A mindennapi életünkben számtalan vegyület vesz körül bennünket, amelyek közül sok olyan, hogy még a nevét sem ismerjük. Mégis ezek a molekulák alapvetően befolyásolják az életminőségünket – a gyógyszerektől kezdve a kozmetikumokon át egészen a műanyagokig. A fenol egyike azoknak a vegyületeknek, amelyek bár nem feltétlenül ismerősek a nagyközönség számára, mégis óriási szerepet játszanak az iparban és a tudományban.
Ez az egyszerű szerkezetű, mégis rendkívül sokoldalú molekula a hidroxibenzol nevet is viseli, ami pontosan leírja felépítését: egy benzolgyűrűhöz kapcsolódó hidroxilcsoport. A fenol felfedezése és megértése mérföldkő volt a szerves kémia fejlődésében, és ma is alapvető fontosságú vegyület számos területen. Tulajdonságai egyedülállóvák teszik az aromás vegyületek között, alkalmazási területei pedig szinte végtelenek.
Az alábbiakban részletesen megismerheted a fenol világát – a molekuláris szerkezetétől kezdve a fizikai és kémiai tulajdonságokon át egészen a gyakorlati alkalmazásokig. Megtudhatod, hogyan hat ez a vegyület a szervezetünkre, milyen biztonsági intézkedéseket igényel a kezelése, és hogyan használják fel az iparban. Emellett betekintést nyersz a fenol előállításának módjaiba és a környezetre gyakorolt hatásaiba is.
Mi is pontosan a fenol? – Alapvető ismeretek
A fenol (C₆H₅OH) a legegyszerűbb aromás alkohol, amelyet először 1834-ben izoláltak kőszénkátrányból. Kémiai neve hidroxibenzol, ami tökéletesen leírja szerkezetét: egy benzolgyűrűhöz közvetlenül kapcsolódó hidroxilcsoport (-OH). Ez az egyszerűnek tűnő felépítés azonban rendkívül érdekes tulajdonságokat kölcsönöz a molekulának.
A molekula síkbeli szerkezete miatt a hidroxilcsoport elektronjai kölcsönhatásba lépnek a benzolgyűrű π-elektronrendszerével. Ez a jelenség, amit rezonancianak nevezünk, jelentősen befolyásolja a fenol viselkedését. A hidroxilcsoport oxigénjének magányos elektronpárjai részlegesen delokalizálódnak a benzolgyűrűbe, ami egyrészt stabilizálja a molekulát, másrészt megváltoztatja a benzolgyűrű elektroneloszlását.
Tiszta állapotában a fenol színtelen, kristályos szilárd anyag, amely jellegzetes, édes-füstös illattal rendelkezik. Vízben közepesen oldódik (körülbelül 8,3 g/100 ml 20°C-on), de sok szerves oldószerben jól oldható. A molekula poláris jellege a hidroxilcsoport jelenlétének köszönhető, míg a benzolgyűrű apoláris karaktert kölcsönöz neki.
A fenol fizikai tulajdonságai részletesen
Halmazállapot és olvadáspont jellemzők
Szobahőmérsékleten a fenol szilárd halmazállapotú, olvadáspontja 40,9°C. Ez a viszonylag alacsony olvadáspont azt jelenti, hogy már enyhe melegítéssel folyékony állapotba hozható. A forráspont 181,7°C, ami jóval magasabb, mint a benzolé (80,1°C), köszönhetően a molekulák közötti hidrogénhidaknak.
A sűrűsége 1,07 g/cm³, ami valamivel nagyobb a víznél. Kristályszerkezete monoklinikus, és a kristályrácsban a molekulák hidrogénhidakkal kapcsolódnak egymáshoz. Ez a intermolekuláris kölcsönhatás magyarázza a viszonylag magas forráspont és a jó oldhatóság közötti látszólagos ellentmondást.
Oldhatósági viszonyok és polaritás
A fenol amfifil tulajdonságokkal rendelkezik, ami azt jelenti, hogy mind poláris, mind apoláris oldószerekben oldódik, bár különböző mértékben. Vízben való oldhatósága hőmérsékletfüggő: hideg vízben korlátozottan oldódik, de melegítéskor az oldhatóság jelentősen nő. 70°C felett már minden arányban elegyedik a vízzel.
