A tórium egy különleges helyet foglal el a periódusos rendszerben, mint az egyik legkevésbé ismert, mégis rendkívül izgalmas aktinida elem. Ez a radioaktív fém nemcsak tudományos kíváncsiságot ébreszt, hanem gyakorlati alkalmazásai révén is figyelemre méltó. Bár sokan még sosem hallottak róla, a tórium tulajdonságai és lehetőségei olyan széles spektrumot ölelnek fel, amely a nukleáris energetikától kezdve a speciális ötvözetekig terjed.
Az alábbiakban egy átfogó képet kapsz erről a lenyűgöző elemről: megismered alapvető jellemzőit, természetes előfordulását, valamint azokat a területeket, ahol már ma is hasznosítják egyedi tulajdonságait. Emellett betekintést nyerhetsz a gyakorlati alkalmazásokba és azokba a kihívásokba is, amelyekkel a kutatók naponta szembesülnek.
A tórium alapvető jellemzői és fizikai tulajdonságai
A tórium (Th) a 90-es rendszámú elem, amely az aktinida sorozat második tagja. Ezüstös-fehér fémként jelenik meg, amely frissen vágott felületén fényes, azonban a levegővel érintkezve fokozatosan elsötétedik. Sűrűsége 11,7 g/cm³, ami jelentősen meghaladja a legtöbb hétköznapi fém sűrűségét.
A kristályszerkezete arcközpontú köbös, olvadáspontja pedig 1750°C körül található. Ez a magas olvadáspont különösen értékessé teszi olyan alkalmazásokban, ahol extrém hőmérsékleti körülmények között kell működnie. Forráspontja 4820°C, ami szintén kiemelkedően magas érték.
Kémiailag a tórium meglehetősen aktív elem, bár kevésbé, mint a legtöbb aktinida társa. Levegőn lassan oxidálódik, vízben pedig hidrogént fejleszt, miközben tórium-hidroxid képződik. A legtöbb savban oldódik, kivéve a hidrofluoridot, amely ellenálló réteget képez a felületén.
Radioaktív tulajdonságok és izotópok
A természetben előforduló tórium szinte kizárólag Th-232 izotóp formájában található, amelynek felezési ideje körülbelül 14 milliárd év. Ez azt jelenti, hogy a tórium rendkívül lassan bomlik le, így viszonylag biztonságos kezelni megfelelő óvintézkedések mellett.
A Th-232 alfa-sugárzó, ami azt jelenti, hogy hélium-4 magokat bocsát ki a bomlás során. Ez az alfa-sugárzás viszonylag könnyen árnyékolható, egy vékony papírlap vagy néhány centiméter levegő is elegendő a megállításához. A tórium bomlási sora során több különböző elem keletkezik, végül stabil ólom-208-ban végződik.
Természetes előfordulása és bányászata
Földkéregi eloszlás és ásványok
A tórium a földkéregben viszonylag gyakori elem, koncentrációja körülbelül 12 ppm (részecske per millió). Ez háromszor nagyobb gyakoriságot jelent, mint az uránnak, ami jelentős előnyt biztosít a jövőbeli energetikai alkalmazások szempontjából.
A legfontosabb tórium tartalmú ásványok között találjuk a monazitot, amely lantanoidákat és tóriumot egyaránt tartalmaz. Ez az ásvány gyakran homokos üledékekben fordul elő, különösen India, Brazília és Ausztrália partvidékein. A torit egy másik jelentős tórium-szilikát ásvány, míg a torianit tórium-oxid formájában tartalmazza az elemet.
Érdekes módon a tórium gyakran társul ritkaföldfém elemekkel, ami a bányászati folyamatokat bonyolítja, ugyanakkor gazdaságilag vonzóbbá teheti, mivel több értékes elemet lehet egyidejűleg kinyerni.
| Ásvány | Kémiai formula | Tórium-tartalom (%) | Főbb lelőhelyek |
|---|---|---|---|
| Monazit | (Ce,La,Th)PO₄ | 4-12 | India, Brazília, Ausztrália |
| Torit | ThSiO₄ | 63-81 | Sri Lanka, Madagaszkár |
| Torianit | ThO₂ | 70-88 | Sri Lanka, Kanada |
| Allanit | (Ca,Ce,La,Th)₂(Al,Fe)₃Si₃O₁₂(OH) | 0,1-2 | Skandinávia, Kanada |
Bányászati módszerek és kinyerés
A tórium kinyerése összetett folyamat, amely többlépcsős kémiai eljárásokat igényel. A folyamat általában a monazit homok feldolgozásával kezdődik, amelyet először tömény lúggal kezelnek magas hőmérsékleten. Ez a lépés eltávolítja a foszfátokat és előkészíti az anyagot a további feldolgozásra.
