A modern orvostudomány és farmakológia világában számtalan vegyület rejti magában a gyógyítás kulcsát, amelyek közül sok még mindig feltáratlan területeket kínál a kutatók számára. Ezek között található az a különleges molekula is, amely nemcsak szerkezetének egyedisége, hanem potenciális alkalmazási lehetőségei miatt is figyelmet érdemel.
A 2-acetoxi-N,N,N-trimetiletánamin egy komplex szerves vegyület, amely az acetilkolin-észterek családjába tartozik és jelentős farmakológiai tulajdonságokkal rendelkezik. Ez a molekula egyedülálló szerkezeti felépítésének köszönhetően különleges biológiai aktivitást mutat, és számos tudományos vizsgálat középpontjában áll.
Az alábbiakban részletesen megismerkedhetünk ennek a fascinálő vegyületnek a kémiai szerkezetével, fizikai-kémiai tulajdonságaival, valamint azokkal a mechanizmusokkal, amelyek révén hatását kifejti. Betekintést nyerünk a szintézis folyamatába, a vegyület stabilitásába és azokba a biokémiai folyamatokba, amelyekben kulcsszerepet játszik.
A molekula alapvető szerkezete és kémiai azonosítása
A 2-acetoxi-N,N,N-trimetiletánamin molekulája egy acetilkolin-származék, amelynek kémiai képlete C₇H₁₆NO₂⁺. Ez a vegyület egy kvaterner ammónium-sót képvisel, amely különleges tulajdonságokat kölcsönöz neki mind oldhatóság, mind biológiai aktivitás tekintetében.
A molekula felépítésében központi szerepet játszik a nitrogénatom, amely három metilcsoporttal és egy etiléncsoport révén egy acetoxicsoporttal kapcsolódik. Ez a szerkezeti elrendezés amfipatikus karaktert biztosít a molekulának, ami azt jelenti, hogy egyszerre tartalmaz hidrofil és hidrofób részeket.
A vegyület IUPAC neve szerint: 2-acetoxi-N,N,N-trimetiletán-1-aminium, amely pontosan tükrözi a molekula szerkezeti felépítését. A kvaterner ammónium-ion jelenléte miatt a vegyület állandó pozitív töltést hordoz, ami meghatározó jelentőségű a biológiai membránokkal való kölcsönhatás szempontjából.
Fizikai és kémiai tulajdonságok részletes áttekintése
Alapvető fizikai jellemzők
A 2-acetoxi-N,N,N-trimetiletánamin kristályos szilárd anyag szobahőmérsékleten, amely jellemzően fehér vagy enyhén sárgás színű. A vegyület molekulatömege körülbelül 146,21 g/mol, ami a közepes méretű farmakológiai vegyületek kategóriájába sorolja.
Oldhatósági tulajdonságai rendkívül fontosak a gyakorlati alkalmazás szempontjából. A vegyület kiválóan oldódik vízben a kvaterner ammónium-csoport jelenléte miatt, ugyanakkor korlátozott oldhatóságot mutat apoláris oldószerekben. Ez a tulajdonság különösen előnyös a biológiai rendszerekben való alkalmazás során.
Kémiai stabilitás és reakcióképesség
A molekula stabilitása jelentős mértékben függ a környezeti feltételektől. Savas közegben a vegyület viszonylag stabil, azonban lúgos körülmények között az acetoxicsoport hidrolízise következhet be, ami acetátionok és a megfelelő alkohol képződéséhez vezet.
A következő tényezők befolyásolják a vegyület stabilitását:
• Hőmérséklet: Magasabb hőmérsékleten fokozott bomlási hajlam
• pH-érték: Lúgos közegben gyorsabb hidrolízis
• Fény hatása: UV-sugárzás katalitikus hatása a bomlásra
• Nedvességtartalom: Víz jelenléte elősegíti a hidrolítikus folyamatokat
• Oxigén koncentráció: Oxidatív degradáció lehetősége
Szintézis módszerek és előállítási eljárások
Hagyományos szintézis útvonalak
A 2-acetoxi-N,N,N-trimetiletánamin előállítása többféle szintetikus megközelítéssel valósítható meg. A leggyakoribb módszer a kolin-acetát közvetlen acetilezése acetil-klorid vagy ecetsav-anhidrid felhasználásával.