A hidroxilcsoport jelenléte lehetővé teszi hidrogénhidak kialakulását a vízmolekulákkal, míg a benzolgyűrű apoláris jellege miatt jól oldódik olyan szerves oldószerekben is, mint az etanol, aceton vagy kloroform. Ez a tulajdonság rendkívül értékessé teszi különböző ipari alkalmazásokban.
Kémiai tulajdonságok és reakciókészség
Savas karakterisztikák
A fenol gyenge sav (pKa = 9,95), amely sokkal savasabb, mint az alifás alkoholok. Ez a fokozott savasság a benzolgyűrű elektronvonzó hatásának köszönhető, amely stabilizálja a fenolát-aniont (C₆H₅O⁻). Vizes oldatban kis mértékben disszociál:
C₆H₅OH ⇌ C₆H₅O⁻ + H⁺
Erős bázisokkal (például NaOH-dal) sót képez:
C₆H₅OH + NaOH → C₆H₅ONa + H₂O
Ez a reakció megfordítható, és gyenge savak (például CO₂) hatására a fenol visszanyerhető. A fenolátok vízben jól oldódnak, ami lehetővé teszi a fenol tisztítását és izolálását.
Elektrofil szubsztitúciós reakciók
A benzolgyűrűn lejátszódó reakciók közül a legfontosabbak az elektrofil aromás szubsztitúciós reakciók. A hidroxilcsoport erős aktiváló és orto-para irányító hatással rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a benzolgyűrű sokkal reaktívabb, mint maga a benzol, és az új szubsztituensek elsősorban a hidroxilcsoporthoz képest orto- és para-helyzetben lépnek be.
🔬 Nitrálás: Híg salétromsavval történő kezeléskor orto- és para-nitrofenol keletkezik
⚗️ Halogenálás: Klórral vagy brómmal könnyedén reagál, akár szobahőmérsékleten is
🧪 Szulfonálás: Kénsavval való melegítéskor fenolszulfonsavak képződnek
🔥 Friedel-Crafts reakciók: Alkil- vagy acilcsoportok bevezetése lehetséges
💧 Kondenzációs reakciók: Formaldehiddel fenol-formaldehid gyantákat képez
Oxidációs folyamatok
A fenol könnyen oxidálódik, különösen lúgos közegben. Az oxidáció során először kinonok keletkeznek, amelyek további reakciókban részt vehetnek. A legegyszerűbb oxidációs termék a para-benzokinon (C₆H₄O₂), amely sárga színű vegyület.
Az oxidáció során keletkező termékek gyakran színesek, ami magyarázza, hogy a fenol oldatok levegőn állva gyakran sárgulnak vagy barnulnak. Ez a tulajdonság fontos szerepet játszik a fenol analitikai kimutatásában és egyes ipari alkalmazásokban is.
Előállítási módszerek az iparban
Kumol-folyamat (Hock-folyamat)
A modern fenolgyártás alapja a kumol-folyamat, amely a fenol és aceton együttes előállítását teszi lehetővé. Ez a módszer gazdaságos és környezetbarát, mivel mindkét termék értékes ipari alapanyag.
A folyamat első lépésében benzolt propilénnel alkileznek alumínium-klorid katalizátor jelenlétében, így kumol (izopropil-benzol) keletkezik:
C₆H₆ + CH₃CH=CH₂ → C₆H₅CH(CH₃)₂
A kumolt ezután levegővel oxidálják, miközben kumol-hidroperoxid képződik. Ezt követően savas hidrolízis során a hidroperoxid fenollá és acetonná bomlik:
C₆H₅CH(CH₃)₂OOH → C₆H₅OH + (CH₃)₂CO
Ez a folyamat rendkívül hatékony, mivel egyszerre két értékes vegyi alapanyagot állít elő, és a melléktermékek minimálisak.
