, de már viszonylag alacsony hőmérsékleten cseppfolyósítható.
Természetes előfordulás és keletkezés
Biológiai források
A természetben a karbonil-szulfid számos forrásból származhat. A talajban élő mikroorganizmusok metabolikus folyamatai során jelentős mennyiségű COS keletkezik. Különösen a kén-ciklus során aktív baktériumok termelik ezt a vegyületet, amikor szerves anyagokat bontanak le anaerob körülmények között.
Az óceánokban is folyamatosan képződik karbonil-szulfid. A tengeri algák és fitoplanktonok anyagcseréje során, valamint a szerves anyagok lebomlása közben szabadul fel ez a gáz. A tengervíz felszínéről aztán elpárolog a légkörbe, hozzájárulva a globális COS-koncentrációhoz.
A növények is szerepet játszanak a karbonil-szulfid körforgásában. Érdekes módon egyes növények képesek felvenni a COS-t a légkörből, míg mások éppen termelik azt. Ez a kétirányú folyamat különösen a fotoszintézis során válik jelentőssé.
Geológiai folyamatok
A vulkáni tevékenység hagyományosan az egyik legfontosabb természetes COS-forrásnak számít. A vulkánkitörések során nemcsak közvetlenül szabadul fel karbonil-szulfid, hanem a magas hőmérsékletű gázok és gőzök kémiai reakciói során is keletkezhet.
A geotermikus területeken, például a gejzíreknél és forró forrásoknál szintén mérhető COS-kibocsátás figyelhető meg. Ezeken a helyeken a föld mélyéből felszínre kerülő gázokban gyakran található ez a vegyület.
Ipari források és emberi tevékenység
Fosszilis tüzelőanyagok égetése
Az emberi tevékenységek közül a fosszilis tüzelőanyagok égetése jelenti az egyik legnagyobb mesterséges COS-forrást. A szén, kőolaj és földgáz égetése során keletkező füstgázokban rendszeresen kimutatható karbonil-szulfid. Ez különösen akkor jelentős, ha a tüzelőanyag magas kéntartalmú.
A közlekedés szintén hozzájárul a COS-kibocsátáshoz. A belső égésű motorok, különösen a dízelüzemű járművek kipufogógázaiban mérhető koncentrációban található ez a vegyület. A repülőgépek turbinái is termelnek karbonil-szulfidot, ami közvetlenül a felső légkörbe kerül.
Ipari folyamatok
Számos ipari eljárás során keletkezik karbonil-szulfid mellékterményként vagy nem kívánt szennyezőként. A kőolaj-finomítás során, különösen a kéntelenítési folyamatok közben jelentős mennyiségű COS szabadulhat fel.
A papírgyártás során használt szulfátos eljárás szintén COS-forrás lehet. A cellulóz előállításakor alkalmazott kémiai folyamatok során keletkező gázok között rendszeresen található karbonil-szulfid.
| Ipari forrás | Becsült éves kibocsátás (Gg COS/év) | Főbb jellemzők |
|---|---|---|
| Szénégetés | 30-50 | Szénerőművek, fűtés |
| Kőolaj-finomítás | 15-25 | Kéntelenítés, krakkolás |
| Közlekedés | 10-20 | Dízel motorok, repülés |
| Papírgyártás | 5-10 | Szulfátos eljárás |
| Alumíniumgyártás | 3-8 | Elektrolízis folyamatok |
Légköri kémia és transzport
A sztratoszférába való eljutás
A karbonil-szulfid egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy viszonylag stabil a troposzférában, ami lehetővé teszi számára, hogy eljusson a sztratoszféráig. Ez azért különleges, mert a legtöbb kéntartalmú vegyület már a légkör alsóbb rétegeiben elbomlik vagy kiülepedik.
A COS molekulák a troposzférában átlagosan 2-4 évig maradnak meg, mielőtt elbomlanának vagy eltávolítódnának. Ez elegendő idő ahhoz, hogy a légköri áramlások segítségével eljussanak a sztratoszféra alsó rétegeibe, ahol aztán fotokémiai reakciókban vesznek részt.