Az első lépésben a trimetiletanol-amin (kolin) reagál az acetilező ágenssel kontrollált körülmények között. A reakció során piridint vagy más bázist alkalmaznak a felszabaduló hidrogén-klorid megkötésére. A folyamat általában 0-5°C hőmérsékleten zajlik a mellékreakciók minimalizálása érdekében.
A második szintézis útvonal a direkt kvaternizációs módszer, ahol N,N-dimetil-etanol-amint először acetileznek, majd metilijodiddal vagy metil-szulfáttal kvaternizálnak. Ez a megközelítés különösen előnyös, ha nagy tisztaságú terméket kívánunk előállítani.
Modern katalitikus eljárások
A kortárs szerves kémia fejlődésével új, környezetbarát szintézis módszerek kerültek kifejlesztésre. Ezek között kiemelkednek az enzimkatalizált reakciók, amelyek szelektívebb és enyhébb reakciókörülményeket biztosítanak.
Az enzimkatalizált acetilezés során specifikus acetiltranszferázokat alkalmaznak, amelyek nagy szelektivitást mutatnak és minimális mellékterméket eredményeznek. A folyamat vízes közegben is lejátszódhat, ami jelentősen csökkenti a környezeti terhelést.
| Szintézis módszer | Hozam (%) | Reakcióidő | Hőmérséklet (°C) |
|---|---|---|---|
| Hagyományos acetilezés | 75-85 | 2-4 óra | 0-5 |
| Katalitikus eljárás | 85-95 | 1-2 óra | 25-40 |
| Enzimes szintézis | 90-98 | 4-8 óra | 37 |
Biokémiai hatásmechanizmus és farmakológia
Receptor kölcsönhatások
A 2-acetoxi-N,N,N-trimetiletánamin kolinerg receptorokkal lép kölcsönhatásba, különösen a nikotinos és muszkarinos receptor altípusokkal. A molekula szerkezeti hasonlósága az acetilkolinnal lehetővé teszi, hogy kompetitív módon kötődjön ezekhez a receptorhelyekhez.
A nikotinos receptorokon keresztül kifejtett hatás elsősorban a neuromuszkuláris átjáróban és az autonóm ganglionokban érvényesül. A receptor aktiváció nátriumionok beáramlását eredményezi, ami depolarizációhoz és végül izomkontrakciókhoz vezet.
A muszkarinos receptorok esetében a vegyület G-protein kapcsolt jelátviteli utakat aktivál. Ez különböző második messenger rendszerek, például cAMP és inozitol-foszfát útvonalak aktiválódásához vezet, amelyek komplex fiziológiai válaszokat váltanak ki.
Metabolikus átalakulások
A szervezetben a vegyület elsődlegesen a kolinészteráz enzimek hatására bomlik le. Ez a folyamat két fő terméket eredményez: acetátot és a megfelelő kolin-származékot. A lebontás sebessége jelentős egyéni variabilitást mutat a genetikai polimorfizmusok miatt.
Az acetilkolinészteráz (AChE) és a butirillkolinészteráz (BChE) egyaránt képes a molekula hidrolízisére, azonban különböző affinitással és sebességgel. Az AChE általában nagyobb specificitást mutat, míg a BChE szélesebb szubsztrát spektrummal rendelkezik.
"A kolinerg rendszer modulációja révén ez a vegyület egyedülálló terápiás lehetőségeket kínál a neurológiai és pszichiátriai betegségek kezelésében."
Analitikai módszerek és detektálás
Kromatográfiás technikák
A 2-acetoxi-N,N,N-trimetiletánamin analitikai meghatározására számos nagy teljesítményű folyadékkromatográfiás (HPLC) módszer került kifejlesztésre. Ezek a technikák lehetővé teszik a vegyület precíz kvantifikálását biológiai mintákban és gyógyszerészeti készítményekben.
A fordított fázisú HPLC különösen hatékonynak bizonyult, C18 oszlopok alkalmazásával és gradiens elúcióval. A mozgófázis általában acetonitril és foszfátpuffer keveréke, optimalizált pH-értékkel a megfelelő csúcselválasztás érdekében.
Az LC-MS/MS technika még nagyobb érzékenységet és szelektivitást biztosít, különösen fontos a farmakokinetikai tanulmányok során. A tömegspektrometriás detektálás lehetővé teszi a vegyület és metabolitjainak egyidejű monitorozását.
