A mindennapi életünkben gyakran találkozunk olyan fogalmakkal, amelyek mögött összetett kémiai folyamatok húzódnak meg. A kreatin is egy ilyen vegyület, amely nemcsak a sportolók világában játszik kulcsszerepet, hanem minden élő szervezet energiaháztartásában alapvető jelentőségű. Ez a természetesen előforduló anyag olyan mélyen beágyazódott az emberi szervezet működésébe, hogy nélküle egyszerűen nem tudnánk létezni.
A kreatin, melynek hivatalos kémiai neve karbamimidoilmetilaminoecetsav, egy aminosav-származék, amely elsősorban az izmokban raktározódik. Ez a molekula olyan, mint egy miniatűr energiaraktár, amely pillanatok alatt képes energiát szolgáltatni a sejtek számára. A vegyület nemcsak biológiai szempontból fascinál, hanem kémiai szerkezete és működési mechanizmusa is rendkívül érdekes példája annak, hogyan alakította ki az evolúció a tökéletes energiatárolási rendszert.
Ebben az átfogó áttekintésben betekintést nyerhetsz a kreatin kémiai világába, megismerheted szerkezetét, szintézisét és biológiai szerepét. Megtudhatod, hogyan működik az energiatermelésben, milyen formákban fordul elő a természetben, és hogyan hasznosíthatod ezt a tudást a gyakorlatban. Emellett részletes információkat kapsz a kreatin metabolizmusáról, tárolásáról és az ezzel kapcsolatos legújabb kutatási eredményekről is.
Mi is valójában a kreatin?
A kreatin egy szerves vegyület, amely természetesen megtalálható az emberi szervezetben, különösen a vázizmokban, szívizomban és agyban. Ez a molekula alapvetően egy guanidin-származék, amely három aminosavból – arginin, glicin és metionin – szintetizálódik a májban, vesékben és hasnyálmirigyben.
A kémiai szerkezetet tekintve a kreatin egy viszonylag egyszerű molekula, amelynek molekulaképlete C₄H₉N₃O₂. A karbamimidoilmetilaminoecetsav elnevezés pontosan leírja a vegyület felépítését: tartalmaz egy karbamimidoil csoportot (-C(=NH)-NH₂), egy metil csoportot (-CH₃) és egy aminoecetsav egységet. Ez a szerkezet teszi lehetővé, hogy a kreatin olyan hatékonyan tudjon részt venni az energiametabolizmusban.
Az emberi szervezetben található kreatin körülbelül 95%-a az izmokban raktározódik, ahol két fő formában létezik. A szabad kreatin mellett megtalálható a kreatin-foszfát (PCr) formájában is, amely az azonnali energiatermelés szempontjából kulcsfontosságú. Ez utóbbi forma működik úgy, mint egy gyors energiaforrás, amely pillanatok alatt képes ATP-t regenerálni az intenzív fizikai aktivitás során.
A kreatin kémiai szerkezete és tulajdonságai
A kreatin molekuláris felépítése rendkívül érdekes és funkcionális. A vegyület központi részét egy guanidin csoport alkotja, amelyhez egy ecetsav-származék kapcsolódik. Ez a szerkezet biztosítja a kreatin egyedülálló kémiai tulajdonságait és biológiai aktivitását.
A molekula poláris természetű, ami azt jelenti, hogy jól oldódik vízben, de nehezen oldódik zsírokban. Ez a tulajdonság lehetővé teszi, hogy a kreatin könnyen szállítódjon a vérben és a sejtekben, miközben nem halmozódik fel a zsírszövetekben. A kreatin molekulatömege 131,13 g/mol, és fehér, kristályos por formájában jelenik meg tiszta állapotban.
Különösen érdekes a kreatin tautomér formái közötti egyensúly. A molekula két fő tautomér forma között oszcillál, amelyek közül az egyik stabilabb, mint a másik. Ez a tulajdonság befolyásolja a kreatin reaktivitását és biológiai aktivitását. A pH-értékek változása jelentősen befolyásolhatja ezeket az egyensúlyokat, ami magyarázza, miért fontos a megfelelő pH fenntartása a kreatin hatékony működéséhez.