Az ezt követő savkezelés során a ritkaföldfém elemeket és a tóriumot szelektíven oldják ki. A szeparálás különösen kihívást jelent, mivel a tórium kémiailag hasonló tulajdonságokat mutat számos ritkaföldfém elemmel. Modern szeparálási technikák, mint például az oldószeres extrakció vagy az ioncserélő gyanta alkalmazása teszik lehetővé a tiszta tórium-vegyületek előállítását.
Kémiai tulajdonságok és vegyületek
A tórium kémiája elsősorban a +4-es oxidációs állapot körül forog, bár ritkán előfordul +3-as és +2-es állapotban is. A Th⁴⁺ ion viszonylag nagy méretű (ionic radius: 0,94 Å), ami befolyásolja koordinációs vegyületeinek geometriáját.
Legfontosabb tórium vegyületek
A tórium-dioxid (ThO₂) talán a legfontosabb tórium vegyület, amely rendkívül magas olvadáspontjával (3300°C) tűnik ki. Ez az olvadáspont minden ismert oxid közül a legmagasabb, ami különleges alkalmazási lehetőségeket teremt extrém hőmérsékleti körülmények között.
🔬 A tórium-tetrafluorid (ThF₄) szintén jelentős vegyület
🧪 Tórium-nitrát [Th(NO₃)₄] vízben jól oldódó só
⚗️ Tórium-karbid (ThC) rendkívül kemény anyag
🔋 Tórium-szulfát hidratált formában stabil
⚛️ Szerves tórium komplexek kutatási területen fontosak
A tórium komplexképző hajlama különösen érdekes a koordinációs kémia szempontjából. Nagy mérete és +4-es töltése miatt képes 8-12 ligandummal is koordinálódni, ami szokatlanul magas koordinációs számot jelent. Ez a tulajdonság különösen hasznos a szeparálási folyamatokban.
"A tórium-dioxid olvadáspontja meghaladja minden más ismert oxid olvadáspontját, ami egyedülálló tulajdonságokat biztosít extrém körülmények között."
Nukleáris tulajdonságok és energetikai potenciál
A tórium üzemanyag ciklus
A tórium nukleáris energetikai alkalmazása egy lenyűgöző terület, amely jelentős előnyöket kínálhat a hagyományos uránnal működő reaktorokhoz képest. A Th-232 maga nem hasadó anyag, azonban neutronbefogás után Th-233-má alakul, amely béta-bomlással Pa-233-má, majd újabb béta-bomlással U-233-má alakul.
Az U-233 kiváló hasadó anyag, amely hatékonyan hasad termikus neutronok hatására. Ez a folyamat lehetővé teszi, hogy a tórium "tenyésztő" üzemanyagként működjön, ahol a reaktorban termelődő neutronok folyamatosan új hasadó anyagot állítanak elő a tóriumból.
A tórium üzemanyag ciklus számos előnnyel rendelkezik. Először is, a természetben előforduló tórium teljes mennyisége felhasználható, míg az uránnál csak a 0,7%-nyi U-235 izotóp hasznosítható közvetlenül. Másodszor, a tórium alapú üzemanyag ciklus kevesebb hosszú életű radioaktív hulladékot termel.
Biztonságossági szempontok
A tórium alapú nukleáris technológia több biztonsági előnnyel is rendelkezik. A tórium reaktorok általában inherens biztonságosak, ami azt jelenti, hogy fizikai törvényszerűségek akadályozzák meg a kontrollálatlan láncreakciót. Ha a reaktor túlmelegedne, a fizikai folyamatok automatikusan lelassítják vagy leállítják a reakciót.
Emellett a tórium üzemanyag ciklus során keletkező plutónium mennyisége minimális, ami csökkenti a fegyverkezési proliferáció kockázatát. A Pa-233 köztitermék erős gamma-sugárzása további védelmet nyújt a fegyverkezési felhasználás ellen, mivel kezelése rendkívül veszélyes és költséges lenne.