Spektroszkópiai azonosítás
A molekula szerkezeti azonosítása NMR spektroszkópiával történik legmegbízhatóbban. Az ¹H NMR spektrum karakterisztikus jeleket mutat a metilcsoportok, az etiléncsoport és az acetilcsoport protonjai esetében.
A ¹³C NMR további strukturális információkat szolgáltat, különösen a kvaterner szénatomok és a karbonil-szén esetében. A 2D NMR technikák (COSY, HSQC) segítségével a molekula teljes szerkezeti felépítése egyértelműen meghatározható.
Gyakorlati alkalmazási területek
Kutatási alkalmazások
A vegyület neurobiológiai kutatásokban játszik fontos szerepet, különösen a kolinerg neurotranszmisszió vizsgálatában. Kísérleti modellekben használják a memória és tanulási folyamatok tanulmányozására, mivel specifikus hatást gyakorol a hippokampális és kortikális területekre.
Az in vitro vizsgálatok során sejttenyészeti rendszerekben alkalmazzák a neuronális differenciáció és szinaptikus plaszticitás kutatásához. A vegyület koncentráció-függő hatásai lehetővé teszik a dózis-hatás összefüggések pontos meghatározását.
Farmakológiai tanulmányokban referencia vegyületként szolgál új kolinerg agonisták és antagonisták fejlesztése során. Standardizált protokollok szerint végzett vizsgálatok segítségével összehasonlítható adatok nyerhetők különböző vegyületek hatékonyságáról.
Terápiás potenciál
Bár a vegyület közvetlenül nem kerül klinikai alkalmazásra, szerkezeti analógjai jelentős terápiás értékkel bírnak. Alzheimer-kór és más neurodegeneratív betegségek kezelésében hasonló mechanizmusú vegyületek már bizonyították hatékonyságukat.
A kolinészteráz-gátló hatás révén a memóriafunkciók javítása várható, ami különösen fontos az öregedéssel járó kognitív hanyatlás kezelésében. A szelektív receptor moduláció lehetőségét kínálja mellékhatások minimalizálása mellett.
| Alkalmazási terület | Hatásmechanizmus | Várható előny |
|---|---|---|
| Memóriazavarok | AChE moduláció | Kognitív javulás |
| Neurodegeneráció | Neuroprotekció | Progresszió lassítása |
| Szinaptikus funkció | Receptor aktiváció | Jelátvitel erősítése |
Toxikológiai szempontok és biztonságossági kérdések
Akut toxicitás értékelése
A 2-acetoxi-N,N,N-trimetiletánamin toxikológiai profilja kolinerg túlstimuláció jeleit mutatja magas dózisoknál. Az akut mérgezés tünetei között szerepel a fokozott nyáladzás, izzadás, hányinger és izomrángások.
Az LD₅₀ érték laboratóriumi állatokban körülbelül 150-200 mg/kg testtömeg, ami közepes toxicitási kategóriába sorolja a vegyületet. A terápiás ablak viszonylag szűk, ami óvatosságra int a potenciális alkalmazások során.
Krónikus expozíció esetében neurotoxikus hatások léphetnek fel, beleértve a kolinerg receptorok deszenzitizációját és a neurotranszmitter háztartás zavarát. Ezért hosszú távú alkalmazás előtt alapos biztonsági vizsgálatok szükségesek.
Környezeti hatások
A vegyület környezeti sorsa és ökotoxikológiai hatásai fontos szempontok a fejlesztési folyamatban. A biodegradációs tanulmányok szerint a molekula viszonylag gyorsan lebomlik természetes körülmények között.
Vizes közegben a hidrolízis és mikrobiális lebontás révén nem akkumulálódik a környezetben. A lebontási termékek – acetát és trimetiletanol-amin – természetes anyagcseretermékek, amelyek nem jelentenek hosszú távú környezeti kockázatot.
🧪 Laboratóriumi biztonság: Megfelelő szellőzés és védőeszközök használata kötelező
🔬 Tárolás: Száraz, hűvös helyen, fénytől védve
⚗️ Kezelés: Bőrrel és szemmel való érintkezés kerülése
🧬 Hulladékkezelés: Speciális veszélyes hulladékként kezelendő
⚠️ Elsősegély: Bőrre kerülés esetén bő vízzel öblítés
Lépésről lépésre: Analitikai meghatározás HPLC módszerrel
Minta előkészítése
Az első lépésben a biológiai minta homogenizálása történik foszfátpufferben (pH 7,4). A sejttörmelék eltávolításához 10 000 g-n 15 percig centrifugáljuk a mintát 4°C-on. A felülúszót óvatosan leválasztjuk és szűrjük 0,22 μm pórusméretű szűrőn.