A kreatin fizikai és kémiai jellemzői:
- Olvadáspont: 303°C (bomlással)
- Oldhatóság: Jól oldódik vízben (13 g/L 18°C-on)
- pKa érték: 2,9 és 12,5
- Stabilitás: Savas közegben instabil, lúgos közegben stabilabb
- Kristályszerkezet: Monoklinikus rendszer
Hogyan szintetizálódik a kreatin a szervezetben?
A kreatin bioszintézise egy kétlépcsős folyamat, amely két különböző szervben zajlik le. Ez a folyamat tökéletesen példázza, hogyan működik együtt a szervezet különböző része egy létfontosságú vegyület előállításában.
Az első lépés a vesékben történik, ahol az arginin és a glicin aminosavak reakcióba lépnek egymással. Ez a reakciót az arginin:glicin amidinotranszferáz enzim katalizálja, és eredményeként guanidinoacetát keletkezik. Ez az átmeneti termék aztán a véráramon keresztül eljut a májba, ahol a második lépés zajlik.
A májban a guanidinoacetát metilálódik a guanidinoacetát N-metiletranszferáz enzim segítségével. Ehhez a reakcióhoz S-adenozil-metionin szükséges metil-donor molekulaként. Ez a második lépés eredményeként jön létre a végső termék, a kreatin, amely aztán a véráramon keresztül eljut a célszövetekhez, elsősorban az izmokhoz.
"A kreatin szintézise olyan precíz biokémiai folyamat, amely tökéletesen illeszkedik a szervezet energiaigényeihez és szabályozási mechanizmusaihoz."
A kreatin szintézis szabályozása
A kreatin termelése nem véletlenszerűen történik, hanem szigorú szabályozás alatt áll. A szervezet képes érzékelni a kreatin szintjét és ennek megfelelően módosítani a termelést. Ha magas a kreatin koncentráció, akkor negatív visszacsatolás révén csökken a szintézis sebessége. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy ne halmozódjon fel túl sok kreatin a szervezetben.
A kreatin szintézist befolyásolja a táplálkozás is. A vegetáriánus étrend követői általában alacsonyabb kreatin szinttel rendelkeznek, mivel a hús és hal a kreatin legfontosabb táplálékforrásai. Ezért náluk a szervezet fokozott kreatin szintézist indít be a szükségletek kielégítésére.
A kreatin szerepe az energiatermelésben
A kreatin energetikai szerepe az ATP-PCr rendszerben valósul meg, amely a sejtek leggyorsabb energiatermelési mechanizmusa. Ez a rendszer különösen fontos az intenzív, rövid időtartamú fizikai aktivitások során, amikor a szervezetnek pillanatok alatt nagy mennyiségű energiára van szüksége.
A folyamat alapja az, hogy a kreatin foszforilált formája, a kreatin-foszfát (PCr) képes a foszfátcsoportját átadni az ADP-nek, ezáltal regenerálva az ATP-t. Ez a reakció rendkívül gyors és nem igényel oxigént, ellentétben más energiatermelési útvonalakkal. A kreatin kináz enzim katalizálja ezt a reakciót, amely reverzibilis, tehát mindkét irányban lejátszódhat.
Amikor a sejt energiát igényel, az ATP hidrolízise során ADP és szabad foszfát keletkezik. Ilyenkor a PCr azonnal képes foszfátcsoportot adni az ADP-nek, újra ATP-vé alakítva azt. Ez a mechanizmus biztosítja, hogy az ATP szintje ne csökkenjen drasztikusan az intenzív aktivitás kezdeti szakaszában.
Az ATP-PCr rendszer jellemzői:
🔋 Maximális teljesítmény: 10-15 másodpercig tart
⚡ Reakció sebessége: Rendkívül gyors (milliszekundumok)
🎯 Hatékonyság: 100%-os (nincs melléktermék)
💪 Alkalmazási terület: Rövid, intenzív aktivitások
🔄 Regeneráció: 2-3 perc pihenő után teljes
A kreatin különböző formái és metabolitjai
A szervezetben a kreatin nem csak egy formában létezik, hanem többféle változatban fordul elő, amelyek mindegyike más-más szerepet tölt be az energiametabolizmusban. A legfontosabb forma természetesen maga a szabad kreatin, de emellett megtalálható a már említett kreatin-foszfát is.