Hagyományos módszerek
Történelmileg a fenolt kőszénkátrányból nyerték ki desztilláció útján. A kőszénkátrány a kokszgyártás melléktermékként keletkező komplex keverék, amely számos aromás vegyületet tartalmaz. Bár ez a módszer ma már kevésbé gazdaságos, bizonyos speciális fenoltípusok előállításában még mindig alkalmazzák.
Egy másik klasszikus módszer a benzolszulfonsav lúggal való olvasztása magas hőmérsékleten. Ez a folyamat szintén fenolt eredményez, de energiaigényes és környezetileg kevésbé kedvező, mint a modern eljárások.
Ipari és gyakorlati alkalmazások
Műanyaggyártás és polimerek
A fenol egyik legfontosabb alkalmazási területe a fenol-formaldehid gyanta (bakelite) előállítása. Ez volt az első teljesen szintetikus műanyag, amelyet Leo Baekeland fejlesztett ki 1907-ben. A gyanta kiváló elektromos szigetelő tulajdonságokkal rendelkezik és hőálló, ezért széles körben használják:
- Elektromos kapcsolók és foglalatok
- Autóipari alkatrészek (fékbetétek, kuplungok)
- Építőipari alapanyagok (rétegelt lemezek, szigetelések)
- Háztartási eszközök (serpenyőnyél, edényfogantyúk)
A polimerizáció során a fenol molekulák formaldehiddel keresztkötéseket képeznek, létrehozva egy háromdimenziós hálózatot. Ez a szerkezet biztosítja a gyanta kiváló mechanikai tulajdonságait és hőállóságát.
Gyógyszeripar és kozmetikum
A fenol származékai széles körben elterjedtek a gyógyászatban. Maga a fenol erős fertőtlenítő és helyi érzéstelenítő hatással rendelkezik, bár toxicitása miatt közvetlen alkalmazása korlátozott. Fontosabb származékai közé tartozik:
Aszpirin (acetilszalicilsav): A szalicilsav fenol-származék, amely az aszpirin alapanyaga
Paracetamol: Para-acetamidofenol, széles körben használt fájdalomcsillapító
BHT és BHA: Antioxidáns adalékanyagok élelmiszerekben és kozmetikumokban
A kozmetikai iparban fenol-származékokat használnak tartósítószerként, UV-szűrőként és antioxidánsként. Ezek a vegyületek megakadályozzák a termékek romlását és meghosszabbítják eltarthatóságukat.
Mezőgazdasági alkalmazások
A fenol és származékai fontos szerepet játszanak a növényvédő szerek gyártásában. Számos herbicid, fungicid és inszekticid tartalmaz fenol-alapú hatóanyagot. Ezek a vegyületek specifikusan hatnak a károsítókra, miközben a haszonnövényeket kevésbé károsítják.
A 2,4-D (2,4-diklórfenoxi-ecetsav) az egyik legismertebb fenol-származék gyomirtó, amely szelektíven pusztítja a kétszikű gyomokat, miközben a fűfélékre nem hat. Hasonlóan fontos a pentaklórfenol, amely erős fungicid hatással rendelkezik.
Biológiai hatások és egészségügyi szempontok
Toxikológiai tulajdonságok
A fenol mérgező anyag, amely mind bőrön keresztüli felszívódással, mind belélegzéssel, mind lenyeléssel károsíthatja az emberi szervezetet. A toxicitás mechanizmusa összetett: a fenol denaturálja a fehérjéket, károsítja a sejtmembránokat és zavarja az enzimműködést.
Akut mérgezés tünetei közé tartozik a bőr és nyálkahártyák irritációja, légzési nehézségek, szédülés és súlyos esetekben eszméletvesztés. Krónikus expozíció esetén májkárosodás, vesekárosodás és idegrendszeri tünetek léphetnek fel. A letális dózis felnőtteknél körülbelül 1-32 gramm, ami viszonylag alacsony érték.
Metabolizmus és kiürülés
Az emberi szervezetben a fenol főként a májban metabolizálódik. A fő metabolikus útvonalak a szulfáttal és glükuronsavval való konjugáció, valamint a hidroxilálás. Ezek a folyamatok vízoldható metabolitokat eredményeznek, amelyek a vizelettel ürülnek ki.
