Béta-ciklodextrin: Szerkezet, Tulajdonságok és Alkalmazások

19 perc olvasás
Két kutató laboratóriumban, beta-ciklodextrin kísérletet végeznek, miközben figyelik az oldódást és a stabilitást.

A modern kémiai kutatások egyik legizgalmasabb területe a molekuláris vendéglátás világa, ahol bizonyos vegyületek képesek más molekulákat magukba fogadni és stabil komplexeket kialakítani velük. Ez a jelenség nem csupán tudományos kíváncsiság tárgya, hanem gyakorlati alkalmazások egész sorát nyitja meg számunkra a gyógyszeripartól kezdve az élelmiszertechnológián át a környezetvédelemig.

Tartalom

A béta-ciklodextrin egy különleges gyűrűs szerkezetű szénhidrát, amely hét glükóz egységből épül fel és egyedülálló kémiai tulajdonságokkal rendelkezik. Ez a természetes eredetű vegyület képes olyan molekuláris "zsebként" működni, amelybe különféle vendégmolekulák illeszkedhetnek be, ezáltal megváltoztatva azok fizikai és kémiai tulajdonságait. A molekula külső felülete hidrofil, míg belső ürege hidrofób természetű, ami lehetővé teszi számára, hogy vízben rosszul oldódó anyagokat befogadjon és oldhatóságukat jelentősen javítsa.

Ebben a részletes áttekintésben megismerkedhetsz a béta-ciklodextrin szerkezeti felépítésével, egyedi tulajdonságaival és sokrétű alkalmazási lehetőségeivel. Megtudhatod, hogyan működik a molekuláris befogadás mechanizmusa, milyen előnyökkel jár ez a jelenség a gyakorlatban, és hogyan hasznosítják ezt a tudást különböző iparágakban. Emellett betekintést nyerhetsz a legújabb kutatási eredményekbe és fejlesztési irányokba is.

A Béta-Ciklodextrin Szerkezeti Felépítése

A béta-ciklodextrin molekulája egy lenyűgöző építészeti remekműnek tekinthető a molekuláris világban. Hét darab α-D-glükopiranóz egység kapcsolódik egymáshoz α-1,4-glikozidos kötésekkel, létrehozva egy csonkakúp alakú gyűrűs szerkezetet. Ez a konfiguráció rendkívül stabil és jól definiált háromdimenziós alakzatot eredményez.

A molekula geometriája különösen érdekes: a külső átmérő körülbelül 15,4 Å, míg a belső üreg átmérője 6,0-6,5 Å között változik. A magasság 7,9 Å, ami elegendő teret biztosít különféle vendégmolekulák befogadásához. A molekulatömeg 1135 Da, ami viszonylag közepes méretű molekulának számít a szénhidrátok között.

Az egyik legfontosabb strukturális jellemző a molekula amfipatikus természete. A külső felületen található hidroxilcsoportok biztosítják a vízoldhatóságot, míg a belső üreg CH csoportjai hidrofób környezetet teremtenek. Ez a kettős természet teszi lehetővé a béta-ciklodextrin számára, hogy hidat képezzen a hidrofil és hidrofób világok között.

Egyedülálló Fizikai és Kémiai Tulajdonságok

Oldhatósági Karakterisztikák

A béta-ciklodextrin oldhatósága vízben 18,5 mg/ml 25°C-on, ami jelentősen alacsonyabb, mint az alfa- vagy gamma-ciklodextrin társaié. Ez az alacsony oldhatóság a molekulák közötti erős hidrogénkötések következménye, amelyek a szilárd kristályszerkezetben alakulnak ki.

Az oldhatóság hőmérsékletfüggő, magasabb hőmérsékleten jelentősen növekszik. Szerves oldószerekben, mint például a dimetil-szulfoxid (DMSO) vagy a dimetil-formamid (DMF), jól oldódik, ami különböző alkalmazásokban hasznos lehet.

A pH-értéknek nincs jelentős hatása az oldhatóságra a 2-12 tartományban, ami előnyös a biológiai alkalmazásokban. Ez a stabilitás lehetővé teszi, hogy különböző pH-környezetekben megőrizze funkcionális tulajdonságait.

Termikus Stabilitás és Bomlási Jellemzők

A béta-ciklodextrin kivételesen hőstabil vegyület. Olvadáspontja nincs a hagyományos értelemben, mivel körülbelül 290-300°C-on bomlik el víz leadása mellett. Ez a magas termikus stabilitás lehetővé teszi használatát olyan alkalmazásokban, ahol emelt hőmérsékleti kezelés szükséges.