A kreatin spontán, nem-enzimatikus úton át tud alakulni kreatininná, amely a kreatin egy ciklikus származéka. Ez a folyamat állandó sebességgel zajlik, és a keletkező kreatinin a vesén keresztül ürül ki a szervezetből. A kreatinin kiválasztás mértéke arányos a test izomtömegével és a kreatin raktárakkal, ezért a kreatinin szint jó indikátora a vesefunkciónak.
Érdekes módon a kreatin képes tautomerizálódni is, vagyis különböző szerkezeti formák között váltogatni. Ez a tulajdonság befolyásolja a kreatin stabilitását és reaktivitását különböző körülmények között. A tautomerizáció különösen fontos szerepet játszik a kreatin kináz enzimmel való kölcsönhatásban.
"A kreatin metabolitjai nemcsak melléktermékek, hanem fontos biomarkerek, amelyek információt nyújtanak a szervezet állapotáról és az energiametabolizmus hatékonyságáról."
Kreatin metabolitok táblázata:
| Vegyület | Kémiai formula | Biológiai szerep | Kiválasztás helye |
|---|---|---|---|
| Kreatin | C₄H₉N₃O₂ | Energiatárolás | Minimális |
| Kreatin-foszfát | C₄H₁₀N₃O₅P | Gyors ATP regeneráció | Nincs |
| Kreatinin | C₄H₇N₃O | Metabolikus végtermék | Vese |
| Guanidinoacetát | C₃H₇N₃O₂ | Kreatin prekurzor | Minimális |
Gyakorlati alkalmazás: kreatin szupplementáció
A kreatin szupplementáció az egyik leginkább kutatott és bizonyítottan hatékony ergogén segédanyag a sportban. A gyakorlati alkalmazás megértéséhez fontos ismerni a kreatin feltöltési protokollokat és azok hatásmechanizmusát.
A hagyományos feltöltési módszer szerint az első 5-7 napban napi 20 gramm kreatint kell fogyasztani, 4 egyenlő adagra (5-5 gramm) elosztva. Ez a mennyiség képes gyorsan feltölteni az izmok kreatin raktárait. A feltöltési fázis után következik a fenntartási fázis, amikor napi 3-5 gramm kreatin bevitele elegendő a magas kreatin szint fenntartásához.
Létezik egy alternatív módszer is, amely szerint napi 3-5 gramm kreatint fogyasztunk folyamatosan, feltöltési fázis nélkül. Ez a módszer lassabban, de ugyanolyan hatékonyan tölti fel a kreatin raktárakat, körülbelül 3-4 hét alatt éri el a maximális szintet.
Lépésről lépésre kreatin szupplementációs protokoll:
1. lépés: Feltöltési fázis (opcionális)
- Időtartam: 5-7 nap
- Dózis: 20 gramm/nap (4×5 gramm)
- Bevétel időpontja: Étkezések mellé, egyenletesen elosztva
2. lépés: Fenntartási fázis
- Időtartam: Folyamatos
- Dózis: 3-5 gramm/nap
- Bevétel időpontja: Edzés után vagy bármikor
3. lépés: Hidratáció fokozása
- Napi folyadékbevitel növelése 2,5-3 literre
- Elektrolit egyensúly figyelése
Gyakori hibák a kreatin használatában:
❌ Túladagolás: 20 grammnál több kreatin bevitele naponta
❌ Elégtelen folyadékbevitel: A dehidratáció kockázata
❌ Rossz időzítés: Koffeintartalmú italokkal együtt való fogyasztás
❌ Várakozások: Azonnali hatás elvárása
❌ Minőség: Olcsó, tisztátlan kreatin termékek használata
A kreatin hatása a különböző szövetekben
Bár a kreatint leginkább az izomzattal kapcsolatban emlegetjük, valójában számos más szövetben is fontos szerepet játszik. Az agy például jelentős mennyiségű kreatint tartalmaz, ahol az energiaigényes neurális folyamatok támogatásában vesz részt.
Az agyban a kreatin különösen fontos a szinaptikus transzmisszió során, amikor a neuronok közötti jeltovábbításhoz nagy mennyiségű energiára van szükség. Kutatások kimutatták, hogy a kreatin szupplementáció javíthatja a kognitív funkciókat, különösen olyan helyzetekben, amikor az agy energiaigénye megnő, például stressz vagy alváshiány esetén.