Ipari és technológiai alkalmazások
Speciális ötvözetek és anyagtudomány
A tórium egyedi tulajdonságai különleges ötvözetekben való alkalmazást tesznek lehetővé. A tórium-magnézium ötvözetek kiemelkedő szilárdságot és könnyűséget kombinálnak, ami különösen értékes a repülőgépiparban. Ezek az ötvözetek magas hőmérsékleten is megőrzik mechanikai tulajdonságaikat.
A tórium kis mennyiségben való hozzáadása más fémekhez jelentősen javíthatja azok tulajdonságait. Volfrám elektródákban például a tórium-oxid hozzáadása csökkenti a kilépési munkát, ami hatékonyabb elektron-emissziót eredményez. Ez különösen fontos a hegesztési technológiában és elektroncsövekben.
Katalitikus alkalmazások
A tórium vegyületek katalitikus tulajdonságai szintén figyelemre méltóak. A tórium-oxid hatékony katalizátor lehet bizonyos kémiai reakciókban, különösen magas hőmérsékleti folyamatokban. Stabilitása és kémiai inertsége miatt hosszú távon is megőrzi katalitikus aktivitását.
Az iparban a tórium tartalmú katalizátorok szerepet játszanak egyes petrokémiai folyamatokban, ahol a hagyományos katalizátorok gyorsan degradálódnának. A kutatások folyamatosan új alkalmazási területeket tárnak fel ezen a téren.
| Alkalmazási terület | Tórium forma | Előnyök | Kihívások |
|---|---|---|---|
| Nukleáris üzemanyag | ThO₂ | Bőséges nyersanyag, kevés hulladék | Komplex technológia |
| Ötvözetek | Th fém | Magas hőállóság | Radioaktivitás |
| Katalizátorok | ThO₂ | Stabilitás | Költségek |
| Elektronika | ThO₂ | Alacsony kilépési munka | Szabályozási kérdések |
Gyakorlati példa: Tórium-dioxid előállítása laboratóriumban
A tórium-dioxid előállítása laboratóriumi körülmények között jó példa a tórium kémiájának megértésére. Ez a folyamat több lépcsős eljárást igényel, amely során különös figyelmet kell fordítani a biztonsági előírásokra.
Első lépés: Nyersanyag előkészítése
A kiindulási anyag általában tórium-nitrát [Th(NO₃)₄·4H₂O], amely vízben jól oldódó kristályos só. Ezt az anyagot először desztillált vízben oldjuk fel, majd szűrjük az esetleges szennyeződések eltávolítása érdekében. A koncentráció beállítása kritikus, általában 0,1-0,5 M közötti tartományban dolgozunk.
Második lépés: Precipitáció
Az oldathoz lassan ammónia-oldatot adunk állandó keverés mellett, amíg a pH értéke 8-9 közé nem emelkedik. Ezen a pH-n tórium-hidroxid [Th(OH)₄] csapadék válik ki, amely fehér, zselatinos megjelenésű. A precipitáció során fontos a lassú hozzáadás, mert a gyors pH-változás inhomogén csapadékot eredményezhet.
Harmadik lépés: Tisztítás és szárítás
A keletkezett csapadékot többször mossuk desztillált vízzel a nitrát-ionok eltávolítása érdekében. Ezután szűrőpapíron gyűjtjük össze és óvatosan szárítjuk 100-120°C-on. A szárítás során a hidroxid fokozatosan dehidratálódik.
Negyedik lépés: Kalcinálás
A végső lépésben a szárított tórium-hidroxidot 800-1000°C-on kalcináljuk inert atmoszférában vagy levegőn. Ezen a hőmérsékleten a hidroxid teljes mértékben tórium-dioxiddá alakul át, miközben a víz teljesen távozik.
Gyakori hibák és elkerülésük
A folyamat során több tipikus hiba fordulhat elő. A túl gyors precipitáció apró, nehezen szűrhető részecskéket eredményez. Ennek elkerülése érdekében az ammónia-oldat hozzáadása során türelmesnek kell lenni, és folyamatos keverést biztosítani.
A nem megfelelő mosás nitrát szennyeződéseket hagy a termékben, ami befolyásolja a végső tórium-dioxid tisztaságát. Ezért fontos a csapadék alapos mosása desztillált vízzel, amíg a mosóvíz nitrát-teszt negatív nem lesz.