A bomlási folyamat során először intramolekuláris dehidratáció történik, majd a glikozidos kötések hasadása következik be. A bomlástermékek között különféle oligoszacharidok és végül egyszerű cukrok találhatók.

"A ciklodextrinek termikus stabilitása lehetővé teszi olyan ipari folyamatokban való alkalmazásukat, ahol hagyományos stabilizáló szerek nem lennének megfelelőek."

A Molekuláris Befogadás Mechanizmusa

Vendég-Gazda Kölcsönhatások

A béta-ciklodextrin legfontosabb tulajdonsága a molekuláris befogadási képessége. Ez a folyamat során a vendégmolekula részben vagy teljesen behatol a ciklodextrin üregébe, létrehozva egy inklúziós komplexet. A folyamat hajtóereje elsősorban a hidrofób kölcsönhatások és a van der Waals erők.

A befogadás során a vendégmolekula kiszorítja a vízmolekulákat az üregből, ami entrópia növekedéssel jár. Ez a folyamat általában spontán, mivel a rendszer összes szabadenergiája csökken. A komplex stabilitását befolyásolja a vendégmolekula mérete, alakja és hidrofób karaktere.

A befogadás sztöchiometriája változó lehet: 1:1, 2:1 vagy akár 1:2 arányú komplexek is kialakulhatnak a körülményektől függően. A leggyakoribb a 1:1 arányú komplex, ahol egy vendégmolekula foglal helyet egy ciklodextrin üregben.

Termodinamikai Aspektusok

A komplexképződés termodinamikája komplex folyamat, amelyben több tényező is szerepet játszik. Az entalpia változás általában kismértékű és lehet pozitív vagy negatív, míg az entrópia változás jellemzően pozitív a vízmolekulák felszabadulása miatt.

A Gibbs szabadenergia változása (ΔG) negatív értéke jelzi a spontán komplexképződést. Ez az érték függ a hőmérséklettől, a pH-tól és az oldószer összetételétől is. A komplexek stabilitását gyakran a disszociációs állandóval (Kd) vagy a stabilitási állandóval (Ks) jellemzik.

ParaméterJellemző értékMértékegység
Stabilitási állandó (Ks)10²-10⁴M⁻¹
Entalpia változás (ΔH)-5 – +15kJ/mol
Entrópia változás (ΔS)+20 – +80J/mol·K
Gibbs energia változás (ΔG)-10 – -25kJ/mol

Analitikai Módszerek és Karakterizálás

Spektroszkópiai Technikák

A béta-ciklodextrin és komplexeinek vizsgálatára számos spektroszkópiai módszer áll rendelkezésre. A ¹H NMR spektroszkópia különösen hasznos, mivel a vendégmolekula protonjai jellemző kémiai eltolódást mutatnak a komplexképződés során.

A UV-Vis spektroszkópia alkalmas a komplexek stabilitási állandójának meghatározására, különösen akkor, ha a vendégmolekula rendelkezik jellemző abszorpciós sávokkal. A fluoreszcencia spektroszkópia szintén értékes információkat szolgáltat, mivel a befogadás gyakran befolyásolja a vendégmolekula fluoreszcens tulajdonságait.

Az infravörös spektroszkópia segítségével a hidrogénkötések változásai követhetők nyomon, ami fontos információt ad a kölcsönhatás természetéről. A Raman spektroszkópia kiegészítő adatokat szolgáltat a molekuláris vibrációkról.

Röntgenkristályográfia és Szerkezeti Analízis

A szilárd komplexek szerkezetének pontos meghatározására a röntgenkristályográfia a legalkalmasabb módszer. Ez a technika lehetővé teszi a vendégmolekula pontos orientációjának és a gazda-vendég kölcsönhatások részletes térképezését.

A kristályszerkezet analízis során gyakran megfigyelhetők a következő jellemzők:

  • A vendégmolekula részleges vagy teljes beágyazódása az üregbe
  • Hidrogénkötések kialakulása a hidroxilcsoportok között
  • A ciklodextrin gyűrű konformációs változásai
  • Kristályvíz molekulák elhelyezkedése

A porkristályos minták vizsgálatára alkalmas a porröntgen diffraktometria is, amely különösen hasznos a komplexképződés igazolására és a kristályos fázisok azonosítására.