A fehérjék kicsapásához acetonitril hozzáadása szükséges 1:1 arányban. A keveréket vortex segítségével 30 másodpercig homogenizáljuk, majd újból centrifugáljuk az előző paraméterekkel. A tisztított felülúszó közvetlenül injektálható a HPLC rendszerbe.
Kromatográfiás elválasztás
A HPLC rendszer C18 fordított fázisú oszlopot (250 × 4,6 mm, 5 μm) alkalmaz. A mozgófázis A komponense 0,1% hangyasavat tartalmazó víz, míg a B komponens acetonitril. A gradiens program 5% B-vel kezdődik, majd 15 perc alatt lineárisan 95%-ig emelkedik.
Az áramlási sebesség 1,0 ml/perc, az oszlop hőmérséklete 30°C. Az injektálási térfogat 20 μl, a detektálás UV-vel történik 210 nm hullámhosszon. A vegyület retenciós ideje körülbelül 8,5 perc az optimalizált körülmények között.
Gyakori hibák és megoldásaik
A csúcsszélesedés problémája gyakran előfordul nem megfelelő pH-beállítás esetén. A mozgófázis pH-értékének 3,0-ra történő beállítása hangyasavval megoldja ezt a problémát. A csúcsok tailing-je általában az oszlop túlterhelésére utal, ami kisebb injektálási térfogat alkalmazásával korrigálható.
Az alacsony érzékenység esetén a detektálási hullámhossz optimalizálása szükséges. A vegyület maximális abszorpciója 210 nm-nél van, azonban 254 nm-en is megfelelő jel/zaj arány érhető el. A minta koncentrálása vákuumbepárlással szintén javíthatja az érzékenységet.
"A precíz analitikai módszerek fejlesztése kulcsfontosságú a farmakológiai kutatásokban, mivel csak megbízható adatok alapján vonhatunk le helyes következtetéseket."
Szerkezet-aktivitás összefüggések
Molekuláris modellezés eredményei
A kvantumkémiai számítások szerint a 2-acetoxi-N,N,N-trimetiletánamin molekulageometriája jelentős hatással van a biológiai aktivitásra. A kvaterner nitrogénatom körüli térszerkezet meghatározza a receptor kölcsönhatás specificitását és erősségét.
A molekuláris dokkolási tanulmányok kimutatták, hogy az acetoxicsoport orientációja kritikus fontosságú a nikotinos acetilkolin receptorral való kötődés szempontjából. A transz-konformáció kedvezőbb kölcsönhatást eredményez, mint a cisz-elrendeződés.
Az elektrosztátikus potenciál térképek alapján a pozitív töltéssűrűség a nitrogénatom körül koncentrálódik, ami magyarázza az anionos receptor régiókkal való preferenciális kölcsönhatást. A hidrofób acetilcsoport pedig a receptor hidrofób zsebével alakít ki kedvező van der Waals kölcsönhatásokat.
Szerkezeti módosítások hatása
A metilcsoportok számának változtatása drámai hatással van a biológiai aktivitásra. A dimetil-származék jelentősen csökkent affinitást mutat, míg a tetrametil-ammónium túlzottan nagy sztérikus gátlást okoz.
Az acetoxicsoport helyettesítése más észtercsoportokkal módosítja a farmakokinetikai tulajdonságokat. A propionil-származék lassabb hidrolízist mutat, ami hosszabb hatástartamot eredményez. A benzoil-észter viszont fokozott lipofilitás miatt megváltozott eloszlási mintázatot mutat.
A szénlánc hosszának változtatása az etilén-híd helyett szintén befolyásolja a aktivitást. A propilén-származék csökkent potenciát mutat, míg a metilén-analóg instabil és gyorsan bomlik biológiai körülmények között.
"A szerkezet-aktivitás összefüggések megértése lehetővé teszi a célzott gyógyszertervezést és az optimalizált terápiás hatás elérését."