A helytelen kalcinálási hőmérséklet szintén problémákat okozhat. Túl alacsony hőmérséklet esetén a hidroxid nem alakul át teljesen, míg túl magas hőmérséklet szinterelést okozhat, ami csökkenti a felületet.
Környezeti hatások és fenntarthatóság
Környezeti előnyök
A tórium környezeti szempontból számos előnnyel rendelkezik más nukleáris üzemanyagokhoz képest. Bányászata során kevesebb környezeti kárt okoz, mivel gyakran társul más értékes elemekkel, így a bányászat gazdaságossága jobb. A tórium alapú nukleáris energia jelentősen kevesebb szén-dioxidot bocsát ki, mint a fosszilis tüzelőanyagok.
A tórium reaktorok hulladéka is kedvezőbb összetételű. A keletkező radioaktív hulladék felezési ideje rövidebb, és kevesebb transz-uráni elemet tartalmaz. Ez azt jelenti, hogy a hulladék kezelése és hosszú távú tárolása egyszerűbb és biztonságosabb lehet.
"A tórium bányászata során keletkező környezeti terhelés jelentősen kisebb, mint más nukleáris üzemanyagok esetében, különösen ha figyelembe vesszük a kinyerhető energia mennyiségét."
Fenntarthatósági kihívások
Természetesen a tórium alkalmazása sem mentes a környezeti kihívásoktól. A radioaktivitás kezelése speciális óvintézkedéseket igényel, és a bányászat során keletkező por inhalációja egészségügyi kockázatot jelenthet. A munkavállalók védelme és a környező közösségek biztonsága kiemelt fontosságú.
A technológia fejlesztése és bevezetése jelentős beruházásokat igényel, ami lassíthatja az átmenetet a fenntarthatóbb energiaforrásoktól. Emellett a szabályozási keretek kidolgozása is időt vesz igénybe, mivel a tórium alapú technológiák még nem olyan kiforrott állapotban vannak, mint a hagyományos nukleáris technológiák.
Kutatási irányok és fejlesztések
Anyagtudományi kutatások
A modern anyagtudomány számos izgalmas kutatási irányt kínál a tórium alkalmazására. A nanostrukturált tórium-oxid különleges tulajdonságokat mutat, amelyek új alkalmazási lehetőségeket nyitnak meg. Ezek a nanomaterials nagyobb felülettel rendelkeznek, ami javítja katalitikus aktivitásukat.
A tórium tartalmú kompozit anyagok fejlesztése szintén aktív kutatási terület. Ezek az anyagok kombinálják a tórium egyedi tulajdonságait más anyagok előnyeivel, így új, multifunkcionális materiálokat hoznak létre. Különösen ígéretesek azok a kompozitok, amelyek magas hőmérsékleti alkalmazásokra készülnek.
Nukleáris technológiai fejlesztések
A tórium alapú reaktortechnológiák fejlesztése világszerte folyik. Az olvadt sós reaktorok (MSR) különösen ígéretesek, mivel ezekben a tórium közvetlenül az olvadt sóelegyben oldódik, ami egyszerűsíti az üzemanyag kezelését és javítja a biztonságot.
A kis moduláris reaktorok (SMR) technológiája szintén új lehetőségeket teremt a tórium hasznosítására. Ezek a reaktorok kisebb méretűek, így rugalmasabban telepíthetők, és gazdaságosabbá tehetik a tórium alapú nukleáris energia hasznosítását kisebb közösségek számára is.
"A nanostrukturált tórium-oxid kutatások új távlatokat nyitnak meg a katalízis és energiatárolás területén, ahol a hagyományos anyagok korlátokba ütköznek."
Biztonsági előírások és kezelési irányelvek
Radiológiai védelem
A tórium kezelése során alapvető fontosságú a ALARA elv (As Low As Reasonably Achievable) követése, amely szerint a sugárterhelést a lehető legalacsonyabb szinten kell tartani. Bár a tórium alfa-sugárzása viszonylag könnyen árnyékolható, a por formájában való belégzés komoly egészségügyi kockázatot jelenthet.
A munkaterületeken folyamatos sugárzás-monitorozás szükséges, és a dolgozóknak személyi dózismérőket kell viselniük. A tórium por képződésének minimalizálása érdekében nedves munkaeljárásokat alkalmaznak, és hatékony szellőztetést biztosítanak.