Gyógyszertechnológiai Alkalmazások

Oldhatóság-javítás és Biohasznosulás

A béta-ciklodextrin egyik legfontosabb alkalmazási területe a gyógyszerformulációkban való használat. Számos hatóanyag rendelkezik rossz vízoldhatósággal, ami jelentősen korlátozza biohasznosulását és terápiás hatékonyságát.

A ciklodextrin komplexek képződése révén a rosszul oldódó gyógyszerek oldhatósága akár több nagyságrenddel is növelhető. Ez nem csupán a feloldódási sebességet javítja, hanem a biohasznosulást is jelentősen növeli. Klasszikus példa erre a piroxikám, egy nem-szteroid gyulladáscsökkentő, amelynek béta-ciklodextrin komplexe sokszorosan jobb oldhatóságot mutat.

A komplexképződés további előnyei közé tartozik a hatóanyag stabilitásának növelése, a kellemetlen íz vagy szag elfedése, valamint a helyi irritáció csökkentése. Ezek a tulajdonságok különösen fontosak a betegek számára elfogadható gyógyszerformák fejlesztésében.

Gyógyszerformák és Készítmények

A béta-ciklodextrin különféle gyógyszerformákban alkalmazható. Tablettákban segít a hatóanyag egyenletes eloszlásában és javítja a présselhetőséget. Kapszulákban növeli a tartalom folyékonyságát és csökkenti a szegregáció kockázatát.

Folyékony készítményekben, mint például szuszpenziók vagy oldatok, a ciklodextrin stabilizáló hatást fejt ki és megakadályozza a hatóanyag kikristályosodását. Külsőleges alkalmazású készítményekben javítja a penetrációt és csökkenti a bőrirritációt.

"A ciklodextrin-alapú gyógyszerformulációk fejlesztése forradalmasította a rosszul oldódó hatóanyagok alkalmazhatóságát a modern terápiában."

Konkrét Példa: Ibuprofen-Béta-Ciklodextrin Komplex Előállítása

A gyakorlatban bemutatom az ibuprofen béta-ciklodextrin komplexének előállítását, amely jól szemlélteti a molekuláris befogadás alkalmazását:

1. lépés: Anyagok előkészítése

  • 200 mg ibuprofen (vendégmolekula)
  • 1135 mg béta-ciklodextrin (1:1 moláris arány)
  • 50 ml desztillált víz

2. lépés: Oldatkészítés
A béta-ciklodextrint feloldjuk a vízben mágneses keverés mellett 40°C-on. Ez körülbelül 30 percet vesz igénybe a teljes feloldódáshoz.

3. lépés: Komplexképződés
Az ibuprofen port lassan adagoljuk a ciklodextrin oldathoz intenzív keverés mellett. A keverést 24 órán keresztül folytatjuk szobahőmérsékleten.

4. lépés: Termék izolálása
A reakcióelegy liofilizálásával vagy spray-drying technikával távolítjuk el a vizet. Az így kapott por tartalmazza a kívánt inklúziós komplexet.

Gyakori hibák és elkerülésük:
🔬 Túl gyors hűtés: lassú kristályosodás szükséges a jó minőségű komplex kialakulásához
⚗️ Nem megfelelő pH: az optimális pH 6-7 között van az ibuprofen esetében
🌡️ Magas hőmérséklet: 60°C felett a komplex instabillá válhat
⏱️ Rövid keverési idő: minimum 12 óra szükséges az egyensúly beállásához
💧 Vízhiány: elegendő víz szükséges a teljes oldódáshoz

Élelmiszeripar és Funkcionális Élelmiszerek

Íz- és Aromaanyagok Stabilizálása

Az élelmiszeriparban a béta-ciklodextrin kiváló stabilizáló és hordozóanyag szerepet tölt be. Különösen értékes a illékony aromaanyagok és ízesítők védelmében, amelyek egyébként könnyen elveszítenék intenzitásukat a feldolgozás vagy tárolás során.

A ciklodextrin üreg védelmet nyújt az oxidációval, fénnyel és hővel szemben, így jelentősen meghosszabbítja az aromaanyagok eltarthatóságát. Ez különösen fontos a por alakú ételkészítmények, instant italok és fűszerek esetében.

A kontrollált felszabadulás egy másik előny, amely lehetővé teszi az aromák fokozatos kibocsátását a fogyasztás során. Ez javítja az ízélményt és hosszabb ideig tartó ízharmóniát eredményez.