A szívizomban a kreatin szintén kulcsszerepet játszik. A szív folyamatosan dolgozik, és állandó energiaellátásra van szüksége. A kreatin-foszfát rendszer biztosítja, hogy a szívizom mindig rendelkezzen a szükséges energiával, még megnövekedett terhelés esetén is. Ez különösen fontos a szívelégtelenség kezelésében, ahol a kreatin szupplementáció javíthatja a szívfunkciót.
"A kreatin nem csak egy izomépítő kiegészítő, hanem egy univerzális energiamolekula, amely minden energiaigényes szövetben létfontosságú szerepet játszik."
Kreatin eloszlása a szervezetben:
| Szövet | Kreatin koncentráció | Főbb funkció |
|---|---|---|
| Vázizom | 120-140 mmol/kg | Mechanikai munka energiája |
| Szívizom | 80-100 mmol/kg | Folyamatos pumpálás |
| Agy | 5-10 mmol/kg | Neurális aktivitás |
| Vese | 10-15 mmol/kg | Szűrési folyamatok |
| Máj | 5-8 mmol/kg | Metabolikus folyamatok |
Kreatin és a sejtszintű energetika
A kreatin működésének megértéséhez elengedhetetlen a sejtszintű energetika alapjainak ismerete. A sejtek energiaigényét alapvetően az ATP (adenozin-trifoszfát) fedezi, amely a sejtek "energiavalutája". Az ATP hidrolízise során felszabaduló energia hajtja a sejtek összes energiaigényes folyamatát.
A probléma az ATP-vel az, hogy a sejtek csak nagyon kis mennyiségben tárolják. Egy átlagos sejtben az ATP raktárak mindössze néhány másodpercnyi energiaigényt fedeznek. Ezért a sejteknek folyamatosan regenerálniuk kell az ATP-t, és itt jön képbe a kreatin-foszfát rendszer.
A kreatin-foszfát tulajdonképpen egy energiatároló molekula, amely képes gyorsan és hatékonyan regenerálni az ATP-t. Amikor a sejt energiát igényel, az ATP ADP-vé és szabad foszfáttá hidrolizálódik. A kreatin-foszfát ekkor foszfátcsoportját átadja az ADP-nek, újra ATP-vé alakítva azt. Ez a folyamat olyan gyors, hogy gyakorlatilag azonnal pótolni tudja az elfogyasztott ATP-t.
Ez a rendszer különösen fontos az anaerob energiatermelésben, amikor nincs elegendő oxigén a sejtek rendelkezésére. Ilyenkor a kreatin-foszfát rendszer az egyetlen olyan mechanizmus, amely pillanatok alatt képes nagy mennyiségű energiát biztosítani anélkül, hogy káros mellékterméket termelne.
"A kreatin-foszfát rendszer olyan, mint egy biológiai kondenzátor, amely pillanatok alatt képes leadni a tárolt energiát, majd újra feltöltődni a következő igénybevételre."
A kreatin kutatásának története és fejlődése
A kreatin felfedezése 1832-re nyúlik vissza, amikor Michel Eugène Chevreul francia kémikus először izolálta húskivonatból. A név a görög "kreas" szóból származik, amely húst jelent. Azonban a kreatin valódi jelentőségét csak évtizedekkel később kezdték megérteni.
Az 1920-as években derült ki, hogy a kreatin nagy mennyiségben található az izmokban, és kapcsolatban áll az izomkontrakció energetikájával. A kreatin-foszfát felfedezése az 1930-as évekre datálható, amikor a kutatók rájöttek, hogy ez a vegyület kulcsszerepet játszik a gyors energiatermelésben.
A modern kreatin kutatás az 1990-es években indult be igazán, amikor a barcelonai olimpián számos atléta használta sikeresen kreatin szupplementációt. Azóta több mint 500 tudományos tanulmány született a kreatinról, amelyek megerősítették hatékonyságát és biztonságosságát.
Ma már tudjuk, hogy a kreatin nemcsak a sportteljesítményt javítja, hanem számos egészségügyi előnnyel is rendelkezik. A kutatások kimutatták, hogy segíthet a neurodegeneratív betegségek kezelésében, javíthatja a kognitív funkciókat, és támogathatja a szív- és érrendszeri egészséget is.