Fotolízis és oxidáció
A sztratoszférában a karbonil-szulfid UV-sugárzás hatására elbomlik, ami során kén-dioxid és szénmonoxid keletkezik. Ez a fotolízis folyamat a COS molekulák fő eltávolítási mechanizmusa a légkörből.
"A karbonil-szulfid egyedülálló abban, hogy képes áthidalni a troposzféra és a sztratoszféra közötti határt, így kulcsszerepet játszik a globális kén-ciklusban."
A troposzférában a COS főként hidroxil-gyökökkel (OH) reagál, ami szintén kén-dioxid képződéséhez vezet. Ez a reakció azonban lassú, ezért a COS viszonylag hosszú élettartammal rendelkezik.
Környezeti hatások és jelentőség
Hatás az ózonrétegre
A karbonil-szulfid sztratoszférikus bomlása során keletkező kén-dioxid jelentős szerepet játszik az ózonkémiai folyamatokban. A SO₂ további oxidációja során kénsavas aeroszol részecskék keletkeznek, amelyek befolyásolják az ózon képződését és bomlását.
Ezek az aeroszol részecskék heterogén katalitikus felületként működnek, ahol különböző ózonbontó reakciók játszódhatnak le. Bár a COS nem közvetlenül ózonbontó anyag, közvetett hatása révén mégis befolyásolja a sztratoszférikus ózon koncentrációját.
Éghajlati befolyás
A karbonil-szulfidnak kettős éghajlati hatása van. Egyrészt maga is üvegházgáz, bár hatása jóval gyengébb, mint a CO₂-é vagy a metáné. Másrészt a belőle keletkező szulfát aeroszolok hűtő hatást fejtenek ki, mivel visszaverik a napsugárzást az űrbe.
A szulfát aeroszolok ezen kívül felhőkondenzációs magként is működhetnek, ami befolyásolja a felhők tulajdonságait és ezáltal a Föld sugárzási mérlegét. Ez a közvetett éghajlati hatás gyakran fontosabb, mint a közvetlen üvegházhatás.
"A karbonil-szulfid esetében a közvetlen és közvetett éghajlati hatások ellentétes irányúak, ami összetett és nehezen előre jelezhető következményekkel jár."
A növényvilágra gyakorolt hatások
Sztómákon keresztüli felvétel
A növények sztómáin keresztül képesek felvenni a karbonil-szulfidot a légkörből. Ez a folyamat hasonló a CO₂ felvételéhez, de a COS esetében nem fotoszintézis céljából történik. A felvett COS a növényben enzimek hatására elbomlik.
Ezt a tulajdonságot a tudósok ki is használják: a COS felvételének mérésével következtetni lehet a növények fotoszintetikus aktivitására és sztóma-működésére. Ez különösen hasznos módszer a bruttó primer produktivitás becslésére ökoszisztéma szinten.
Stressz indikátor szerepe
Egyes kutatások szerint a karbonil-szulfid koncentrációja a növényi szövetekben összefüggést mutathat a növény stressz-állapotával. Szárazság, hőstressz vagy tápanyaghiány esetén megváltozhat a COS felvétele és metabolizmusa.
Gyakorlati alkalmazások és mérési módszerek
Légköri monitoring
A karbonil-szulfid mérése fontos része a légköri monitoring programoknak. Különböző spektroszkópiai módszerekkel lehet kimutatni és koncentrációját meghatározni. A leggyakrabban használt technikák közé tartozik a gázkromatográfia és a Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia.
A műholdas mérések is egyre fontosabbá válnak a COS globális eloszlásának nyomon követésében. Ezek az adatok segítenek megérteni a karbonil-szulfid forrásait és nyelőit, valamint szerepét a légköri folyamatokban.