Funkcionális Összetevők Hordozása

A béta-ciklodextrin ideális hordozó bioaktív vegyületek számára, mint például vitaminok, antioxidánsok és növényi kivonatok. Ezek az anyagok gyakran instabilak vagy rossz biohasznosulással rendelkeznek, amit a ciklodextrin komplexek képződése jelentősen javíthat.

A következő bioaktív anyagok szállítására használják sikeresen:

Bioaktív anyagElőnyAlkalmazási terület
β-karotinFénystabilitásTáplálékkiegészítők
KurkuminOldhatóság javításaFunkcionális italok
Omega-3 zsírsavakOxidáció védelemDúsított élelmiszerek
ResveratrolBiohasznosulásAntioxidáns készítmények
ProbiotikumokTúlélés javításaFermentált termékek

Zsírcsökkentés és Textúrajavítás

Innovatív alkalmazási terület a zsírpótlás különféle élelmiszerekben. A béta-ciklodextrin képes zsírszerű textúrát biztosítani alacsony kalóriatartalom mellett, ami különösen értékes a diétás termékek fejlesztésében.

A mechanizmus során a ciklodextrin vízmolekulákat köt meg olyan módon, hogy krémes, zsírszerű érzetet kelt a szájban. Ez lehetővé teszi a kalóriatartalom jelentős csökkentését anélkül, hogy az ízélmény sérülne.

Környezetvédelmi és Ipari Alkalmazások

Szennyezőanyagok Eltávolítása

A béta-ciklodextrin környezetvédelmi alkalmazásai egyre nagyobb figyelmet kapnak. Szerves szennyezőanyagok eltávolítására használható szennyvizekből és talajokból, köszönhetően szelektív molekuláris felismerő képességének.

Különösen hatékony aromás vegyületek, mint például benzol, toluol és policiklikus aromás szénhidrogének (PAH-ok) megkötésében. A komplexképződés révén ezek az anyagok könnyebben eltávolíthatók a környezetből.

A módszer előnyei közé tartozik a szelektivitás, a környezetbarát természet és a regenerálhatóság. A használt ciklodextrin visszanyerhető és újra felhasználható, ami gazdaságossá teszi a technológiát.

Katalizátor Hordozók és Reakcióközegek

Szerves szintézisekben a béta-ciklodextrin mikroreaktor szerepet tölthet be. Az üreg specifikus környezetet biztosít bizonyos reakciók számára, ami szelektivitás növekedést és mellékréakciók csökkenését eredményezheti.

Különösen hasznos vizes közegben zajló reakciókban, ahol hidrofób reaktánsokat kell vizes fázisban reagáltatni. A ciklodextrin híd szerepet tölt be a két fázis között.

"A ciklodextrin-katalizált reakciók zöld kémiai megközelítést képviselnek, csökkentve a szerves oldószerek használatának szükségességét."

Kozmetikai és Személyes Higiénia Termékek

Hatóanyag Szállítás és Stabilitás

A kozmetikai iparban a béta-ciklodextrin értékes formulációs segédanyag. Különösen hasznos érzékeny hatóanyagok, mint például vitaminok, növényi kivonatok és illóolajok stabilizálásában.

A komplexképződés védelmet nyújt az oxidációval, UV-sugárzással és hővel szemben, így meghosszabbítja a kozmetikai termékek eltarthatóságát. Emellett javítja a hatóanyagok bőrpenetrációját és csökkenti az irritáció kockázatát.

A kontrollos felszabadulás lehetővé teszi a hatóanyagok fokozatos leadását a bőrön, ami hosszabb ideig tartó hatást eredményez. Ez különösen értékes anti-aging és hidratáló készítményekben.

Dezodor és Antimikrobiális Alkalmazások

🌿 Természetes antimikrobiális anyagok hordozása
💨 Szagmolekulák megkötése és semlegesítése
🛡️ Baktériumok szaporodásának gátlása
🌱 Prebiotikus hatás a bőr mikrobiómjára
✨ Hosszantartó frissesség biztosítása

A béta-ciklodextrin képes szagmolekulák befogadására, ami természetes dezodor hatást eredményez. Ez a mechanizmus különösen hatékony a kis molekulatömegű, illékony vegyületek esetében, amelyek a kellemetlen szagokért felelősek.