A kreatin kutatás mérföldkövei:
🔬 1832: Első izolálás húskivonatból
📊 1927: Izomszöveti koncentráció meghatározása
⚗️ 1935: Kreatin-foszfát felfedezése
🏃 1992: Első sportteljesítmény tanulmányok
💊 2000-es évek: Egészségügyi alkalmazások kutatása
Kreatin és táplálkozás
A kreatin természetes forrásai elsősorban az állati eredetű élelmiszerekben találhatók meg. A vörös hús, különösen a marha- és sertéshús, valamint a hal tartalmazza a legnagyobb mennyiségben. Egy átlagos 100 grammos steak körülbelül 0,4-0,5 gramm kreatint tartalmaz.
Az étrendi bevitel azonban általában nem elegendő a kreatin raktárak optimális feltöltéséhez. Egy átlagos vegyes étrendet követő személy napi 1-2 gramm kreatint fogyaszt természetes forrásokból, míg a szervezet napi kreatin igénye körülbelül 2-3 gramm. Ez a különbözet magyarázza, miért lehet hasznos a kreatin szupplementáció.
A vegetáriánusok és vegánok különösen alacsony kreatin szinttel rendelkeznek, mivel étrendjükből hiányoznak a kreatin természetes forrásai. Náluk a kreatin szupplementáció még kifejezettebb hatást mutathat, mivel raktáraik általában jobban kimerültek, mint a húst fogyasztóknál.
"A kreatin bevitel optimalizálása nem csak a sportolók privilégiuma, hanem bárki számára hasznos lehet, aki maximalizálni szeretné fizikai és mentális teljesítményét."
Természetes kreatin források:
- Marha hús: 4-5 g/kg
- Sertés hús: 3-4 g/kg
- Hal (hering): 6-8 g/kg
- Baromfi: 2-3 g/kg
- Tej és tejtermékek: 0,1 g/kg
A kreatin biokémiai kölcsönhatásai
A kreatin nemcsak önmagában fejti ki hatását, hanem számos más biomolekulával is kölcsönhatásba lép. Az egyik legfontosabb kölcsönhatás a magnéziummal való kapcsolat. A kreatin kináz enzim magnézium-függő, tehát megfelelő magnézium szint nélkül nem tud hatékonyan működni.
A koffeintartalmú italok fogyasztása interferálhat a kreatin hatásával. Bár a mechanizmus nem teljesen tisztázott, egyes tanulmányok szerint a koffein csökkentheti a kreatin felvételét az izmokba. Ezért javasolt, hogy a kreatin bevételét ne koffeintartalmú italokkal együtt végezzük.
Érdekes kölcsönhatás figyelhető meg a szénhidrátokkal is. A szénhidrátok fogyasztása inzulin felszabadulást vált ki, ami fokozza a kreatin felvételét az izmokba. Ez magyarázza, miért hatékonyabb a kreatin bevitele étkezések mellé, különösen olyan ételek mellé, amelyek szénhidrátot tartalmaznak.
A dehidratáció különösen problémás lehet kreatin használata során, mivel a kreatin víz megkötésével jár az izmokban. Ez növeli a folyadékigényt, és elégtelen folyadékbevitel esetén görcsök vagy egyéb mellékhatások léphetnek fel.
Kreatin kölcsönhatások összefoglalása:
| Anyag | Hatás típusa | Mechanizmus | Ajánlás |
|---|---|---|---|
| Magnézium | Szinergista | Enzim kofaktor | Együtt bevétel |
| Koffein | Antagonista | Felvétel gátlás | Külön bevétel |
| Szénhidrát | Szinergista | Inzulin mediált | Együtt bevétel |
| Víz | Szükséges | Oldószer, transzport | Fokozott bevétel |
Kreatin és genetika
A kreatin hatékonysága egyénenként változhat, ami részben genetikai tényezőkkel magyarázható. A kreatin transzporter gén (SLC6A8) polimorfizmusai befolyásolhatják, hogy mennyire hatékonyan tudja a szervezet felvenni és hasznosítani a kreatint.
Egyes emberek természetesen magasabb kreatin szinttel rendelkeznek, míg mások alacsonyabbal. Ez a különbség magyarázhatja, miért reagálnak egyesek jobban a kreatin szupplementációra, mint mások. A "non-responder" jelenség, amikor valaki nem tapasztal javulást kreatin használata során, gyakran genetikai okokra vezethető vissza.