Ökológiai kutatások
Az ökológiai kutatásokban a COS mérését használják a növényi produktivitás becslésére. Ez a módszer különösen hasznos olyan esetekben, amikor hagyományos módszerekkel nehéz lenne megmérni a fotoszintézist, például erdei lombkoronában vagy vízi ökoszisztémákban.
"A karbonil-szulfid mérése forradalmasította a növényi produktivitás nagyléptékű monitorozását, mivel lehetővé teszi a valós idejű, nem invazív méréseket."
Analitikai módszerek és detektálás
Gázkromatográfiás módszerek
A karbonil-szulfid analitikai meghatározására leggyakrabban gázkromatográfiás módszereket alkalmaznak. A GC-FPD (Flame Photometric Detection) és GC-MS (Mass Spectrometry) technikák különösen alkalmasak a COS szelektív és érzékeny kimutatására.
A mintavétel során fontos figyelembe venni a COS reaktivitását és illékonyságát. Speciális mintavevő csöveket és tárolási módszereket kell alkalmazni a pontos eredmények eléréséhez. A minták stabilizálása gyakran alacsony hőmérsékletet vagy inert atmoszférát igényel.
Spektroszkópiai technikák
Az infravörös spektroszkópia szintén hatékony módszer a COS meghatározására. A molekula jellegzetes abszorpciós sávjai 2062 cm⁻¹ és 859 cm⁻¹ környékén találhatók, amelyek lehetővé teszik a szelektív detektálást.
A FTIR (Fourier Transform Infrared) spektroszkópia különösen hasznos a valós idejű mérésekhez és a légköri koncentrációk folyamatos monitorozásához. Ez a módszer lehetővé teszi a COS koncentrációjának nyomon követését akár ppb (parts per billion) szinten is.
Ipari felhasználás és szintézis
Szintézis módszerek
A karbonil-szulfid ipari előállítására több módszer is létezik. A leggyakoribb eljárás a szén-monoxid és kén reakciója magas hőmérsékleten:
CO + S → COS
Ez a reakció általában 600-800°C hőmérsékleten zajlik, katalizátor jelenlétében. A folyamat során fontos a reakciókörülmények pontos szabályozása a melléktermékeik minimalizálása érdekében.
Másik gyakori módszer a szén-diszulfid és szén-dioxid reakciója:
CS₂ + CO₂ → 2 COS
Alkalmazási területek
A karbonil-szulfidot főként szerves szintézisekben használják intermedierként. Különösen hasznos tiokarbamátok és más kéntartalmú vegyületek előállításában. A gyógyszeriparban egyes hatóanyagok szintézisénél is alkalmazzák.
A mezőgazdaságban a COS derivátjai herbicidek és fungicidek alapanyagaként szolgálhatnak. Ezek a vegyületek szelektív hatásúak lehetnek, ami környezetbarátabb növényvédő szerek fejlesztését teszi lehetővé.
| Alkalmazási terület | Főbb felhasználás | Jellemzők |
|---|---|---|
| Szerves szintézis | Intermedier | Tiokarbamátok előállítása |
| Gyógyszeripar | Hatóanyag szintézis | Speciális kénvegyületek |
| Mezőgazdaság | Növényvédő szerek | Herbicidek, fungicidek |
| Kutatás | Analitikai standard | Kalibrációs célok |
| Elektronika | Félvezető technológia | Tisztítási folyamatok |
Toxikológiai szempontok és biztonság
Egészségügyi hatások
A karbonil-szulfid mérsékelt toxicitású vegyület, de nagyobb koncentrációban egészségügyi problémákat okozhat. Belélegzése irritálhatja a légutakat, és magas dózisban központi idegrendszeri tüneteket válthat ki.
A munkavédelmi előírások szerint a COS munkahelyi expozíciós határértéke általában 10 ppm (8 órás átlag). Zárt térben való munkavégzés esetén megfelelő szellőztetésről és személyi védőeszközökről kell gondoskodni.
Bőrrel való érintkezés esetén irritációt okozhat, ezért védőkesztyű használata javasolt. A szemmel való kontaktus szintén kerülendő, mivel súlyos irritációt vagy maradandó károsodást okozhat.