Nanotechnológiai Alkalmazások és Fejlesztések

Nanokompozitok és Hibrid Rendszerek

A modern nanotechnológia új lehetőségeket nyit meg a béta-ciklodextrin alkalmazásában. Nanokompozit rendszerekben a ciklodextrin funkcionalizált nanocsövekkel, grafénderivátumokal vagy fém nanopartikulákkal kombinálva egyedülálló tulajdonságokkal rendelkező hibrid anyagokat eredményez.

Ezek a rendszerek kombinálják a ciklodextrin molekuláris felismerő képességét a nanomateriálok egyedi fizikai tulajdonságaival. Az eredmény olyan intelligens anyagok, amelyek képesek specifikus molekulák szelektív megkötésére és kontrollált felszabadítására.

A nanokompozitok előnyei közé tartozik a nagy felület/térfogat arány, a javított mechanikai tulajdonságok és a multifunkcionális viselkedés. Ezek az anyagok különösen ígéretesek érzékelő alkalmazásokban és célzott gyógyszerhordozó rendszerekben.

Intelligens Gyógyszerhordozó Rendszerek

A célzott gyógyszerhordozás területén a béta-ciklodextrin-alapú nanorendszerek forradalmi változást hozhatnak. Ezek a rendszerek képesek specifikus sejttípusokat vagy szöveteket megcélozni, minimalizálva ezzel a mellékhatásokat.

A hordozó rendszerek tervezhetők úgy, hogy különböző külső ingerekre (pH, hőmérséklet, enzimek) reagálva szabadítsák fel a hatóanyagot. Ez lehetővé teszi a pontos dózisszabályozást és az optimális terápiás hatás elérését.

"Az intelligens gyógyszerhordozó rendszerek fejlesztése új korszakot nyit a személyre szabott medicina területén."

Analitikai Kémiai Alkalmazások

Kromatográfiás Elválasztások

A béta-ciklodextrin kiváló királis szelektorként használható különféle kromatográfiás technikákban. Képes megkülönböztetni egymástól olyan molekulák enantiomerjeit, amelyek egyébként azonos fizikai és kémiai tulajdonságokkal rendelkeznek.

HPLC oszlopokban immobilizált ciklodextrin segítségével hatékonyan elválaszthatók királis gyógyszerek, aminosavak és más bioaktív vegyületek enantiomerjei. Ez különösen fontos a gyógyszerfejlesztésben, ahol az enantiomerek gyakran eltérő biológiai aktivitással rendelkeznek.

A kapilláris elektroforézisben alkalmazott ciklodextrin adalékok szintén lehetővé teszik királis elválasztások megvalósítását. Ez a technika gyors, hatékony és kis mintamennyiséget igényel.

Érzékelő Rendszerek

Modern kémiai érzékelőkben a béta-ciklodextrin molekuláris felismerő elemként funkcionál. Fluorescens jelzőmolekulákkal kombinálva olyan érzékelők készíthetők, amelyek specifikus analitok jelenlétére jelzőfény-változással reagálnak.

Ezek az érzékelők különösen hasznosak környezeti monitoring, élelmiszer-biztonság és orvosi diagnosztika területén. A nagy szelektivitás és érzékenység lehetővé teszi nyommennyiségű szennyezők vagy biomarkerek kimutatását.

Biotechnológiai Alkalmazások

Enzimstabilizálás és Aktivitásmodulálás

A béta-ciklodextrin enzimológiai alkalmazásai széles spektrumot ölelnek fel. Képes enzimek stabilizálására extrém körülmények között, mint például magas hőmérséklet vagy szerves oldószerek jelenléte.

A stabilizálás mechanizmusa részben a fehérje szerkezet védelmében, részben pedig a denaturáló anyagok megkötésében rejlik. Ez lehetővé teszi enzimek használatát olyan ipari folyamatokban, ahol hagyományosan nem alkalmazhatók.

Az enzimaktivitás modulálása egy másik érdekes alkalmazási terület. Bizonyos esetekben a ciklodextrin növeli, máskor csökkenti az enzim aktivitását, függően a specifikus kölcsönhatásoktól.

Fehérje Formulációk és Stabilitás

Biofarmaceutikai alkalmazásokban a béta-ciklodextrin fehérje stabilizátor szerepet tölthet be. Különösen hasznos monoklonális antitestek és egyéb terápiás fehérjék formulációjában.

A ciklodextrin megakadályozza a fehérjék aggregációját, csökkenti a felületi denaturációt és javítja a hosszú távú stabilitást. Ez kritikus fontosságú a biológiai gyógyszerek fejlesztésében és gyártásában.