A kreatin kináz enzim különböző izoformáinak expressziója is genetikailag determinált. Ez befolyásolja, hogy melyik szövetben mennyire hatékony a kreatin hasznosítása. Például egyes emberek agyában aktívabb a kreatin metabolizmus, míg másoknál az izmokban.
A jövőben várhatóan fejlődni fog a personalizált kreatin terápia, amely genetikai tesztek alapján határozza meg az optimális dózist és bevételi módot minden egyén számára. Ez jelentősen növelhetné a kreatin hatékonyságát és csökkentheti a mellékhatások kockázatát.
"A genetikai variabilitás magyarázza, miért nincs minden ember számára univerzálisan hatékony kreatin protokoll – a jövő a személyre szabott megközelítésé."
Biztonságossági szempontok és ellenjavallatok
A kreatin az egyik legbiztonságosabb táplálék-kiegészítőnek tekinthető, amit több évtizedes kutatás támogat. Hosszú távú tanulmányok kimutatták, hogy a kreatin használata nem jár jelentős mellékhatásokkal egészséges felnőtteknél.
A leggyakoribb mellékhatás a súlygyarapodás, amely azonban nem zsírgyarapodás, hanem vízmegkötés az izmokban. Ez általában 1-3 kilogrammos növekedést jelent, ami a legtöbb sportoló számára előnyös. Ritkán előfordulhat hasi diszkomfort, különösen nagy adagok fogyasztása esetén.
Ellenjavallatok között szerepel a súlyos vesebetegség, mivel a kreatin metabolitja, a kreatinin a vesén keresztül ürül. Bár egészséges veseműködés esetén nincs probléma, vesebetegség esetén orvosi konzultáció szükséges. Terhesség és szoptatás alatt szintén kerülendő a használata, nem biztonságossági okokból, hanem a kutatások hiánya miatt.
Fontos megjegyezni, hogy a kreatin nem szteroid, nem hormonális hatású, és nem tartozik a tiltott szerek közé egyetlen sportágban sem. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a WADA sem tiltja használatát.
Biztonsági irányelvek:
⚠️ Dózis betartása: Ne lépd túl a napi 5 grammos fenntartási dózist
💧 Hidratáció: Fokozd a folyadékbevitelt 2,5-3 literre naponta
🩺 Orvosi konzultáció: Vesebetegség esetén kötelező
📅 Ciklizálás: 8-12 hetes használat után 2-4 hét szünet
🔍 Minőség: Csak ellenőrzött, tiszta kreatin termékeket használj
Gyakran ismételt kérdések a kreatinról
Mi a kreatin kémiai neve és miért fontos?
A kreatin kémiai neve karbamimidoilmetilaminoecetsav. Ez a név pontosan leírja a molekula szerkezetét, amely meghatározza biológiai funkcióját. A név ismerete segít megérteni a kreatin kémiai tulajdonságait és hatásmechanizmusát.
Mennyi időbe telik, amíg a kreatin hatni kezd?
Feltöltési protokoll esetén 5-7 nap alatt, folyamatos bevétel esetén 3-4 hét alatt érhető el a maximális hatás. Az első javulások már néhány nap után érezhetők lehetnek.
Szükséges-e a kreatin ciklizálása?
Bár nem kötelező, ajánlott 8-12 hetes használat után 2-4 hetes szünetet tartani. Ez segít fenntartani a szervezet természetes kreatin termelését és megelőzi a tolerancia kialakulását.
Lehet-e kreatint fogyasztani vegetáriánus étrend mellett?
Igen, sőt vegetáriánusok számára különösen ajánlott, mivel étrendjükből hiányoznak a kreatin természetes forrásai. A kreatin monohidrát vegán eredetű lehet.
Befolyásolja-e a kreatin a vesefunkciót?
Egészséges vesefunkció esetén nem. A kreatin metabolitja, a kreatinin természetesen termelődik a szervezetben, és a vese könnyen kezeli a megnövekedett mennyiséget.
Miért fontos a folyadékbevitel kreatin használata során?
A kreatin vízmegkötéssel jár az izmokban, ami növeli a folyadékigényt. Elégtelen hidratáció görcsöket és egyéb mellékhatásokat okozhat.