Stabilitási tanulmányok és tárolási feltételek
Hőmérséklet hatása a stabilitásra
A 2-acetoxi-N,N,N-trimetiletánamin hőstabilitása korlátozott, különösen magas hőmérsékleten. 60°C felett gyors bomlás figyelhető meg, ami elsősorban az acetoxicsoport hidrolízisének köszönhető.
Szobahőmérsékleten (20-25°C) a vegyület hat hónapig stabil marad száraz körülmények között. Hűtőszekrényben (2-8°C) tárolva ez az időtartam akár két évre is meghosszabbítható, feltéve hogy a nedvességtartalmat minimálisan tartjuk.
A fagyasztva tárolás (-20°C) hosszú távú stabilitást biztosít, azonban a fagyasztási-olvasztási ciklusok elkerülendők, mivel ezek kristályszerkezet változásokat okozhatnak, ami befolyásolja az oldhatóságot és biológiai aktivitást.
pH-függő bomlási kinetika
Savas közegben (pH 3-5) a vegyület kiváló stabilitást mutat, a bomlási felezési idő meghaladja a 100 órát 37°C-on. Ez a tulajdonság különösen előnyös a gyomor-bélrendszeri alkalmazások szempontjából.
Fiziológiás pH-n (7,4) a stabilitás csökken, a felezési idő körülbelül 24 óra in vitro körülmények között. A puffer rendszer típusa is befolyásolja a stabilitást – foszfát puffer kedvezőbb, mint a Tris vagy HEPES pufferek.
Lúgos közegben (pH > 8) gyors hidrolízis következik be, ami percek alatt teljes bomláshoz vezethet. Ez a tulajdonság kihasználható kontrollált felszabadítású készítmények fejlesztésénél, ahol a pH-változás szabályozza a hatóanyag felszabadulását.
"A stabilitási paraméterek pontos ismerete elengedhetetlen a minőségi gyógyszerészeti készítmények előállításához és tárolásához."
Kölcsönhatások más vegyületekkel
Gyógyszer-gyógyszer interakciók
A 2-acetoxi-N,N,N-trimetiletánamin jelentős kölcsönhatásba léphet más kolinerg hatású vegyületekkel. Az acetilkolin-észteráz gátlókkal (donepezil, rivastigmin) együtt alkalmazva szinergista hatás várható, ami fokozott kolinerg stimulációt eredményezhet.
Az antikolinerg gyógyszerekkel (atropin, szkopolamin) antagonista kölcsönhatás lép fel, ami mindkét vegyület hatásának csökkenéséhez vezet. A dózisok megfelelő beállítása szükséges a terápiás egyensúly fenntartásához.
A neuromuszkuláris blokkolókkal való egyidejű alkalmazás különös óvatosságot igényel, mivel a vegyület befolyásolhatja a blokkoló hatás időtartamát és intenzitását. Szukcinilkolin esetében prolongált paralízis léphet fel.
Metabolikus interakciók
A citokróm P450 enzimrendszer nem vesz részt a vegyület metabolizmusában, ami csökkenti a gyógyszer-gyógyszer interakciók kockázatát. A fő lebontási útvonal a kolinészterázokon keresztül történik.
Azonban a kolinészteráz genetikai polimorfizmusok jelentősen befolyásolhatják a metabolizmust. A lassú metabolizáló fenotípusú egyéneknél fokozott és hosszabb hatás várható, ami dózis-kiigazítást tesz szükségessé.
Az organofoszfát inszekticidek vagy más kolinészteráz gátlók jelenléte drámaian lelassíthatja a vegyület eliminációját, ami toxikus koncentrációk felhalmozódásához vezethet.
Minőségbiztosítási szempontok
Analitikai validáció
A 2-acetoxi-N,N,N-trimetiletánamin analitikai módszereinek validációja az ICH Q2(R1) irányelvek szerint történik. A linearitás, precizitás, pontosság, szelektivitás és robosztusság paramétereinek meghatározása kötelező.
A linearitási tartomány általában 0,1-100 μg/ml között van HPLC módszer esetén, korrelációs koefficiens > 0,999 követelménnyel. A detektálási határ (LOD) tipikusan 0,05 μg/ml, míg a kvantifikálási határ (LOQ) 0,1 μg/ml.
A módszer pontossága 98-102% közötti visszanyerést kell mutasson, míg a precizitás (RSD) nem haladhatja meg a 2%-ot ismétlőképességi és 5%-ot reprodukálhatósági vizsgálatok esetén.