Környezeti biztonság
A karbonil-szulfid környezeti sorsa összetett. Bár nem akkumulálódik a környezetben, bioaktív metabolitokká alakulhat át, amelyek hatással lehetnek az ökoszisztémákra. A talajba kerülve mikrobiális lebontáson megy keresztül.
Vízi környezetben a COS hidrolízise során hidrogén-szulfid és szén-dioxid keletkezik. Ez a folyamat pH-függő, és befolyásolhatja a vízi ökoszisztémák kémiai egyensúlyát.
"A karbonil-szulfid környezeti hatásainak értékelése során figyelembe kell venni mind a közvetlen toxikológiai hatásokat, mind a légköri kémiában betöltött szerepét."
Mérési kihívások és módszertani fejlesztések
Analitikai nehézségek
A karbonil-szulfid mérése során számos analitikai kihívással kell szembenézni. A molekula reaktivitása miatt hajlamos a mintavevő rendszerekben adszorbeálódni vagy elbomolni. Ez különösen problémás lehet fémfelületeken, ahol katalitikus reakciók léphetnek fel.
A légköri koncentrációk általában nagyon alacsonyak (ppb vagy ppt szinten), ami rendkívül érzékeny analitikai módszereket igényel. A háttérzaj minimalizálása és a szelektivitás biztosítása kritikus fontosságú a megbízható eredményekhez.
A kalibrációs standardok stabilitása szintén problémát jelenthet. A COS kalibrációs gázkeverékek idővel bomlhatnak, ezért rendszeres ellenőrzésük és cserélük szükséges.
Újabb fejlesztések
Az utóbbi években jelentős technológiai fejlesztések történtek a COS mérési módszerekben. A tunable diode laser absorption spectroscopy (TDLAS) technika lehetővé teszi a valós idejű, nagy pontosságú méréseket.
A cavity ring-down spectroscopy (CRDS) módszer szintén ígéretes fejlesztés, amely rendkívül érzékeny és szelektív COS detektálást tesz lehetővé. Ez a technika különösen hasznos a légköri kutatásokban és a nyomgáz-analitikában.
🔬 Új spektroszkópiai módszerek fejlesztése
⚡ Valós idejű monitoring rendszerek
🌍 Műholdas detektálás technológiák
📊 Automatizált adatfeldolgozás algoritmusok
🔧 Hordozható mérőeszközök miniatürizálása
Globális ciklusok és biogeokémia
A globális kén-ciklus része
A karbonil-szulfid a globális kén-ciklus egyik kulcsfontosságú komponense. Ez a ciklus magában foglalja a kén különböző formáinak átalakulását és transzportját a légkör, hidroszféra, litoszféra és bioszféra között.
A COS egyedülálló szerepet tölt be ebben a ciklusban, mivel képes áthidalni a troposzféra és sztratoszféra közötti határt. Míg más kéntartalmú gázok (például SO₂, H₂S) már a troposzférában eltávolítódnak, a COS eljuthat a sztratoszféráig, ahol jelentős ózonkémiai folyamatokban vesz részt.
A természetes COS-források közé tartoznak az óceánok, a talajok, a növényzet és a vulkáni tevékenység. Az emberi tevékenységek, különösen a fosszilis tüzelőanyagok égetése, szintén hozzájárulnak a globális COS-mérleghez.
Óceáni folyamatok
Az óceánok kettős szerepet játszanak a COS globális ciklusában: egyszerre források és nyelők. A tengervízben oldott szerves anyagok fotokémiai bomlása során COS keletkezik, amely aztán a felszínről elpárolog a légkörbe.
Ugyanakkor az óceánok képesek a légköri COS egy részét feloldani és hidrolizálni. Ez a folyamat pH-függő, és jelentős regionális különbségeket mutat. A hideg vizek általában több COS-t oldanak fel, mint a meleg vizek.