A metabolizmus sebessége egyénenként változó, de általában 24-48 órán belül a fenol nagy része eltávozik a szervezetből. Ez viszonylag gyors kiürülés, ami csökkenti a krónikus felhalmozódás kockázatát, de nem szünteti meg az akut toxicitás veszélyét.
Biztonsági intézkedések és kezelési útmutató
Személyi védőeszközök
A fenollal való munkavégzés során szigorú biztonsági előírásokat kell betartani. A legfontosabb védőeszközök:
| Testrész | Védőeszköz | Specifikáció |
|---|---|---|
| Kéz | Gumikesztyű | Nitril vagy neopren anyagú |
| Szem | Védőszemüveg | Oldalsó védelem is szükséges |
| Légzőszervek | Légzésvédő maszk | P2 vagy magasabb szűrőfokozat |
| Test | Védőruha | Vegyi anyagoknak ellenálló |
| Láb | Védőcipő | Zárt, vegyi anyag-álló |
A munkaterületen megfelelő szellőzést kell biztosítani, hogy a fenolgőzök koncentrációja a megengedett határérték alatt maradjon. A munkahelyi levegő fenoltartalmát rendszeresen monitorozni kell.
Elsősegély és vészhelyzeti eljárások
Fenollal való érintkezés esetén azonnali beavatkozás szükséges:
Bőrre kerülés: Bő vízzel való öblítés legalább 15 percig, szennyezett ruhanemű eltávolítása
Szembe kerülés: Azonnali öblítés tiszta vízzel 15-20 percig, szemhéjak nyitva tartása
Belélegzés: Friss levegőre kijuttatás, szükség esetén mesterséges lélegeztetés
Lenyelés: NE hányásra késztess! Azonnali orvosi ellátás szükséges
Minden esetben sürgős orvosi ellátást kell kérni, még akkor is, ha a tünetek enyhének tűnnek. A fenolmérgezés késleltetett tüneteket is okozhat.
Tárolási előírások
A fenolt száraz, hűvös helyen kell tárolni, közvetlen napfénytől védve. A tárolóedénynek vegyi anyagoknak ellenállónak kell lennie, és légmentesen zárhatónak. Az oxidáció megelőzése érdekében inert gáz (nitrogén) alatt való tárolás ajánlott.
A raktárhelyiségnek megfelelő szellőzéssel és tűzjelző rendszerrel kell rendelkeznie. A fenol gyúlékony anyag, ezért a tárolási területen tilos a nyílt láng és a dohányzás.
Környezeti hatások és fenntarthatóság
Környezeti sors és lebontás
A fenol környezetbe kerülése esetén különböző útvonalakon bomlik le. Aerob körülmények között a mikroorganizmusok viszonylag gyorsan lebontják, a felezési idő talajban általában 2-5 nap. A biodegradáció során először katekol, majd nyílt láncú vegyületek keletkeznek, végül szén-dioxiddá és vízzé mineralizálódik.
Vizes környezetben a fenol oldódik és szétoszlik. A természetes vizekben lévő mikroorganizmusok képesek lebontani, de magas koncentrációban toxikus hatást fejt ki a vízi élőlényekre. A bioakkumuláció viszonylag alacsony a gyors metabolizmus miatt.
Szennyezés és remedáció
A fenol ipari szennyezőanyag, amely főként a vegyipar, kokszgyártás és finomítók hulladékaiban fordul elő. A szennyezett területek tisztítására több módszer áll rendelkezésre:
🌱 Bioremediáció: Speciális mikroorganizmusok telepítése a szennyezett területre
♻️ Fizikai-kémiai kezelés: Aktív szenes adszorpció, ozonizálás
🔥 Termikus kezelés: Magas hőmérsékleten történő égetés
💧 Fejlett oxidációs eljárások: UV/hidrogén-peroxid kombinációs kezelés
A leghatékonyabb megközelítés gyakran több módszer kombinálása, a szennyezés mértékétől és a helyi körülményektől függően.