A személyi védőfelszerelések használata kötelező: légzésvédelem, védőkesztyű, védőruházat. A munkavégzés után alapos dekontamináció szükséges, beleértve a kezek, arc és ruházat alapos megtisztítását.
Hulladékkezelés és tárolás
A tórium tartalmú hulladékok kezelése speciális eljárásokat igényel. A szilárd hulladékokat általában kondicionálják, vagyis stabil formába hozzák, amely megakadályozza a radioaktív anyagok környezetbe jutását. Ez lehet betonba ágyazás, üvegbe olvasztás vagy kerámia mátrixba zárás.
A folyékony hulladékok esetében előzetes kezelés szükséges a radioaktív komponensek koncentrálására és stabilizálására. A keletkezett koncentrátumot ezután szilárd formába viszik át hosszú távú tárolás céljából.
A tárolási létesítményeknek megfelelő árnyékolást és containment rendszert kell biztosítaniuk. A geológiai tárolás lehet a hosszú távú megoldás, ahol a hulladékot mély, stabil geológiai formációkban helyezik el.
Gazdasági szempontok és piaci helyzet
Költségvetési elemzés
A tórium gazdasági vonzereje több tényezőn múlik. Jelenleg a kinyerési költségek magasabbak, mint az uráné, főként azért, mert a technológia még nem olyan kiforrott, és a feldolgozó kapacitások korlátozottak. Azonban a tórium nagyobb természetes előfordulása hosszú távon költségelőnyöket biztosíthat.
A nukleáris alkalmazások területén a kezdeti beruházási költségek jelentősek, mivel új reaktortípusok fejlesztésére és engedélyezésére van szükség. Ugyanakkor a működési költségek alacsonyabbak lehetnek a jobb üzemanyag-kihasználás és kevesebb hulladék miatt.
Az ipari alkalmazásokban a tórium prémium árat ér el speciális tulajdonságai miatt. A volfrám elektródákban való felhasználás például jelentős hozzáadott értéket teremt, mivel javítja a hegesztési folyamatok hatékonyságát.
Piaci kilátások
A tórium piaca jelenleg fejlődő szakaszban van. A kutatás-fejlesztési befektetések növekedése jelzi a növekvő érdeklődést, különösen Ázsiában, ahol több ország aktívan kutatja a tórium alapú nukleáris technológiákat.
Az energiapiacon a tórium potenciális szerepe függ a nukleáris energia jövőjétől és a klímaváltozás elleni küzdelem prioritásaitól. Ha a karbonsemleges energiatermelés iránti igény tovább növekszik, a tórium vonzó alternatívát jelenthet.
A szabályozási környezet fejlődése kulcsfontosságú a piaci növekedés szempontjából. Világszerte dolgoznak a tórium alapú technológiák engedélyezési kereteinek kidolgozásán, ami megnyithatja az utat a szélesebb körű alkalmazás előtt.
"A tórium gazdasági versenyképessége jelentősen javulhat, ha a technológiai fejlesztések csökkentik a feldolgozási költségeket és növelik a hatékonyságot."
Nemzetközi szabályozás és együttműködés
Nemzetközi szervezetek szerepe
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) aktív szerepet játszik a tórium kutatások koordinálásában és a biztonságossági irányelvek kidolgozásában. Rendszeres jelentéseket ad ki a tórium alapú üzemanyag ciklusok fejlődéséről és támogatja a tagországok közötti tudásmegosztást.
Az OECD Nukleáris Energia Ügynöksége szintén foglalkozik a tórium kérdéseivel, különösen a gazdasági és technológiai szempontokkal. Tanulmányokat készít a tórium versenyképességéről és a bevezetés lehetséges útjairól.
Bilaterális és multilaterális együttműködések keretében több ország közösen kutatja a tórium technológiákat. India például vezető szerepet tölt be ezen a területen, és számos nemzetközi partnerrel működik együtt.
Szabályozási kihívások
A tórium szabályozása összetett kérdés, mivel a meglévő nukleáris szabályozási rendszerek elsősorban az uránra és plutóniumra összpontosítanak. Új irányelvek kidolgozására van szükség, amelyek figyelembe veszik a tórium egyedi tulajdonságait és kockázatait.
A non-proliferáció szempontjából a tórium kedvezőbb helyzetet teremt, de még mindig szükséges a nemzetközi ellenőrzés és monitoring. A tórium üzemanyag ciklus átláthatóságának biztosítása fontos a nemzetközi bizalom megteremtése szempontjából.