A tengeri biológiai aktivitás is befolyásolja a COS koncentrációját. Egyes algafajok termelnek COS-t, míg mások fogyasztják. Ez a biológiai pumpa hatás különösen fontos a produktív óceáni területeken.
"Az óceánok szerepe a karbonil-szulfid globális ciklusában még mindig nem teljesen tisztázott, de kétségtelenül kulcsfontosságú a légköri koncentrációk szabályozásában."
Éghajlatváltozás és jövőbeni trendek
Várható koncentrációváltozások
Az éghajlatváltozás várhatóan jelentős hatással lesz a karbonil-szulfid légköri koncentrációjára és eloszlására. A növekvő hőmérséklet felgyorsíthatja a biológiai COS-termelést, míg megváltoztathatja a légköri transzport mintázatokat is.
A tengervíz hőmérsékletének emelkedése befolyásolhatja az óceáni COS-ciklust. A melegebb vizek kevesebb COS-t oldanak fel, ami növelheti a tengeri kibocsátást. Ugyanakkor a megváltozott óceáni áramlások új COS-transzport útvonalakat hozhatnak létre.
A változó csapadékminták és a szélsőséges időjárási események szintén hatással lehetnek a COS-forrásokra és -nyelőkre. A szárazság például csökkentheti a talajból származó kibocsátást, míg az áradások növelhetik azt.
Monitoring és előrejelzés
A COS légköri koncentrációjának hosszú távú monitorozása kritikus fontosságú az éghajlati modellek pontosításához. Jelenleg több nemzetközi hálózat is működik, amely folyamatosan méri a COS koncentrációját különböző földrajzi helyeken.
A műholdas megfigyelések egyre fontosabb szerepet játszanak a globális COS-eloszlás nyomon követésében. Ezek az adatok lehetővé teszik a regionális források és nyelők azonosítását, valamint a hosszú távú trendek kimutatását.
Az éghajlati modellek fejlesztése során egyre nagyobb figyelmet fordítanak a COS szerepére. A jövőbeni modellek várhatóan pontosabban fogják szimulálni a COS-ciklust és annak éghajlati visszacsatolásait.
Gyakorlati példa: COS mérés lépésről lépésre
Mintavétel előkészítése
A karbonil-szulfid pontos mérésének első lépése a megfelelő mintavétel. Ehhez speciális, előkezelt üveg vagy rozsdamentes acél mintavevő edényeket használunk. Az edényeket előzőleg 150°C-on kell kiizzítani a szennyeződések eltávolítása érdekében.
A mintavétel során kerülni kell a fémfelületekkel való hosszú kontaktust, mivel a COS hajlamos katalitikus reakciókra. A mintavevő vezetékeket inert anyagból (például Teflon) készült csövekkel kell kiépíteni.
A levegőmintát általában negatív nyomás alatt vesszük, hogy elkerüljük a szennyeződéseket. A mintavételi sebesség nem lehet túl nagy, mert az turbulenciát okozhat és befolyásolhatja az eredményeket.
Gázkromatográfiás analízis
A minta előkészítése után következik a gázkromatográfiás elemzés. Ehhez speciális oszlopot használunk, amely képes elválasztani a COS-t más kéntartalmú vegyületektől. A leggyakrabban használt oszlop típus a Porapak Q vagy hasonló polimer alapú töltetek.
A kromatográf hőmérséklet-programját gondosan be kell állítani. Általában alacsony kezdőhőmérséklettel (40-50°C) indítunk, majd fokozatosan emeljük 150-200°C-ig. A vivőgáz általában hélium vagy nitrogén.
A detektálás lángfotometrikus detektorral (FPD) vagy tömegspektrométerrel történik. Az FPD esetében a 394 nm-es kén-specifikus emisszió intenzitását mérjük.
Gyakori hibák és elkerülésük
Az egyik leggyakoribb hiba a memóriaeffektus, amikor a COS adszorbeálódik a rendszer felületein. Ezt megelőzhetjük a rendszer rendszeres kondicionálásával és inert felületek használatával.