Analitikai kimutatás és mérési módszerek
Spektroszkópiai módszerek
A fenol analitikai meghatározására számos módszer áll rendelkezésre. A UV-spektroszkópia alapján a fenol karakterisztikus abszorpciót mutat 270 nm körül, ami lehetővé teszi mennyiségi meghatározását. Az IR-spektroszkópiában a hidroxilcsoport O-H vegyértékrezgése 3200-3600 cm⁻¹ tartományban jelenik meg.
A NMR-spektroszkópia különösen informatív: a ¹H-NMR-ben a hidroxilcsoport protonja jellegzetes kémiai eltolódást mutat, míg a benzolgyűrű protonjai a 6,5-7,5 ppm tartományban jelennek meg. A ¹³C-NMR a szén-atomok környezetéről ad információt.
Kromatográfiás technikák
A gázkromatográfia (GC) és folyadékkromatográfia (HPLC) a fenol mennyiségi meghatározásának alapmódszerei. A GC különösen alkalmas illékony fenol-származékok elemzésére, míg a HPLC szélesebb alkalmazási tartománnyal rendelkezik.
A GC-MS (gázkromatográfia-tömegspektrometria) kombináció lehetővé teszi a fenol egyértelmű azonosítását és mennyiségi meghatározását komplex mintákban is. A tömegspektrum karakterisztikus fragmentációs mintázata alapján megbízhatóan kimutatható még nyommennyiségben is.
| Módszer | Kimutatási határ | Alkalmazási terület |
|---|---|---|
| UV-spektroszkópia | 0,1-1 mg/L | Tiszta oldatok |
| HPLC-UV | 0,01-0,1 mg/L | Összetett minták |
| GC-FID | 0,001-0,01 mg/L | Illékony származékok |
| GC-MS | 0,0001-0,001 mg/L | Nyomanalitika |
Színes reakciók
Hagyományos analitikai módszer a Millon-reakció, amelyben a fenol higany(II)-nitráttal lila színű komplexet képez. Egy másik klasszikus reakció a vas(III)-kloriddal való kezelés, amely ibolya színű komplexet eredményez. Ezek a reakciók kvalitatív kimutatásra alkalmasak, de mennyiségi meghatározásra csak korlátozottan használhatók.
A 4-aminoantipirin módszer széles körben elterjedt a vizes minták fenoltartalmának meghatározására. Ez a módszer specifikus a fenolra és származékaira, és viszonylag egyszerűen végrehazhető.
Gyakorlati példa: Fenol-formaldehid gyanta előállítása
A fenol-formaldehid gyanta előállítása kiváló példa a fenol ipari felhasználására. Ez a folyamat jól demonstrálja a fenol reaktivitását és gyakorlati jelentőségét.
1. lépés: Alapanyagok előkészítése
Kimérjük a szükséges mennyiségű fenolt (94 g, 1 mol) és formaldehidet (37%-os vizes oldat, 81 g, 1 mol). A reakció lúgos katalizátort igényel, ezért nátrium-hidroxidot (4 g) is hozzáadunk.
2. lépés: Kezdeti kondenzáció
A fenolt és formaldehidet 60-70°C-on keverjük össze a katalizátor jelenlétében. Ebben a fázisban a formaldehid elektrofil támadást indít a fenol aktivált helyzetein (orto és para pozíciók). Metilol-fenolok keletkeznek köztes termékként.
3. lépés: Polimerizáció
A hőmérsékletet fokozatosan 120-150°C-ra emeljük. A metilol-csoportok kondenzációs reakcióban vesznek részt, víz kilépése mellett metilén-hidak (-CH₂-) képződnek a fenol molekulák között. Ez a lépés adja a gyanta keresztkötött szerkezetét.
Gyakori hibák és megelőzésük:
- Túl gyors hevítés: Kontrollálhatatlan reakcióhoz vezet, a termék minősége romlik
- Nem megfelelő pH: Túl savas közegben a reakció lelassul, túl lúgosban mellékterméke keletkeznek
- Helytelen arányok: A fenol/formaldehid arány kritikus a megfelelő keresztkötöttség eléréséhez
"A fenol reaktivitása a hidroxilcsoport aktiváló hatásának köszönhető, amely a benzolgyűrű elektroneloszlását jelentősen megváltoztatja."