A szállítási és kereskedelmi szabályok harmonizálása szintén kihívást jelent. A különböző országok eltérő megközelítése akadályozhatja a nemzetközi tórium kereskedelem fejlődését.
"A nemzetközi szabályozási keretek harmonizálása kulcsfontosságú a tórium alapú technológiák globális elterjedése szempontjából."
Összehasonlítás más nukleáris üzemanyagokkal
A tórium és az urán közötti összehasonlítás több dimenzióban is érdekes. Természetes előfordulás szempontjából a tórium háromszor gyakoribb a földkéregben, ami hosszú távú ellátásbiztonságot jelent. Az urán esetében csak a U-235 izotóp (0,7%) használható közvetlenül, míg a tórium teljes mennyisége hasznosítható a megfelelő technológiával.
A hulladéktermelés tekintetében a tórium előnyösebb helyzetet teremt. A tórium üzemanyag ciklus során kevesebb hosszú életű transz-uráni elem keletkezik, ami egyszerűsíti a hulladékkezelést. A keletkező hulladék radioaktivitása is gyorsabban csökken.
Biztonsági szempontból a tórium reaktorok inherens biztonságossági jellemzőkkel rendelkeznek. A negatív hőmérsékleti együttható azt jelenti, hogy a reaktor automatikusan lassítja a reakciót túlmelegedés esetén. Ez jelentős előny a hagyományos reaktorokhoz képest.
Technológiai érettség
Az urán alapú technológiák évtizedek óta fejlődnek és működnek, míg a tórium technológiák még fejlesztési szakaszban vannak. Ez azt jelenti, hogy a tórium kereskedelmi alkalmazása még éveket vagy évtizedeket igényel, míg az urán technológiák már ma is rendelkezésre állnak.
A kutatás-fejlesztési költségek a tórium esetében jelentősek, mivel új reaktortípusokat, üzemanyag-feldolgozási módszereket és biztonsági rendszereket kell kidolgozni. Ugyanakkor ez a befektetés hosszú távon megtérülhet a jobb erőforrás-kihasználás és csökkentett környezeti hatások révén.
Az infrastruktúra kiépítése szintén kihívást jelent. A meglévő nukleáris infrastruktúra az urán technológiákra épült, így a tórium bevezetése jelentős átalakításokat vagy új létesítmények építését igényelné.
"Míg az urán technológiák ma már érettnek tekinthetők, a tórium még a jövő ígéretes lehetősége, amely jelentős fejlesztési erőfeszítéseket igényel."
Gyakran ismételt kérdések
Mi a különbség a tórium és az urán között?
A tórium (Th-232) nem hasadó anyag, de neutronbefogás után hasadó U-233-má alakítható. Az urán (U-235) közvetlenül hasadó, de csak 0,7%-a a természetes uránnak. A tórium háromszor gyakoribb a természetben és kevesebb hosszú életű hulladékot termel.
Mennyire veszélyes a tórium kezelése?
A tórium alfa-sugárzó, amely könnyen árnyékolható, de belégzés esetén veszélyes lehet. Megfelelő védőfelszerelés és munkahelyi higiénia mellett biztonságosan kezelhető. Kevésbé radioaktív, mint sok más nukleáris anyag.
Mikor lesz elérhető a tórium alapú nukleáris energia?
Kereskedelmi tórium reaktorok várhatóan 2030-2040 között válhatnak elérhetővé. Jelenleg több országban folynak kutatások és kísérleti programok, de a technológia még fejlesztési szakaszban van.
Milyen előnyei vannak a tórium reaktoroknak?
A tórium reaktorok inherens biztonságosabbak, kevesebb hulladékot termelnek, nem tudnak "elszaladni", és a nyersanyag bőségesen rendelkezésre áll. Emellett kisebb a proliferációs kockázat.
Hol használják ma a tóriumot?
Jelenleg főként hegesztő elektródákban, speciális ötvözetekben, katalizátorokban és kutatási célokra használják. A nukleáris energetikai alkalmazások még kísérleti szakaszban vannak.
Miért nem terjedt el korábban a tórium használata?
A hidegháború idején a plutónium termelése fontosabb volt katonai célokra, így az urán technológiák fejlődtek. A tórium technológiák összetettebb feldolgozást igényelnek, és kevesebb kutatási forrás állt rendelkezésre.