A kalibrációs hibák szintén gyakoriak. A COS standardok instabilitása miatt rendszeresen ellenőrizni kell a kalibráció pontosságát. Javasolt több koncentrációjú standard használata és a linearitás ellenőrzése.
A környezeti interferenciák, például más kéntartalmú vegyületek jelenléte, szintén problémát okozhatnak. Ezért fontos a kromatográfiás elválasztás optimalizálása és szelektív detektálási módszerek alkalmazása.
🚫 Kerülendő hibák:
- Fémfelületekkel való hosszú kontaktus
- Túl gyors mintavételi sebesség
- Elavult kalibrációs standardok használata
- Nem megfelelő oszlop-kondicionálás
- Környezeti interferenciák figyelmen kívül hagyása
"A karbonil-szulfid mérésének pontossága nagymértékben függ a mintavételi és analitikai eljárások gondos betartásától. A legkisebb hiba is jelentős eltéréseket okozhat az eredményekben."
Kutatási frontok és tudományos kérdések
Nyitott kérdések
A karbonil-szulfid kutatásában még számos megválaszolatlan kérdés van. Az egyik legfontosabb, hogy pontosan hogyan alakul a COS globális mérlege az éghajlatváltozás hatására. A különböző források és nyelők relatív jelentőségének változása még nem teljesen tisztázott.
A COS és a növényi produktivitás közötti kapcsolat szintén aktív kutatási terület. Bár tudjuk, hogy a növények felvesznek COS-t, a mechanizmus részletei és az ökoszisztéma-szintű következmények még nem teljesen ismertek.
A sztratoszférikus COS-kémia komplexitása szintén további kutatást igényel. Különösen érdekes, hogy a COS-ból származó szulfát aeroszolok hogyan befolyásolják az ózonkémiát és az éghajlatot.
Technológiai innovációk
Az új mérési technológiák fejlesztése folyamatosan bővíti lehetőségeinket a COS megértésében. A lézerspektroszkópiai módszerek egyre pontosabbá és hordozhatóbbá válnak, lehetővé téve a terepen végzett nagy pontosságú méréseket.
A műholdas távérzékelés területén is jelentős fejlődés várható. Az új generációs műszerek várhatóan képesek lesznek pontosabban mérni a COS oszlopkoncentrációját és térbeli eloszlását.
A számítógépes modellezés terén is folyamatos fejlődés tapasztalható. A gépi tanulás és mesterséges intelligencia módszerek alkalmazása új lehetőségeket nyit a COS-ciklus megértésében és előrejelzésében.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a karbonil-szulfid kémiai képlete?
A karbonil-szulfid kémiai képlete COS. Ez egy egyszerű szerves kénvegyület, amelyben egy szénatomhoz egy oxigén- és egy kénatom kapcsolódik.
Veszélyes-e a karbonil-szulfid az emberi egészségre?
Alacsony koncentrációban nem jelent közvetlen veszélyt, de nagyobb mennyiségben irritálhatja a légutakat. A munkahelyi expozíciós határérték általában 10 ppm.
Hogyan keletkezik természetesen a karbonil-szulfid?
Természetesen főként talajbaktériumok anyagcseréje, óceáni folyamatok, vulkáni tevékenység és növényi metabolizmus során keletkezik.
Milyen szerepet játszik a COS az éghajlatváltozásban?
Kettős szerepet tölt be: egyrészt üvegházgáz, másrészt a belőle keletkező szulfát aeroszolok hűtő hatást fejtenek ki a légkörben.
Hogyan mérhető a karbonil-szulfid koncentrációja?
Leggyakrabban gázkromatográfiával, infravörös spektroszkópiával vagy lézerabszorpciós spektroszkópiával mérik.
Milyen ipari alkalmazásai vannak a COS-nak?
Főként szerves szintézisekben használják intermedierként, különösen tiokarbamátok és más kéntartalmú vegyületek előállításában.