Fenol a természetben
Természetes előfordulás
Bár a fenolt gyakran mesterséges vegyületként tartjuk számon, valójában természetben is előfordul. Megtalálható egyes növényekben, például a fűzfa kérgében (szalicin formájában), és kis mennyiségben jelen van a dohány füstjében és a grillezett ételekben is.
Egyes mikroorganizmusok természetes úton termelnek fenolt a tirozin aminosav lebontása során. Ez a folyamat különösen fontos a talaj ökoszisztémájában, ahol a fenol és származékai részt vesznek a szerves anyagok körforgásában.
Ökológiai szerepe
A természetben a fenol-származékok gyakran védekezési funkciókat látnak el. Számos növény termel fenol-alapú vegyületeket, amelyek megvédik őket a kártevőktől és betegségektől. Ezek az úgynevezett allelopatikus anyagok gátolják más növények növekedését, így versenyképes előnyt biztosítanak.
A lignin, amely a fa sejtfalának fő komponense, fenol-származékokból épül fel. Ez a polimer biztosítja a fa mechanikai szilárdságát és ellenállóságát a környezeti hatásokkal szemben.
"A fenol természetes előfordulása bizonyítja, hogy ez a molekula nem csupán ipari termék, hanem a természet kémiájának szerves része."
Fenol-származékok és családja
Egyszerű származékok
A fenol molekuláris szerkezetének módosításával számtalan hasznos vegyület állítható elő. A krezolok (metil-fenolok) például erős fertőtlenítő hatással rendelkeznek és dezinficiálószerekben használatosak. A három izomer (orto-, meta- és para-krezol) különböző tulajdonságokkal és alkalmazási területekkel rendelkezik.
A rezorcinol (1,3-dihidroxibenzol) fontos alapanyag a gyógyszer- és festékiparban. Antiszeptikus tulajdonságai miatt bőrgyógyászati készítményekben alkalmazzák. A hidrokvinon (1,4-dihidroxibenzol) erős redukálószer, amelyet fotográfiai előhívószerekben és antioxidánsként használnak.
Komplex fenol-származékok
A természetben és mesterségesen előállított komplex fenol-származékok között találjuk a flavonoidokat, amelyek növényi pigmentek és antioxidánsok. Ezek a vegyületek több fenolgyűrűt tartalmaznak és rendkívül változatos biológiai aktivitással rendelkeznek.
A tanninok szintén fenol-származékok, amelyek a növények védekezési mechanizmusának részei. Adstringens (összehúzó) hatásukról ismertek, és a bőrcserzésben hagyományosan használják őket. Modern alkalmazásuk között szerepel a borászatban és a gyógynövény-kivonatok készítésében.
"A fenol-származékok sokfélesége azt mutatja, hogy egy egyszerű molekuláris váz milyen változatos funkciókat tölthet be."
Jövőbeli kutatási irányok
Zöld kémiai alkalmazások
A fenol és származékainak környezetbarát előállítása egyre nagyobb figyelmet kap. A biotechnológiai módszerek, például az enzimkatalizált reakciók és a mikrobiális fermentáció új lehetőségeket nyitnak a hagyományos kémiai eljárások kiváltására.
A bioalapú fenol előállítása ligninből különösen ígéretes kutatási terület. A lignin a növényi biomassza egyik fő komponense, és megfelelő feldolgozással fenol és származékai nyerhetők belőle. Ez nemcsak környezetbarát alternatívát jelent, hanem a megújuló nyersanyagok hasznosítását is elősegíti.
Nanotechnológiai alkalmazások
A fenol-származékok nanotechnológiai alkalmazásai szintén intenzív kutatás tárgyát képezik. Fenol-alapú polimerekből nanorészecskék és nanoszerkezetek állíthatók elő, amelyek speciális tulajdonságokkal rendelkeznek. Ezek az anyagok potenciális alkalmazási területei közé tartoznak a gyógyszerhordozó rendszerek, elektromos eszközök és környezeti szenzorok.