Szennyezőanyagok kontrollja
A szintézis során keletkező melléktermékek azonosítása és kvantifikálása kritikus fontosságú. A leggyakoribb szennyezőanyagok közé tartozik a nem reagált kiindulási anyag, a hidrolízis termékek és a dimerizációs produktumok.
Az ICH Q3A irányelvek szerint 0,1% feletti koncentrációban jelen lévő szennyezőanyagokat azonosítani kell, míg 0,15% felett toxikológiai kvalifikáció szükséges. A genotoxikus szennyezőanyagok esetén még szigorúbb limitek érvényesek.
A maradék oldószerek kontrollja az ICH Q3C szerint történik. Acetonitril esetén a limit 410 ppm, míg metanol esetén 3000 ppm. A Karl Fischer titrálás segítségével a víztartalom is monitorozandó.
"A minőségbiztosítási rendszerek következetes alkalmazása garantálja a kutatási eredmények megbízhatóságát és a betegbiztonságot."
Jövőbeli kutatási irányok
Nanoformulációs lehetőségek
A 2-acetoxi-N,N,N-trimetiletánamin nanorészecskékbe való beépítése új terápiás lehetőségeket nyithat meg. A liposzómális formulációk lehetővé teszik a célzott szállítást és a kontrollált felszabadulást, ami javíthatja a terápiás indexet.
A polimer nanorészecskék alkalmazása különösen ígéretes a központi idegrendszeri alkalmazások esetén, mivel lehetővé teszik a vér-agy gát átjutását. A PEG-ilált nanohordozók hosszabb vérkeringési időt biztosítanak.
A szilárd lipid nanorészecskék (SLN) és nanostrukturált lipid hordozók (NLC) szintén perspektivikus megközelítések, amelyek javított stabilitást és biokompatibilitást kínálnak.
Kombinációs terápiák fejlesztése
A vegyület más neuroprotektív ágensekkel való kombinációja szinergista hatásokat eredményezhet. Az antioxidánsokkal (vitamin E, koenzim Q10) való együttes alkalmazás fokozott neuroprotekciót biztosíthat.
A növekedési faktorokkal (BDNF, NGF) való kombináció elősegítheti a neuronális regenerációt és a szinaptikus plaszticitást. Ez különösen ígéretes lehet neurodegeneratív betegségek kezelésében.
Az anti-inflammatorikus szerekkel való kombinálás csökkentheti a neuroinflammációt, ami további terápiás előnyöket jelenthet krónikus neurológiai állapotokban.
Milyen a 2-acetoxi-N,N,N-trimetiletánamin kémiai képlete?
A vegyület molekulaképlete C₇H₁₆NO₂⁺, amely egy kvaterner ammónium-sót képvisel pozitív töltéssel a nitrogénatomnál.
Hogyan tárolható biztonságosan ez a vegyület?
Száraz, hűvös helyen (2-8°C), fénytől védve, inert atmoszférában. Nedvességtől való védelem különösen fontos a hidrolízis megelőzése érdekében.
Milyen analitikai módszerek alkalmazhatók a meghatározására?
HPLC-UV, LC-MS/MS, valamint NMR spektroszkópia a legmegbízhatóbb módszerek. A HPLC rutinanalízishez, míg az MS/MS farmakokinetikai vizsgálatokhoz ajánlott.
Mik a fő toxikológiai kockázatok?
Kolinerg túlstimuláció magas dózisoknál, amely nyáladzást, izzadást és izomrángásokat okozhat. Az LD₅₀ érték 150-200 mg/kg testtömeg laboratóriumi állatokban.
Milyen gyógyszerekkel léphet kölcsönhatásba?
Acetilkolin-észteráz gátlókkal szinergista, antikolinerg szerekkel antagonista hatás. Neuromuszkuláris blokkolókkal való együttes alkalmazás különös óvatosságot igényel.
Mennyi idő alatt bomlik le a szervezetben?
A kolinészteráz enzimek hatására gyorsan hidrolizál, a felezési idő körülbelül 2-4 óra, azonban jelentős egyéni variabilitás figyelhető meg a genetikai különbségek miatt.
"A kolinerg neurotranszmisszió modulációja révén új terápiás távlatok nyílhatnak meg a jövőben számos neurológiai betegség kezelésében."