Új Kutatási Irányok és Innovációk

Módosított Ciklodextrinek

A kémiailag módosított béta-ciklodextrinek fejlesztése új alkalmazási lehetőségeket nyit meg. Hidroxipropil-, metil- és szulfobutilétér származékok javított oldhatósággal és csökkent toxicitással rendelkeznek.

Ezek a származékok gyakran jobb komplexképző képességgel rendelkeznek specifikus vendégmolekulákkal szemben, és alkalmasabbak parenterális alkalmazásra. A módosítások lehetővé teszik a tulajdonságok finomhangolását konkrét alkalmazási követelményekhez.

Az amfifil ciklodextrinek különösen érdekesek, mivel képesek micellaszerű szerkezetek kialakítására vizes közegben. Ezek a rendszerek egyidejűleg több vendégmolekulát is képesek befogadni.

Szupramolekuláris Architektúrák

A szupramolekuláris kémia területén a béta-ciklodextrin építőelemként szolgál komplex háromdimenziós szerkezetek kialakításában. Polimerek, hidrogélek és nanoszerkezetek építhetők fel ciklodextrin egységek felhasználásával.

Ezek a rendszerek stimuli-reszponzív viselkedést mutathatnak, vagyis külső ingerekre (hőmérséklet, pH, fény) reagálva változtatják szerkezetüket és tulajdonságaikat. Ez az intelligens anyagok fejlesztésének alapja.

"A szupramolekuláris architektúrák tervezése és szintézise a 21. század anyagtudományának egyik legizgalmasabb területe."

Zöld Kémiai Megközelítések

A fenntartható fejlődés jegyében a béta-ciklodextrin alkalmazása zöld kémiai folyamatokban egyre nagyobb hangsúlyt kap. Természetes eredetű volta és biológiai lebomló természete miatt ideális választás környezetbarát technológiák fejlesztésére.

Vizes közegű reakciók, oldószermentes folyamatok és megújuló nyersanyagok használata olyan területek, ahol a ciklodextrin kulcsszerepet játszhat. Ez különösen fontos a gyógyszer- és vegyipar környezeti lábnyomának csökkentésében.

Mi a béta-ciklodextrin molekulatömege?

A béta-ciklodextrin molekulatömege 1135 Da (dalton), amely hét glükóz egység össztömegéből adódik, levonva a kondenzáció során távozó vízmolekulák tömegét.

Hogyan javítja a béta-ciklodextrin a gyógyszerek oldhatóságát?

A béta-ciklodextrin hidrofób üregébe befogadja a rosszul oldódó gyógyszermolekulákat, miközben hidrofil külső felülete biztosítja a vízoldhatóságot. Ez inklúziós komplexek képződéséhez vezet, amelyek sokszorosan jobb oldhatósággal rendelkeznek.

Milyen hőmérsékleten bomlik el a béta-ciklodextrin?

A béta-ciklodextrin 290-300°C körüli hőmérsékleten kezd el bomlani, először víz leadásával, majd a glikozidos kötések hasadásával. Ez magas termikus stabilitást jelent.

Alkalmazható-e a béta-ciklodextrin parenterális gyógyszerformákban?

A natív béta-ciklodextrin korlátozott vízoldhatósága és potenciális vesetoxicitása miatt általában nem alkalmas intravénás alkalmazásra. Helyette módosított származékokat, például hidroxipropil-béta-ciklodextrint használnak.

Hogyan hat a pH a béta-ciklodextrin stabilitására?

A béta-ciklodextrin stabil a pH 2-12 tartományban, ami lehetővé teszi alkalmazását különböző biológiai és ipari környezetekben anélkül, hogy szerkezete károsodna.

Mekkora a béta-ciklodextrin belső üregének átmérője?

A béta-ciklodextrin belső üregének átmérője 6,0-6,5 Å között van, ami megfelelő méret számos gyógyszermolekula és bioaktív vegyület befogadására.

Cikk megosztása
Vegyjelek
Adatvédelmi áttekintés

Ez a weboldal sütiket használ, hogy a lehető legjobb felhasználói élményt nyújthassuk. A cookie-k információit tárolja a böngészőjében, és olyan funkciókat lát el, mint a felismerés, amikor visszatér a weboldalunkra, és segítjük a csapatunkat abban, hogy megértsék, hogy a weboldal mely részei érdekesek és hasznosak.