A grafén-fenol kompozitok különösen érdekesek, mivel egyesítik a grafén kiváló elektromos vezetőképességét a fenol kémiai reaktivitásával. Ezek az anyagok új lehetőségeket nyitnak az energiatárolás és elektromos eszközök területén.
"A fenol kutatásának jövője a fenntarthatóság és a nanotechnológia kereszteződésében rejlik."
Szabályozási környezet és előírások
Nemzetközi szabványok
A fenol kezelését és használatát szigorú nemzetközi előírások szabályozzák. Az Európai Unióban a REACH rendelet (Registration, Evaluation, Authorisation and Restriction of Chemicals) keretében regisztrált anyag, amely részletes biztonsági adatlapot igényel.
Az OSHA (Occupational Safety and Health Administration) az Egyesült Államokban 5 ppm-es munkahelyi expozíciós határértéket állapított meg 8 órás munkaidőre vonatkozóan. Hasonló értékeket határoztak meg más országokban is, bár ezek kissé eltérhetnek a helyi körülményektől függően.
Szállítási és címkézési előírások
A fenol veszélyes anyagként való szállítása speciális előírásokat igényel. Az UN-szám 1671, és a veszélyességi osztályba tartozik (mérgező szilárd anyag). A csomagoláson kötelező feltüntetni a megfelelő veszélyességi szimbólumokat és figyelmeztető szövegeket.
A GHS (Globally Harmonized System) szerint a fenol H301 (lenyelve mérgező), H311 (bőrrel érintkezve mérgező) és H314 (súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz) jelzéseket kell, hogy viselje.
"A fenol biztonságos kezelése nemcsak jogi kötelezettség, hanem etikai felelősség is minden felhasználó számára."
Milyen a fenol kémiai képlete?
A fenol kémiai képlete C₆H₅OH. Ez azt jelenti, hogy egy benzolgyűrű (C₆H₅) és egy hidroxilcsoport (-OH) alkotta molekuláról van szó. A molekulatömege 94,11 g/mol.
Miért savasabb a fenol az alkoholoknál?
A fenol savasabb az alifás alkoholoknál, mert a benzolgyűrű elektronvonzó hatása stabilizálja a fenolát-aniont (C₆H₅O⁻). A rezonancia miatt az oxigén negatív töltése részlegesen delokalizálódik a benzolgyűrűben, ami energetikailag kedvezővé teszi a proton leadását.
Hogyan állítják elő iparilag a fenolt?
Az ipari fenolgyártás fő módszere a kumol-folyamat (Hock-folyamat). Ebben benzolt propilénnel alkileznek kumollá, majd azt levegővel oxidálják. A keletkező kumol-hidroperoxidot savas hidrolízissel fenollá és acetonná bontják.
Milyen biztonsági intézkedések szükségesek a fenol kezelésekor?
A fenol kezelésekor kötelező védőkesztyű, védőszemüveg és légzésvédő maszk használata. A munkaterületet jól szellőztetni kell, és kerülni kell a bőrrel és szemmel való érintkezést. Vészhelyzeti zuhanyzó és szemöblítő berendezés legyen elérhető.
Mire használják a fenolt a gyógyszeriparban?
A fenolt közvetlenül fertőtlenítőszerként és helyi érzéstelenítőként használják, bár toxicitása miatt korlátozottan. Fontosabb a szerepe gyógyszer-alapanyagként: számos gyógyszer (például aszpirin, paracetamol) fenol-származék vagy fenol-alapú szintézisútvonalakon készül.
Hogyan hat a fenol a környezetre?
A fenol biodegradábilis anyag, amelyet mikroorganizmusok 2-5 nap alatt lebontanak aerob körülmények között. Azonban magas koncentrációban toxikus a vízi élőlényekre. A természetes vizekben gyorsan felhígul és lebomlik, de ipari kibocsátások esetén szennyezést okozhat.
